1389. július 2-án vált egyetemes egyházi ünneppé a Sarlós Boldogasszony napja, amikor VI. Orbán pápa rendelkezése nyomán az egész nyugati egyházban elterjedt Szűz Mária látogatásának ünnepe. Az esemény a Biblia szerint azt a találkozást idézi fel, amikor a gyermekét váró Mária felkereste idős rokonát, Erzsébet, aki ekkor már Keresztelő Szent János születésére készült.
A keresztény hagyomány ezt az eseményt Vizitációnak (latinul Visitatio) nevezi. A találkozás különleges jelentőségét az adja, hogy Lukács evangéliuma szerint Erzsébet méhében megmozdult a gyermek, amikor meghallotta Mária köszöntését. Ez a jelenet a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt bibliai témája lett.
Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – Sarlós Boldogasszony | Magyar Kurír - katolikus hírportál
Miért éppen „Sarlós” Boldogasszony?
A magyar néphagyomány sajátos nevet adott az ünnepnek. Július eleje évszázadokon át az aratás kezdete volt, ezért a várandós Máriát a földek, a termés és a családok oltalmazójaként tisztelték. A „sarlós” elnevezés a gabonavágás hagyományos eszközére, a sarlóra utal.
Bár a kalendárium szerint az aratás kezdőnapja sokáig Péter-Pál napjához, június 29-éhez kapcsolódott, számos magyar vidéken csak Sarlós Boldogasszony másnapján, július 3-án fogtak hozzá a munkához. A hagyomány szerint maga az ünnepnap dologtiltó nap volt: a gazdák imával és áldáskéréssel készültek a betakarításra.
Az ünnep dátuma körüli különös történet
Az ünnep eredeti időpontjával kapcsolatban már a középkorban is akadtak kérdések. A bibliai történet szerint Mária látogatása nem sokkal Keresztelő Szent János születése előtt történt, János születését azonban az egyház már június 24-én ünnepelte. Emiatt a liturgikus reformok során a római katolikus egyház az ünnepet május 31-re helyezte át, ahol ma is szerepel a hivatalos egyházi naptárban. Magyarországon és Erdély számos közösségében azonban továbbra is él a július 2-i hagyomány.
A magyar néphagyományban ma is él
Sarlós Boldogasszony napja nem csupán vallási ünnep, hanem a magyar paraszti kultúra egyik fontos jeles napja is. Sok helyen ezen a napon szentelték meg a gyógynövényeket, a sarlókat és az első levágott kalászokat, amelyeket az otthonokban egész évben megőriztek a bőség és a védelem jelképeként.
2026-ban, 637 évvel az egyetemes egyházi bevezetése után, Sarlós Boldogasszony továbbra is egyszerre emlékeztet a bibliai találkozás emberi szépségére és a magyar földműves hagyományok tiszteletére. Az ünnep üzenete ma is aktuális: a gondoskodás, az egymás felé fordulás és a termésért érzett hála értékei időtállóak.
Megjegyzés küldése