Az egriek többsége naponta áthalad rajta autóval vagy gyalogosan, mégis kevesen tudják, hogy a Szarvas tér évszázadokon át Eger egyik legfontosabb stratégiai pontja volt. A mai forgalmas csomópont helyén egykor városkapu állt, katonák őrködtek, kereskedők érkeztek, és itt kezdődött a város déli irányú élete.
A Szarvas tér története valójában jóval régebbi, mint maga a név. A tér helyén állt ugyanis a középkori Eger egyik fontos bejárata, a Maklári-kapu, amely a Maklár, Mezőkövesd és az Alföld felől érkező utazókat fogadta. A kaput a 18. század végén bontották le, amikor a városfalak elveszítették katonai jelentőségüket, és Eger fejlődése túlnőtt a középkori határokon.
A tér mai neve egy egykori vendégfogadóra vezethető vissza. A „Szarvas” nevű fogadó a környék egyik legismertebb pihenőhelye volt, ahol kereskedők, fuvarosok és utazók szálltak meg még a postakocsi-korszakban is. Az ilyen fogadók gyakran adtak nevet utcáknak és városrészeknek Magyarországon, Egerben pedig a Szarvas tér őrzi ezt az emléket.
Talán még sok helybéli sem tudja, hogy a tér környéke évszázadokon át a város egyik legfontosabb vízellátási területe volt. A közeli Diófakút utca neve nem véletlen: itt működött egy jelentős forrás és közkút, amely hosszú időn keresztül biztosította a környék vízellátását. A város természetes forrásai alapvetően meghatározták Eger fejlődését, hiszen a patak és a források miatt vált a terület már a középkorban is vonzó településhellyé.
A Szarvas tér különleges földrajzi helyzetben fekszik: innen indul az út a hajdani kertvárosi övezet, a Maklári városrész és a később kialakuló villanegyedek felé. A 19. század végén és a 20. század elején a környék gyors fejlődésnek indult, és fokozatosan összekötötte a történelmi belvárost a déli városrészekkel.
Van azonban egy kevésbé ismert érdekesség is. A tér környékén húzódó utcák vonalvezetése ma is részben követi a középkori városszerkezetet és a hajdani védelmi rendszer külső ívét. Vagyis amikor ma a Maklári úton vagy a Mekcsey utcán közlekedünk, bizonyos szakaszokon gyakorlatilag ugyanazokat az útvonalakat használjuk, amelyeken több száz évvel ezelőtt kereskedők, katonák és zarándokok érkeztek Egerbe.
A helyiek közül kevesen tudják azt is, hogy a Maklári-kapu előtere a város egyik legforgalmasabb piaci és árumozgatási pontja volt. A kapun keresztül érkezett a gabona, a bor, az állatok és a különféle kereskedelmi áruk jelentős része. A mai közlekedési szerepe tehát nem új jelenség: a Szarvas tér tulajdonképpen már legalább ötszáz éve Eger egyik legfontosabb közlekedési csomópontja.
A Szarvas tér ezért sokkal több egyszerű kereszteződésnél. Ez a hely egykor a város kapuja volt, ahol Eger találkozott a külvilággal. Aki ma megáll itt néhány percre, valójában egy olyan ponton áll, ahol évszázadokon keresztül érkeztek kereskedők, katonák, utazók és hírek a városba.
Kevés egri helyszín mondhatja el magáról, hogy ennyire folyamatos szerepet töltött be a város életében a középkortól egészen napjainkig.
Források és további olvasnivalók
- Beszélő utcanevek – Szarvas tér története
- Visit Eger – Eger története
- Eger város történeti áttekintése
Plusz érdekesség, amely még sok helyi számára is újdonság lehet:
- A Maklári-kapu lebontásakor a városfal több részének köveit később helyi építkezéseknél újra felhasználták, így elképzelhető, hogy a környék néhány régi házában ma is megtalálhatóak a középkori Eger kövei.
- A Szarvas tér és környéke a 19. század végéig sokkal nyitottabb, kevésbé beépített terület volt, ezért innen különösen jó kilátás nyílt az egri vár déli oldalára.
- A mai közlekedési szerep szinte tökéletesen megfelel annak a funkciónak, amelyet a terület már a középkorban is betöltött: a városba érkezők első találkozási pontja volt Egerrel.
Megjegyzés küldése