0
  1. június 22-én, ezen a napon született Szombathelyen Weöres Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A Baumgarten- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító és gondolkodó életműve máig meghatározó része a magyar kultúrának.

Weöres Sándor már gyermekkorában rendkívüli tehetségről tett tanúbizonyságot. Korán kezdett írni, versei fiatalon megjelentek a kor legjelentősebb irodalmi folyóirataiban. A Nyugat nemzedékének nagyjai, köztük Babits Mihály és Kosztolányi Dezső is felfigyeltek különleges nyelvi érzékére és formaművészetére.

Költészetének egyik legfontosabb sajátossága a rendkívüli sokszínűség. Műveiben egyszerre van jelen a játékosság, a filozófiai mélység, a keleti gondolkodás hatása és a magyar népköltészet ritmusvilága. Olyan klasszikussá vált művek fűződnek nevéhez, mint a Bóbita, a Galagonya, a Ha a világ rigó lenne, a Psyché vagy az A teljesség felé.

Életútja nem volt mentes a nehézségektől. Az 1950-es években hosszú időre háttérbe szorították, saját műveit alig publikálhatta, így főként műfordításokból élt. Munkásságának jelentőségét azonban nem lehetett elhallgatni: az 1960-as évektől ismét a magyar irodalmi élet meghatározó alakjává vált. 1970-ben Kossuth-díjjal ismerték el életművét.

Weöres Sándor költészete generációkat tanított a nyelv szépségére és szabadságára. Versei egyszerre szólnak gyermekekhez és felnőttekhez, miközben az emberi lét legmélyebb kérdéseit is vizsgálják. Talán ezért maradhatott időtálló alkotó, akinek sorai ma is ugyanolyan érvényesen szólnak hozzánk, mint évtizedekkel ezelőtt.

  1. január 22-én hunyt el Budapesten, de művei tovább élnek az iskolákban, a könyvtárakban és az olvasók emlékezetében. Születésének 113. évfordulóján a magyar irodalom egyik legnagyobb mestere előtt tisztelgünk.

Megjegyzés küldése

 
Top