Eger neve szinte egyet jelent az 1552-es ostrommal és a várral, ám a város földje alatt jóval több történet rejtőzik, mint amit még a legtöbb helyi is ismer. Az 1960-as évektől kezdve egymást követték azok a régészeti kutatások, amelyek nemcsak a vár múltját írták újra, hanem a középkori püspöki központ, a török kori város és az Árpád-kori Eger történetéről is új képet rajzoltak.
1. A középkori székesegyház újjászületése a vár mélyén
Az 1960-as évek egyik legjelentősebb kutatása az egri vár egykori hatalmas püspöki székesegyházának feltárása volt. A régészek ekkor tudták először pontosan meghatározni a XI. századi alapítású templom méreteit és fejlődésének szakaszait.
Fotó. Sz. Kovács Éva: A Székesegyház feltárási munkái a várban, a Palota felől | Dobó István Vármúzeum
A feltárások bizonyították, hogy az egykori székesegyház a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb temploma volt, méreteiben vetekedett az esztergomi és székesfehérvári egyházi központokkal is. A ma látható romkert csupán töredéke annak az épületnek, amely évszázadokon át az egri püspökség központja volt.
2. Imre király elveszett sírja – Eger egyik legnagyobb történelmi rejtélye
Talán még sok egri sem tudja, hogy a történeti források szerint itt temették el Magyarország egyik uralkodóját, Imre király.
A kutatások során sikerült azonosítani azt a területet, ahol a király sírja lehetett, ám magát a temetkezést soha nem találták meg. A történészek szerint a török kori pusztítások vagy a későbbi átépítések során semmisülhetett meg vagy válhatott felismerhetetlenné.
Ez ma is az egri régészet egyik legizgalmasabb nyitott kérdése. 2025-ben külön régészeti sétát is szerveztek „Imre király nyomában” címmel az ásatások századik évfordulója alkalmából.
3. A püspöki palota alatt megbújó középkori Eger
Kevésbé ismert, hogy az egri vár nem egyszerű végvár volt, hanem évszázadokon át püspöki központként működött.
Az 1970-es évektől zajló feltárások során előkerültek középkori lakóépületek, műhelyek, pincék és gazdasági épületek maradványai, amelyek bizonyították, hogy a várdomb valójában egy nyüzsgő egyházi városközpont volt.
A leletek között import kerámiák, velencei üvegtárgyak és távoli vidékekről származó használati eszközök is előkerültek, amelyek az egri püspökség gazdagságáról árulkodnak.
4. A kazamaták titkai: nem minden alagutat a törökök elől építettek
Az egri legendák jelentős része a föld alatti járatrendszerhez kapcsolódik.
A modern feltárások során kiderült, hogy a kazamaták jelentős része nem menekülőút volt, hanem katonai logisztikai rendszer: lőporraktárak, összekötő folyosók és védelmi állások hálózata.
A régészek több olyan falszakaszt és járatot is feltártak, amelyek eredetileg a püspöki vár középkori építési periódusához tartoztak, és csak később építették át őket végvári célokra. Ez alapjaiban változtatta meg a vár fejlődéséről alkotott képet.
5. A kevéssé ismert szenzáció: Árpád-kori temető a város alatt
Az egyik legkevésbé ismert egri felfedezés az a kora középkori temető, amelynek sírjai a város több pontján, különböző beruházások során kerültek elő.
A leletek arra utalnak, hogy a mai belváros területén már a honfoglalás utáni első évszázadokban jelentős település állt, vagyis Eger története jóval korábbra nyúlik vissza annál, mint amit sokáig feltételeztek.
A sírokból előkerült ékszerek, övveretek és használati tárgyak ma a régészeti gyűjtemények féltett darabjai közé tartoznak.
6. Az érseki központ rejtett maradványai
A 2000-es évektől kezdődő városi rekonstrukciók és közműépítések során újabb középkori objektumok kerültek elő az érsekség környezetében.
Falmaradványok, pinceboltozatok és egykori gazdasági épületek bizonyították, hogy a püspöki központ sokkal nagyobb kiterjedésű volt, mint korábban gondolták. Ezek közül több ma is rejtve marad a föld alatt, mivel a modern városszövet megőrzése elsőbbséget élvezett.
7. A jelen kutatásai: új korszak kezdődik az egri várban
Az egri vár régészeti kutatásai ma sem álltak le. A 2025-ben elfogadott hosszú távú fejlesztési program újabb feltárásokat és műemléki kutatásokat készít elő, különösen a Földbástya és az északnyugati falszakasz térségében. Az ásatások célja nemcsak az állagmegóvás, hanem a még feltáratlan épületrészek megismerése is.
Források és további olvasmányok
- Dobó István Vármúzeum hivatalos oldala
- Az egri vár régészeti feltárásának 100 éve konferenciaanyaga
- Egri vár fejlesztési program 2025–2035
- Régészet Napja az Egri várban 2025
- Egri Érseki Palota Látogatóközpont
Érdekesség, amely még sok egrit is meglep:
A legtöbben azt gondolják, hogy Eger története a várral kezdődik és végződik. A régészeti kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy a középkori püspöki város mérete, gazdagsága és nemzetközi kapcsolatai alapján Eger a XIII–XV. században az ország egyik legfontosabb egyházi és kulturális központja volt — jelentősége messze túlmutatott a későbbi végvári szerepen.
Megjegyzés küldése