A Hatvani hóstya egyik legjelentősebb utcája a Szvorényi utca, amely a Gárdonyi tértől indulva Egerszalók irányába vezet. Az utca története jól tükrözi Eger múltjának változásait: egykor Szalóki útnak nevezték, később a Hatvani hóstya második fertályának része volt, majd a második világháborút követően Szovjet hadsereg utca néven szerepelt a térképeken. Mai nevét Szvorényi Józsefről, a város egyik legjelentősebb pedagógusáról és tudósáról kapta.
A névadó: Szvorényi József, a kiváló tanár és tudós
Szvorényi József 1816. július 5-én született a Borsod vármegyei Sátán. Tanulmányait Egerben végezte, majd az egri szemináriumban filozófiát és teológiát hallgatott. 1838-ban belépett a ciszterci rendbe, egy évvel később pedig már tanárként működött Székesfehérváron, ahol pappá is szentelték.
Munkásságát országosan is elismerték: 1846-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, később részt vett a magyar–német műszótár szerkesztésében is. Az egri ciszterci gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként generációk oktatásában vállalt meghatározó szerepet. Tankönyvei országszerte elterjedtek, legismertebb műve az „Ékesszólástan” volt. 1886-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki, ugyanebben az évben az Akadémia tiszteleti tagjává választották.
Szvorényi 1892. december 11-én hunyt el Egerben. Sírja ma is megtalálható a Hatvani (Fájdalmas Anya) temetőben, amely Eger egyik legjelentősebb történeti sírkertje.
Fotó: Google Maps
Történelmi házak a Szvorényi utcában
Farenson–Povolni-ház (Szvorényi utca 14.)
Az utca egyik legérdekesebb épülete a klasszicista stílusú Farenson–Povolni-ház. Az 1800-as évek elején Farenson Ferenc egri festő tulajdonában állt, majd Povolni Ferenc kőművesmester vásárolta meg és jelentősen átépítette. A homlokzat legkülönlegesebb eleme a tetőpárkány fölött látható, kiterjesztett szárnyú faragott sas, amely építőművészeti jelképek fölött lebeg.
Joseffi–Szász-ház (Szvorényi utca 16.)
A késő barokk és klasszicista jegyeket egyaránt hordozó lakóház története a 18. század végéig nyúlik vissza. Tulajdonosai között sópénztárnok, megyei mérnök és mérnökcsaládok is szerepeltek. Az épület ma is a régi hóstyai polgári építészet egyik szép emléke.
A Mária-oszlop története
A Szvorényi utca és környéke egyik fontos emléke a Tarródy-féle Mária-oszlop. Az eredeti alkotást Tarródy István, Heves vármegye alispánja állíttatta 1797-ben. A szobrot többször felújították, majd az 1950-es években eltűnt. A ma látható másolatot az Egri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére állították fel 1997-ben.
Az oszlop egykor a helyiek által „rácsos óvodának” nevezett gyermekotthon udvarán állt. Az intézményt Györgyényi Ignác kanonok alapította az 1890-es években, és Eger egyik első hóstyai óvodájaként működött.
A Hatvani hóstya élő öröksége
A Szvorényi utca nem csupán közlekedési útvonal, hanem a Hatvani hóstya történelmi emlékezetének egyik fontos helyszíne. Régi polgárházai, vallási emlékei és a névadó tudós pap öröksége révén ma is különleges kapcsolatot teremt Eger múltja és jelene között. Aki végigsétál rajta, nemcsak épületeket lát, hanem két évszázadnyi várostörténetet is felfedezhet.
Források
Megjegyzés küldése