Magyarország egyik legismertebb történelmi emlékhelyén, az Egri várban hamarosan megkezdődhetnek azok a régóta várt helyreállítási munkálatok, amelyek célja a legrosszabb állapotban lévő falszakaszok és bástyák megmentése. Az állami támogatásnak köszönhetően 2,289 milliárd forint áll rendelkezésre a műemléki mentőprogram megvalósítására, amelyet hosszú hónapokon át tartó kutatás, statikai vizsgálat, tervezés és engedélyezési folyamat előzött meg.
A program célja nem egy látványos turisztikai beruházás, hanem mindenekelőtt az omlásveszély megszüntetése, valamint a vár történelmi értékeinek hosszú távú megőrzése.
A legveszélyeztetettebb részeket mentik meg
Az elkészült szakmai felmérések szerint több falszakasz rosszabb állapotban van, mint azt korábban feltételezték. A felújítás első ütemében elsősorban az alábbi helyszínek kerülnek sorra:
- Tömlöcbástya
- Földbástya
- Szép-bástya
- a várudvarok első üteme
- több veszélyessé vált várfalszakasz
Az engedélyezési tervek már jogerősek, így a következő hónapokban elindulhatnak a kivitelezési közbeszerzések is.
Modern technológiával vizsgálták a több száz éves falakat
A műemléki mentőprogram előkészítése során a szakemberek számos korszerű vizsgálati módszert alkalmaztak:
- 3D lézerszkennelés
- részletes statikai felmérés
- régészeti kutatások
- építéstörténeti vizsgálatok
- műemléki dokumentáció készítése
- teljes engedélyezési tervcsomag összeállítása
A közelmúltban végzett próbainjektálások során kiderült, hogy egyes falszakaszok külső és belső szerkezete között akár 5–6 centiméteres üregek alakultak ki, amelyeket a helyreállítás során speciális technológiával töltenek majd ki.
Már most is dolgoznak a vár egyes részein
A Földbástya nyugati falánál már korábban megtörtént az ideiglenes dúcolás, miután egy korábbi omlás komoly veszélyt jelentett.
Emellett a Kovácsok–Lakatosok tornyától délre fekvő várfalszakaszon is megkezdődött az előkészítés. A kihullott kváderkövek miatt először eltávolítják a növényzetet, majd a fal ideiglenes megtámasztása következik.
Az Egri vár több mint egy történelmi emlék
Az Egri vár nemcsak Heves vármegye, hanem egész Magyarország egyik legismertebb jelképe.
Legnagyobb hírnevét az 1552-es ostrom során szerezte, amikor Dobó István vezetésével a várvédők sikeresen állították meg a többszörös túlerőben lévő oszmán sereget. A történetet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye tette világszerte ismertté.
Napjainkban évente több százezer látogató keresi fel a várat, amely a Dobó István Vármúzeum otthona, és egész évben kiállításokkal, történelmi bemutatókkal, várjátékokkal és kulturális rendezvényekkel várja a vendégeket.
Kevesen tudják az Egri várról
- 🏰 Az erődítmény alatt több kilométer hosszú kazamatarendszer húzódik.
- 🪨 A Szép-bástya statikai állapotát folyamatos műszeres megfigyeléssel ellenőrzik.
- 📡 A teljes várat korszerű 3D digitális felméréssel dokumentálták, amely a jövőbeni restaurálások alapja lesz.
- ⚒️ A most induló program elsődleges célja az állagmegóvás és a biztonság helyreállítása, nem pedig új látványosságok építése.
- 🏛️ Az Egri vár az ország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelye, ezért minden beavatkozás szigorú műemlékvédelmi előírások szerint történik.
Mi várható a következő hónapokban?
A közbeszerzési eljárások lezárását követően megkezdődhetnek a tényleges helyreállítási munkák. A szakemberek célja, hogy a veszélyes falszakaszok stabilizálásával hosszú távon biztosítsák az Egri vár biztonságos működését és megőrizzék ezt a kiemelkedő történelmi örökséget a következő generációk számára. A beruházás fontos mérföldkő lehet a vár állagmegóvásának történetében, és hozzájárul ahhoz, hogy Eger egyik legfontosabb turisztikai látványossága még hosszú évtizedekig fogadhassa a látogatókat.
Megjegyzés küldése