Az Egri vár egyik legkülönlegesebb hadtörténeti emléke a Setét kapu bejáratánál kiállított török ostromágyú, amely évszázadok óta őrzi a vár falait. A Dobó István Vármúzeum VÁR.KÖRKÉP című kisfilmsorozatának 4. részében Rákóczi Gergely régész mutatja be ennek a különleges lövegnek a történetét, és olyan részleteket is elárul, amelyeket a legtöbb látogató első pillantásra észre sem vesz.
Egy ágyú, amely túlélte a történelem viharait
A Setét kapunál álló bronz ostromágyú nem csupán egy látványos kiállítási tárgy. Egy olyan hadieszköz, amely a 16–17. századi ostromok korszakát idézi meg, amikor Eger vára Közép-Európa egyik legfontosabb végvára volt.
A kisfilm egyik legérdekesebb kérdése, hogy miért hiányzik az ágyúcsőből egy nagy darab. A sérülés valószínűleg egy túlterhelés vagy csőrobbanás következménye lehetett, ami a kor tüzérségében nem számított ritkaságnak. A bronzból öntött lövegek rendkívül tartósak voltak, de egy hibás lőporadag vagy anyagfáradás végzetes károkat okozhatott bennük.
Mekkora lehetett a lőtávolsága?
A korszak hasonló ostromágyúi akár 1–2 kilométeres távolságra is képesek voltak nehéz kő- vagy vasgolyókat kilőni, bár a valóban pontos lövések ennél rövidebb, néhány száz méteres távolságról történtek.
Az ilyen lövegek elsődleges feladata nem a pontosság, hanem az ellenséges várfalak folyamatos rombolása volt. Egy-egy lövés több tíz kilogrammos lövedéket indított útjára, amely óriási energiával csapódott a falakba.
A Setét kapu stratégiai jelentősége
A Setét kapu az egri vár egyik legfontosabb középkori bejárata volt. Nevét hosszú, boltozatos átjárójáról kapta, amely még nappal is félhomályba borult.
A kapu környéke az ostromok idején kiemelt katonai szerepet töltött be, hiszen ezen a részen is számítani lehetett támadásokra. Nem véletlen, hogy ma is itt látható az ostromágyú, amely jól érzékelteti a korszak hadi technikáját.
Szenzációs régészeti felfedezés
Az Egri vár kutatásai az elmúlt években újabb különleges eredményt hoztak. A régészek a vár délkeleti ágyúdombján egy több mint 400 éves bronz ostromágyút tártak fel.
A lelet különlegessége, hogy:
- több mint 3 méter hosszú,
- tömege megközelítheti a 2–3 tonnát,
- kalibere körülbelül 17 centiméter,
- mellette 19 darab vas ágyúgolyót is találtak, amelyek egyenként 15–16 kilogrammot nyomnak.
A kutatók szerint ez lehetett az a török löveg, amelyet egy 1690-es hadileltár is említ, mint "szétrepedt 30 fontos török ágyút", amelyet már újra kellett volna önteni.
Kevéssé ismert érdekességek
- A bronzból öntött ágyúk rendkívül értékesek voltak, ezért a legtöbbet háborúk után beolvasztották. Emiatt különösen ritka, hogy ilyen állapotban fennmaradt példány kerüljön elő.
- Az 1552-es ostrom során az egri vár védői saját ágyúikat az ágyúdombról is működtették, ahonnan jól beláthatták az ostromló török sereget.
- Evlia Cselebi török utazó a 17. században megemlíti, hogy ezen a magaslaton húsz hosszú ágyú állt készenlétben.
- A teljes bronz ágyúcsövek Európában is ritka régészeti leleteknek számítanak, ezért az egri felfedezés nemzetközi szempontból is jelentős.
Miért érdemes megnézni?
A Setét kapunál álló ostromágyú első pillantásra csupán egy régi fegyvernek tűnik, de valójában több száz év hadtörténetének tanúja. Ha közelebbről megvizsgáljuk a csövét, a sérüléseit és a méreteit, könnyebb elképzelni, milyen hatalmas erőt képviseltek ezek a lövegek az egri vár ostromai idején.
A VÁR.KÖRKÉP kisfilmsorozat negyedik epizódja pedig olyan háttértörténeteket is bemutat, amelyek még izgalmasabbá teszik ezt a különleges műemléket.
Megjegyzés küldése