1920. augusztus 20-án született id. Szívós István, a magyar vízilabda egyik legendás alakja, kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok vízilabdázó, magyar bajnok úszó, később edző és játékvezető. A Szívós név három generáción keresztül összeforrt a magyar vízilabdával. Életútjának Egerhez is van dokumentálható kapcsolata: 1956 nyarán a Vasas játékosaként az Egri Bástya ellen játszott Egerben, és három gólt szerzett. Évtizedekkel később unokája, Szivós Márton már az egri vízilabda egyik meghatározó játékosa lett.
Szegedről indult a későbbi olimpiai bajnok
Id. Szívós István 1920. augusztus 20-án született Szegeden. Tizenegy éves korában, 1931-ben kezdett úszni a Szegedi Úszó Egyletben. Egy évvel később családja Budapestre költözött, ahol rövid ideig a labdarúgással is megpróbálkozott, majd a Magyar Úszó Egylet sportolója lett.
A vízilabdázással 1935-ben kezdett komolyabban foglalkozni. Tehetségére hamar felfigyeltek: két évvel később csapatával megnyerte a másodosztályt, és már fiatalon bekerült a válogatott látókörébe.
A korabeli beszámolók szerint nem egyszerűen erős center volt. Technikája, helyzetfelismerése és rendkívül erős lövései miatt a magyar póló egyik új típusú középcsatárának számított. A Nemzeti Sport századik születésnapjára készült visszatekintése egy 1943-as tudósítást is felidéz, amely már akkor külön kiemelte Szívós félelmetes erejű lövéseit.
A Vasas egyik meghatározó alakja
A második világháború után pályafutása új lendületet vett. Szívós a Vasas vízilabdacsapatának meghatározó alakjai közé került; pályafutása során az MTK színeiben is játszott.
A Vasas történetében különleges hely illeti meg. A klub saját történeti összefoglalója szerint a Markovits Kálmán–Szívós István páros által vezérelt 1953-as bajnokcsapat veretlenül teljesítette a bajnoki idényt: 13 győzelem mellett öt döntetlent ért el.
Szívós játékát az erő és a technikai tudás ritka együttese jellemezte. Centerként nemcsak befejezte a támadásokat, hanem játékával társainak is lehetőségeket teremtett.
Három olimpia – három érem
Az olimpiai szereplések tették nevét végleg halhatatlanná.
Az 1948-as londoni olimpián a magyar vízilabda-válogatott ezüstérmet szerzett. Négy évvel később, 1952-ben Helsinkiben már olimpiai bajnok lett.
A következő aranyérem 1956-ban Melbourne-ben következett. Így három egymást követő olimpiáról három éremmel – egy ezüsttel és két arannyal – térhetett haza.
1954-ben Torinóban az Európa-bajnokságot is megnyerte a magyar válogatott tagjaként.
A Magyar Olimpiai Bizottság adatai szerint összesen 64 alkalommal szerepelt a magyar vízilabda-válogatottban.
Nemcsak pólózott – olimpikon úszó is volt
Id. Szívós István sportpályafutásának egyik különlegessége, hogy magas szinten úszott is.
1939-ben és 1941-ben folyamúszásban csapatbajnoki címet szerzett, 1944-ben pedig váltóban lett magyar bajnok.
Az 1956-os melbourne-i olimpián ráadásul nemcsak vízilabdázóként, hanem 200 méteres mellúszásban is rajthoz állt. A MOB adatbázisa szerint ebben a számban a 16. helyen végzett.
Ez ma már szinte elképzelhetetlen kettősség: ugyanazon az olimpián két külön sportági szereplés, miközben vízilabdában olimpiai aranyérmet nyert.
Egri kötődés: Szívós István három gólt lőtt Egerben
Id. Szívós István életútjának Egerhez is található közvetlen, korabeli forrással igazolható kapcsolata.
A Heves Megyei Népújság 1956 júliusában részletes tudósítást közölt az Egri Bástya–Bp. Vasas OB I-es vízilabda-mérkőzésről.
A találkozót Egerben, mintegy 300 néző előtt rendezték. A Vasas összeállításában ott szerepelt:
Jeney – Kotrás, Demjén – Markovics – Szakács, Szívós, Kiss.
Az egri csapatban többek között Minárovics, Válent, Mezei, Kádas, Fodor és Utassy játszott.
