Borospincék százai, riolittufába vájt járatok, egy titokzatos szépasszony, egy törökverő hadvezér emléke és több mint két évszázados borkultúra. A Szépasszony-völgy Eger egyik legismertebb helye, mégis számos olyan történetet őriz, amelyet a látogatók közül kevesen ismernek. Vajon ki volt a névadó Szépasszony? Miért éppen itt alakult ki a híres pincevilág? És mit rejtenek a régi pincék falai?
Volt idő, amikor még nem Szépasszony-völgynek hívták
A Szépasszony-völgy történetének egyik érdekessége, hogy mai neve viszonylag későn jelenik meg az írott forrásokban.
A területet korábban Koháry-völgyként emlegették. A név gróf Koháry Istvánhoz kapcsolódik, aki az 1687-es, Eger török uralom alóli visszafoglalásához vezető hadműveletek idején a hagyomány szerint ezen a vidéken állomásoztatta főként hajdúkból álló csapatait. A táborhely a mai Öregsor feletti magaslat környékén lehetett. A Koháry név emlékét a környéken a Koháry-kút elnevezése is őrzi.
A mai Szépasszony-völgy elnevezés első ismert levéltári előfordulását egy 1843-ban kelt irathoz kötik.
De ki lehetett a Szépasszony?
Egy istennő rejtőzik a név mögött?
Erre nincs biztos válasz – és éppen ettől olyan izgalmas a történet.
Bakó Ferenc néprajzkutató egyik magyarázata szerint a „Szépasszony” egy ősi, pogány hitvilághoz kapcsolódó nőalak, a szerelem istennője lehetett, akit a római Vénuszhoz hasonlítottak. A hagyomány szerint ezen a környéken akár áldozatokat is bemutathattak neki.
Ez azonban csak az egyik történet.
A helyi mondák egy másik változata szerint élt errefelé egy feltűnően szép asszony, aki az egyik pincében bort árult. Olyan ismert lehetett, hogy idővel az egész völgyet róla kezdték emlegetni.
Megint más hagyomány szerint egy közeli úri villa szép, ám szabados életű úrnője lehetett a névadó.
Hogy melyik történet igaz?
Talán egyik sem teljes egészében – vagy mindegyik őriz valamit egy régen elveszett történetből. A levéltári adatok alapján a név valódi eredete ma sem állapítható meg egyértelműen.
1774 – ekkor kezdődött igazán a pincevilág története
A Szépasszony-völgy titkai között vannak olyanok is, amelyekre már sokkal biztosabb történelmi adataink vannak.
A mai Öregsor pincéinek kialakítását 1774-ben kezdték meg, mégpedig püspök-földesúri engedéllyel. A terület ugyanis az egri püspök birtoka volt, így pincét sem vághatott akárki és akárhová.
A folyamat gyorsan felgyorsult.
Egy 1781-es összeírás szerint mindössze néhány évvel később már 32 borospince állt a völgyben.
A 18. századi egri szőlő- és bortermelés fejlődésével egyre nagyobb szükség volt olyan helyekre, ahol a bort hosszú időn keresztül megfelelő körülmények között lehetett tárolni.
A környék földtani adottságai ehhez szinte tökéletesek voltak.
A titok a hegy belsejében van
A Szépasszony-völgy pincéinek jelentős részét riolittufába vájták.
Ez a vulkáni eredetű kőzet viszonylag könnyen faragható, ezért hosszú pinceágakat lehetett kialakítani benne. Ennél is fontosabb azonban, hogy a föld alatti helyiségek kiegyenlített klímát biztosítanak.
A pincékben jellemzően 10–15 Celsius-fok körüli hőmérséklet tartható, ami kedvező környezetet jelentett a bor tárolásához és érleléséhez.
Aki egy forró nyári napon belép egy régi egri pincébe, néhány lépés után maga is megtapasztalhatja ezt a különleges mikroklímát.
Odakint harminc fok feletti hőség lehet, odabent pedig szinte pillanatok alatt hűvös pincelevegő veszi körül az embert.
Titkokat őriznek a pincefalak is
A régi pincék nem pusztán bortároló helyiségek voltak. Néhányuk falain különleges faragások és vallási ábrázolások maradtak fenn.
