Eger történelmi belvárosában sétálva könnyű egyik csodálatos épülettől a másikig jutni. A Széchenyi István utca egyik meghatározó műemléke a Szent Bernát-templom, vagy ahogyan sok egri egyszerűen nevezi: a ciszterci templom. Kívülről kéttornyú barokk homlokzata hívja fel magára a figyelmet, ám az igazi meglepetés akkor éri a látogatót, amikor belép a templomba.
A gazdagon díszített oltárok, szobrok, aranyozott részletek és a magasba emelkedő boltozat együttese Eger barokk örökségének egyik különösen értékes darabja.
Jezsuitákkal kezdődött a története
A templom története nem a ciszterciekkel, hanem a jezsuita renddel kezdődött. A jezsuiták 1644-ben jelentek meg Egerben, a török uralom utáni időszakban pedig először egy korábbi mecsetben prédikáltak. Később saját rendház és templom építésébe kezdtek.
A templom alapkövét már 1700-ban elhelyezték, az építkezés azonban a történelmi események miatt elhúzódott. A templom tényleges építése csak az 1730-as évek elején indulhatott meg, és 1743-ra készült el. Eger városának ismertetője szerint az építkezés Pethő István jezsuita építész terveihez kapcsolódott, míg a városi műemléki dokumentáció Pethő István mellett Geyer Bernát és Giovanni Battista Carlone nevét is megemlíti.
A belső kialakítása még ennél is tovább tartott: a gazdag berendezés és díszítés csak az 1770-es évek elejére készült el.
Jezsuita templomból ciszterci templom
A 18. század végén jelentős fordulat következett az épület életében. A jezsuita rend feloszlatása után az egykori jezsuita templomot és rendházat végül a ciszterciek kapták meg. Ettől kezdve kapcsolódott össze egyre szorosabban a templom neve a ciszterci renddel.
Az egykori rendház ma is az oktatást szolgálja: az épületegyüttesben működik a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium.
A templom hivatalosan ma az Eger-Szent Bernát (Borgia Szent Ferenc) lelkészséghez tartozik.
A belső tér, amely szinte megállítja az embert
A mellékelt fénykép jól érzékelteti, miért érdemes nemcsak kívülről megcsodálni az épületet.
A templom egyhajós kialakítású, két oldalán oldalkápolnák sorakoznak. A tekintetet azonban szinte azonnal a monumentális, gazdagon díszített szentély és főoltár vonzza magára.
A fehér szobrok, a sötétebb márványhatású építészeti elemek és az aranyozott részletek erős kontrasztja különleges látványt teremt. A magas boltozat tovább fokozza a tér monumentalitását.
A templom külső homlokzata is tartogat érdekességeket. Rokokó falfülkéiben négy jezsuita szent – Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc – szobra látható.
Tűzvészek, földrengések és villámcsapások
A Szent Bernát-templom több mint három évszázados története korántsem volt eseménytelen.
1800-ban Eger nagy tűzvésze súlyosan megrongálta az épületet, és később földrengések, valamint villámcsapások is károkat okoztak benne. A toronysisakokat 1885-ben újították meg, majd 1888-ban jelentős restaurálást végeztek a templomon. A rendházat 1900 és 1902 között Alpár Ignác tervei alapján alakították át.
Mindezek ellenére a templom újra és újra megújult, és ma is Eger egyik fontos barokk műemléke.
Érdekesség: közel két évszázad után tért vissza a toronyóra
A templom történetének egyik kevésbé ismert epizódja a toronyórához kapcsolódik.
Az első toronyóra 1763-ban készült el. Az 1800-as tűzvészben elpusztult, majd 1802-ben helyreállították. Egy újabb, 1827-es tűzvész azonban ismét megsemmisítette. Ezután hosszú időre eltűnt a toronyóra a templomról.
Végül 2016-ban, széles körű egri összefogással rekonstruálták az órákat. Szeptember 11-én ünnepélyesen elindították a szerkezetet, így ismét óra és harangszó jelezhette az idő múlását Eger belvárosában.
Ez különösen szép példája annak, hogyan lehet egy évszázadokra elveszett városképi részletet történeti források alapján visszaadni Egernek.
A Széchenyi utca barokk tanúja
A Szent Bernát-templom mellett naponta sokan elsétálnak, mégis érdemes időnként megállni előtte – és ha lehetőség nyílik rá, belépni a kapuján.
Odabent ugyanis egészen más világ fogadja a látogatót. A város nyüzsgése néhány lépés alatt elcsendesedik, miközben körülöttünk több évszázad művészete és történelme elevenedik meg.
A Szent Bernát-templom nem csupán egy régi egyházi épület. Eger jezsuita múltjának, a ciszterci hagyománynak, a barokk művészetnek és a város viszontagságos történelmének egyszerre őrzője.
Talán éppen ezért különleges: kívülről a Széchenyi utca megszokott városképének része, belül azonban Eger egyik legszebb barokk világa tárul fel.
Fotó: Tóth Györgyi
Források
Eger város hivatalos oldala – Szent Bernát-templom
Egri Főegyházmegye – Eger barokk templomai
Egri Főegyházmegye – Szent Bernát (Borgia Szent Ferenc) lelkészség
Egri Főegyházmegye – 189 év után újra toronyóra a ciszterci templomon
Megjegyzés küldése