A legtöbb látogató számára Eger egyet jelent a várral, Dobó Istvánnal és a borospincékkel. Pedig a város valódi történelmi gerince nem a várban, hanem a mai Széchenyi István utcában húzódik. Ez az alig másfél kilométeres utca több mint ötszáz éve Eger fő ütőere, és olyan történeteket őriz, amelyek közül sokat még a helyiek közül is kevesen ismernek.
A Széchenyi utca nem mindig volt Széchenyi utca
A középkorban egyszerűen Hosszú utcának hívták, később Széles utca, majd Fő utca néven szerepelt a korabeli dokumentumokban. A török idők után az utca különböző szakaszai külön neveket kaptak: volt Püspök utca, Érsek utca, sőt Rác utca is.
1550-ben már hivatalosan említik a Hosszú utcát, amely akkoriban az északi bányavárosok felé vezető kereskedelmi út része volt. Az utca végén állt a későbbi Hatvani kapu elődje. A mai sétálóutca tehát valójában több mint négyszáz éve ugyanazt a szerepet tölti be: összeköti a várost a külvilággal.
Az utca valaha mocsáron vezetett keresztül
Ez az egyik legkevésbé ismert egri érdekesség.
A mai elegáns sétálóutca helyén évszázadokkal ezelőtt vizenyős, mocsaras terület húzódott. A közlekedést úgy oldották meg, hogy földhányásokra fektetett rőzsekötegek alkották az út alapját. A kőburkolat csak a 18. század közepén jelent meg, az aszfaltjárdák pedig csupán az 1880-as években készültek el.
Ahol ma kávézók vannak, ott egykor kertek és rétek terültek el
A középkori Egerben a mai Széchenyi utca két oldalán nem álltak összefüggő házsorok.
A nyugati oldalon a dombon épült házak kertjei húzódtak le az utcáig, keleten pedig csak néhány épület állt. A déli szakaszon egészen az Eger-patakig rétek terültek el. A ma ismert barokk utcakép tulajdonképpen csak a 18. század során alakult ki.
Kevés egri tudja: a város alatt közel három kilométeres pincerendszer húzódik
Az érseki palota alatt található föld alatti járatok hossza megközelíti a három kilométert. A vulkáni riolittufába vájt rendszert évszázadokon keresztül bővítették, és egyes szakaszai egészen a város más részei alá is benyúlnak. A látogatható részek ma Eger egyik legkülönlegesebb élményét jelentik.
A Széchenyi utcán áll Magyarország egyik legrégebbi gyógyszertára
A Telekessy Patikamúzeum története 1713-ban kezdődött, amikor a jezsuiták megnyitották az egri gyógyszertárat. A ma is látható tölgyfa bútorzat 1745–1746 között készült, és az ország egyik legszebb barokk gyógyszertári berendezésének számít. A patika egészen 1968-ig működött eredeti funkciójában.
Az első egri színházi előadás nem színházban volt
A mai Művészetek Háza épületében, a híres Spetz-házban rendezték meg 1815-ben Eger első színházi előadásait. Az épület földszintjén kávéház működött, az emeleten pedig bálokat és kulturális rendezvényeket tartottak. A ház egy időben az egri társasági élet központja volt.
A török mecset helyén ma templom áll
A mai ciszterci templom helyén a török hódoltság idején mecset működött. A legenda szerint 1687 decemberében itt tartották a győztes keresztény seregek hálaadó istentiszteletét Eger visszafoglalása után. A jelenlegi templom építése 1700-ban kezdődött, és csak 1743-ban készült el teljesen.
Magyarország harmadik rendszeres postajárata Egerből indult
Kevesen tudják, hogy az egri postaállomás már 1550-ben működött, rendszeres összeköttetéssel Pozsony és Bécs felé. Ez volt az ország harmadik rendszeres postajárata, amely egészen az 1552-es ostrom kezdetéig működött.
Széchenyi István valóban járt az utcában
A névadó gróf 1845. szeptember 28-án érkezett Egerbe Gyöngyös felől. A város vezetői fogadták, majd végigjárta Eger nevezetességeit. Bár látogatása rövid volt, a város később róla nevezte el főutcáját.
Megjegyzés küldése