Az Öregsor egyik régi pincéjének bejáratánál például 1777-es évszámot is dokumentáltak, barokk jellegű díszítésekkel együtt. Más pincékben vallási témájú, tufába faragott alakok és jelenetek találhatók.
Ezek azért különösen érdekesek, mert a puha tufa egyszerre volt építőanyag és egyfajta „rajzlap” is az egykori pincehasználók számára.
A falak így nemcsak a bort, hanem az előttünk itt járt emberek nyomait is megőrizték.
A pincékhez saját szokások is kapcsolódtak
Az egri pincekultúra egykor jóval többet jelentett egyszerű bortárolásnál. A pince a társasági élet egyik helyszíne is volt, saját szokásokkal és hagyományokkal.
Egy régi hagyomány szerint például az elhunytak emlékére az első pohár borból a pince földjére öntöttek.
A bor tehát nemcsak ital volt. Része lett az ünnepeknek, a barátságoknak, a családi eseményeknek és az emlékezésnek is.
Talán éppen ez magyarázza, miért van egészen sajátos hangulata egy régi egri pincének még akkor is, amikor éppen senki nincs benne.
Nem minden pince egyforma
Kívülről a pincesorok hasonlónak tűnhetnek, a föld alatt azonban egészen más világ tárulhat fel.
Az egri pincekutatások során olyan pincéket is számon tartottak, amelyek különleges kialakításukkal tűntek ki: volt, ahol kút található a pincében, máshol pedig vízfolyás haladt keresztül a föld alatti téren.
Ez is mutatja, hogy a Szépasszony-völgy nem egyszerűen egymás mellé épített borozók sora. A felszín mögött több generáció munkájával kialakított, sokszínű pincevilág rejtőzik.
Közel kétszáz pince – egyetlen völgyben
Napjainkra a Szépasszony-völgyet közel kétszáz pincét számláló, összefüggő borpincés területként tartják számon, amely Eger és az Egri borvidék egyik legismertebb jelképe.
A régi gazdasági funkció azonban jelentősen átalakult.
Ahol egykor elsősorban hordókat tároltak, ma pincészetek, borkóstolóhelyek, vendéglátóhelyek és rendezvények várják az érkezőket. Mégis megmaradt valami abból a világból, amely több mint kétszáz évvel ezelőtt létrehozta a völgy különleges karakterét.
Az igazi érdekességeket sokszor nem is a leglátványosabb helyeken kell keresni. Egy régi pincebejárat, egy évszám, egy tufába faragott alak vagy egy elfeledett pinceág többet mesélhet Eger múltjáról, mint első pillantásra gondolnánk.
A Szépasszony-völgy legnagyobb titka talán maga a hangulata
Kevés hely van Egerben, ahol ennyire természetesen találkozik a történelem, a bor, a táj és a legenda.
A völgy fölött szőlőtermő dombok húzódnak, alattuk pedig ott sorakoznak a tufába mélyített pincék. Generációk dolgoztak, ünnepeltek és kóstolták itt az egri bort.
Közben pedig máig megválaszolatlan maradt a legegyszerűbbnek tűnő kérdés:
ki volt valójában a Szépasszony?
Egy ősi istennő?
Egy gyönyörű borkimérő asszony?
Egy úri villa titokzatos lakója?
Vagy egyszerűen egy olyan régi történet szereplője, akinek valódi alakját már örökre elmosta az idő?
Talán jobb is, hogy nem tudjuk biztosan.
Mert amíg nincs végleges válasz, addig a Szépasszony-völgy nemcsak Eger híres boros negyede marad, hanem egy több mint kétszáz éves pincevilág, amelynek mélyén ma is legendák és titkok rejtőznek.
Források
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szépasszony-völgy (Eger)
Eger történeti földrajza és településmorfológiája – tanulmány
Eger Magazin – az egri pincék és a Szépasszony-völgy története
Minden, ami Eger – Kiről kapta az egri Szépasszony-völgy a nevét?
HEOL – Istennő, boszorka vagy kikapós úrinő volt a Szépasszony?
Megjegyzés küldése