A neandervölgyiek és a modern emberek kapcsolata régóta foglalkoztatja a kutatókat. Egy friss nemzetközi kutatás – amelyről az Origo is beszámolt – ismét azt erősíti meg, hogy a két emberfaj nem teljesen elkülönülve élt egymás mellett. Egy közel-keleti barlang feltárása során olyan régészeti leletek kerültek elő, amelyek szerint a neandervölgyiek és a korai Homo sapiens nemcsak hasonló eszközöket használtak, hanem kulturális tudásukat is megoszthatták egymással. A felfedezés tovább árnyalja azt a korábbi elképzelést, miszerint a két embercsoport hosszabb ideig kapcsolatban állhatott egymással.
Heves vármegye különleges szerepe az ősemberkutatásban
Bár az új kutatás több ezer kilométerre zajlott Magyarországtól, Heves vármegye és a Bükk vidéke már évtizedek óta Európa egyik legismertebb őskőkori kutatási területének számít.
A Bükk déli peremén található Suba-lyuk barlang világhírű lelőhely, ahol 1932-ben Magyarország első azonosított neandervölgyi embermaradványait találták meg. A feltárások során egy felnőtt nő és egy kisgyermek csontjai, valamint kőeszközök és jégkorszaki állatok maradványai kerültek elő. A felfedezés alapjaiban változtatta meg a Kárpát-medence őskoráról alkotott tudományos képet.
A kutatók szerint a Suba-lyuk lakói mintegy 60–70 ezer évvel ezelőtt élhettek a Bükk hegységben, amikor a vidék hideg, tundraszerű környezet volt, ahol mamutok, gyapjas orrszarvúk és rénszarvasok is előfordultak.
A Szeleta-kultúra világhírű öröksége
A Bükk másik kiemelkedő régészeti helyszíne a Szeleta-barlang, amely ugyan ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, de közvetlenül Heves vármegye határán fekszik.
Innen kapta nevét a nemzetközi régészetben is ismert Szeleta-kultúra, amely a neandervölgyiek és a modern emberek közötti átmeneti időszak egyik legfontosabb európai kultúrája. Az itt talált különleges levél alakú kőhegyek ma is a paleolit kutatás ikonikus leletei közé tartoznak.
.jpg)
Mit mutat az új kutatás?
Az új vizsgálatok szerint:
- a neandervölgyiek és a modern emberek ugyanazokat az állatokat vadászták;
- hasonló technológiával készítették kőeszközeiket;
- ugyanazokat a nyersanyagforrásokat használták;
- díszítő célból tengeri kagylókat is gyűjtöttek;
- kulturális tudásuk között sokkal több hasonlóság volt, mint korábban gondolták.
A kutatók szerint mindez arra utalhat, hogy a két embercsoport között nemcsak genetikai, hanem kulturális kapcsolat is kialakulhatott.
Miért érdekes ez Heves vármegye szempontjából?
A Bükk barlangjai éppen azért különösen fontosak, mert Európa egyik leggazdagabb őskőkori lelőhelyhálózatát alkotják. A Suba-lyuk, a Szeleta-barlang és a környék számos más barlangja ma is folyamatos kutatások helyszíne.
Az új nemzetközi eredmények ezért a magyar lelőhelyek értelmezésében is új kérdéseket vethetnek fel:
- milyen kapcsolatban álltak egymással a különböző ősembercsoportok;
- hogyan terjedtek a kőeszköz-készítési technológiák;
- miként alakult ki az első kulturális tudásmegosztás Európában.
A Bükk ma is élő tudományos laboratórium
A Bükki Nemzeti Park területén található barlangok nemcsak természetvédelmi értéket képviselnek, hanem a magyar régészet legfontosabb kutatási helyszínei közé tartoznak.
A Suba-lyuk ma is népszerű kirándulóhely, ahol a látogatók testközelből ismerhetik meg azt a vidéket, ahol több tízezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek éltek. A környék tanösvényei és bemutatóhelyei betekintést nyújtanak a jégkorszak világába és az emberi fejlődés korai szakaszaiba.
Egyre összetettebb kép rajzolódik ki
A legújabb nemzetközi kutatások alapján a neandervölgyiek már nem tekinthetők elszigetelt, primitív embercsoportnak. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy fejlett vadászati technikákkal, kifinomult eszközkészítéssel és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek.
Ez különösen izgalmas Heves vármegye számára, hiszen a Bükk barlangjai már közel egy évszázada szolgáltatnak olyan leleteket, amelyek a kontinens őstörténetének megértésében kulcsszerepet játszanak.
Megjegyzés küldése