Eger belvárosának egyik legfontosabb köztere, a Hatvani kapu tér évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a város életében. Nevét az egykori Hatvani kapuról kapta, amely a városfal egyik legjelentősebb kijárata volt, és a Hatvan felé vezető út forgalmát szolgálta. A kaput 1836-ban bontották le, de emléke ma is tovább él a tér nevében és történetében.
A Hatvani kapu története
A korabeli források szerint a Hatvani kapu Eger legfontosabb városkapujának számított. A kaput több néven is ismerték: Hatvanyi kapu, Szent János kapu és Hosszú utcai kapu elnevezéssel is találkozhatunk a történeti dokumentumokban.
A városba érkező utazókat évszázadokon keresztül ezen a kapun keresztül fogadta Eger. A híres színésznő, Déryné Széppataki Róza naplójában így emlékezett vissza érkezésére:
„Egyszerre csak előttünk termett a város az ő szűk, sötét kapujával, mely körül nagy, nehéz láncok függtek…”
A Hatvani kapu a magyar történelem egyik jelentős eseményének is helyszíne volt: 1687-ben, Eger felszabadításakor itt sebesült meg a törökök elleni harcban Koháry István.
Fotó: Tóth Györgyi
A tér változó nevei
A mai Hatvani kapu tér különböző részei az elmúlt másfél évszázad során több elnevezést is viseltek:
- Pyrker tér
- Hunyadi tér
- Gárdonyi Géza tér
- Mártírok tere
- Lenin tér
A rendszerváltozást követően a történelmi hagyományoknak megfelelően visszakapta a Hatvani kapu tér nevet.
A Gárdonyi Géza Színház
A tér legismertebb épülete a Gárdonyi Géza Színház, amely a Hatvani kapu tér 4. szám alatt található. A teátrum Eger kulturális életének egyik meghatározó intézménye, ahol prózai előadások, zenés produkciók és a GG Tánc Eger társulat fellépései várják a közönséget. A színház ma is aktívan működik, és rendszeresen szervez fesztiválokat, bemutatókat és kulturális rendezvényeket.
A színház hivatalos oldala:
Az 1956-os emlékmű
A tér egyik meghatározó alkotása az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére emelt emlékmű, amelyet Király Róbert alkotott. Az emlékmű helyén korábban Lenin szobra állt, amelyet 1970-ben avattak fel és 1990-ben távolítottak el.
A rendszerváltozás után a tér fokozatosan a történelmi emlékezés helyszínévé vált. Az emlékmű mellett ma megtalálható az erdélyi ötvenhatosok emlékköve és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékköve is.
A Hatvanas Gyalogezred emlékműve
A tér egyik legfontosabb történelmi alkotása a Hatvanas Gyalogezred emlékműve, amelyet 1932-ben avattak fel.
Az obeliszk a napóleoni háborúkban, az 1848–49-es szabadságharcban és az első világháborúban elesett mintegy 18 ezer katona emlékét őrzi. A tíz méter magas emlékmű terveit Wälder Gyula készítette, a szobrászati munkákat pedig Kienle György végezte.
A második világháborút követően az emlékművet 1961-ben lebontották, majd a rendszerváltozás után, 1990. október 12-én visszahelyezték eredeti helyére.
Szakáts Antal emlékműve
A tér nyugati oldalán található az alvó oroszlánt ábrázoló emlékmű, amely Szakáts Antal emlékét őrzi.
Szakáts Antal az 1859-es itáliai hadjáratban, Rivoltánál esett el. Bátorságát még parancsnoka, Soltyk ezredes is külön méltatta, aki „a vitézek vitézének” nevezte az egri katonát. Az emlékművet 1866-ban avatták fel.
Munkásmozgalmi emlékmű és az egykori Országzászló
A tér északnyugati részén áll Csontos László „Kígyóölő” című mészkőszobra, amelyet 1969-ben állítottak fel. A mű a munkásmozgalmi emlékezet részeként készült.
Ugyanezen a helyen állt korábban Eger Országzászlója, amelyet 1936-ban közadakozásból emeltek. A Trianoni békeszerződés emlékére a zászló félárbócon lengett. Az emlékmű a későbbi politikai változások során eltűnt, de az elmúlt években többször felmerült az újbóli felállításának gondolata.
A múlt és a jelen találkozása
A Hatvani kapu tér ma egyszerre történelmi emlékhely, kulturális központ és városi találkozóhely. A középkori városkapu emléke, az 1848-as és világháborús hősök tisztelete, az 1956-os forradalom emlékezete és a színházi élet pezsgése egyaránt jelen van ezen a különleges egri téren.
Aki ma végigsétál a Hatvani kapu téren, valójában Eger több mint háromszáz éves történelmének rétegei között jár.
Források
- Gárdonyi Géza Színház – hivatalos oldal
- Gárdonyi Géza Színház – intézményi adatok
- Gárdonyi Géza Színház – hírek és aktualitások
- Eger történeti helytörténeti gyűjteményei és várostörténeti forrásai
- Breznay Imre: Eger múltja és jelene című munkái
- Heves Megyei Levéltár helytörténeti dokumentumai
Megjegyzés küldése