A mérkőzést a Vasas 9:2-re nyerte, és Szívós István jelentős szerepet vállalt a győzelemben.
A korabeli tudósítás szerint előbb egy rosszul kidobott labdát csípett el, majd nagy lövéssel talált a kapuba. Később egy látványos svédcsavarja is tapsot kapott az egri közönségtől, a második félidőben pedig további két nagy lövésből szerzett gólt. Vagyis Szívós három góllal járult hozzá a Vasas egri győzelméhez.
Ez különösen értékes helytörténeti adalék: az egri közönség saját szemével láthatta játszani azt az embert, aki néhány hónappal később Melbourne-ben ismét olimpiai bajnok lett.
Később már edzőként találkozott az egri pólóval
A játékos-pályafutás lezárása után Szívós sem szakadt el a medencétől.
Edzőként dolgozott többek között a Vasasnál, a MAFC-nál, az egyiptomi válogatottnál és az OSC-nél. Edzőként magyar bajnoki címeket és Magyar Kupát is nyert.
Egy 1959-es Heves megyei újságban már a Vasas edzőjeként bukkan fel a neve egy Eger elleni találkozó tudósításában.
Vagyis az egri kapcsolat nem merült ki az 1956-os mérkőzésben: játékosként és később edzőként is találkozott az egri vízilabdával.
A Szívós-dinasztia – három generáció a világelitben
Kevés magyar sportcsalád büszkélkedhet olyan örökséggel, mint a Szívós család.
Id. Szívós István fia, ifj. Szívós István szintén a világ legjobb vízilabdázói közé emelkedett. Négy olimpián szerepelt, és mindegyikről éremmel tért haza: 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok lett.
A családi hagyományt a harmadik generáció, Szivós Márton folytatta, aki 2013-ban világbajnoki címet szerzett a magyar válogatottal.
És itt válik az egri kapcsolat még erősebbé.
Az unoka már Eger játékosa lett
Szivós Márton pályafutása során a ZF-Eger együttesében is játszott. Az egri önkormányzat korabeli híradása arról számolt be, hogy a Szegedtől érkező világbajnok játékos csatlakozott az egri kerethez.
Ez különös történelmi ívet rajzol ki.
1956-ban a nagyapa, id. Szívós István még a Vasas játékosaként érkezett Egerbe, és három gólt dobott az Egri Bástyának. Évtizedekkel később az unoka, Szivós Márton már Eger színeiben szállt vízbe.
A magyar vízilabda történetének három generációja így az egri póló történetével is találkozott.
Egy center, aki iskolát teremtett
Id. Szívós István jelentősége túlmutat az érmek számán.
Kortársai és az utána következő játékosgenerációk olyan centerként emlékeztek rá, aki saját stílust alakított ki. A Nemzeti Sport centenáriumi megemlékezése szerint az utódok egyenesen úgy tartották, hogy iskolát teremtett a vízilabdában.
Játékában a fizikai erő, a technika, a gyors helyzetfelismerés és a lövőerő egyszerre volt jelen.
Pályafutása befejezése után edzőként és játékvezetőként is szolgálta a sportágat, miközben családjában továbbadta azt a vízilabda-kultúrát, amelyből újabb világklasszisok nőttek ki.
Id. Szívós István 1992. június 22-én Budapesten hunyt el. Sírja a Farkasréti temetőben található, és 2002 óta védett sírhely.
106 évvel születése után neve továbbra is a magyar vízilabda aranykorát idézi.
Eger számára pedig különösen érdekes az a megsárgult újságoldalon fennmaradt 1956-os történet: az olimpiai bajnok Szívós István itt játszott az Egri Bástya ellen, három gólt szerzett, és még látványos svédcsavarjával is tapsra ragadtatta az egri közönséget.
Források
- Magyar Olimpiai Bizottság – id. Szívós István
- Nemzeti Sport – Egy megnyugtató basszus: száz esztendeje született id. Szivós István
- Hajrá, magyarok! – id. Szívós István
- Nemzeti Örökség Intézete – id. Szívós István
- Hungaricana – Heves Megyei Népújság, 1956. július – Egri Bástya–Bp. Vasas 2:9
- Hungaricana – Heves Megyei Népújság, 1959. június
- Eger.hu – ZF-Eger: indul a felkészülés
- Olympedia – István Szívós Sr.