Drágulási hullám jöhet a gyümölcsöknél – Heves vármegyében is súlyos károkat okozott az időjárás

Jelentősen kevesebb magyar gyümölcs kerülhet idén a piacokra, ami előbb-utóbb az árakon is meglátszhat. A tavaszi fagyokat nyári aszály és hőség követte, az alma, a meggy és a szilva pedig a leginkább érintett gyümölcsök között van. Heves vármegye termelői számára sem alakult könnyen az idei szezon: egy korábbi becslés szerint mintegy 1500 hektárnyi gyümölcsöst érhetett fagykár.

Akár 60–70 százalékos terméskiesés is lehet

Az idei év rendkívül nehéznek bizonyul a magyar zöldség- és gyümölcstermesztők számára. Az Agroinform augusztus 17-i összefoglalója szerint először a tavaszi fagyok tettek komoly károkat az ültetvényekben, majd megérkezett az aszály, a tartós hőség és az erős UV-sugárzás.

Az ágazati információk alapján a magyar gyümölcstermesztés egészét tekintve 60–70 százalék körüli terméskiesés is kialakulhat. Különösen nehéz helyzetben vannak az alma-, a meggy- és a szilvatermesztők. Egyes ültetvényeken az idei termés akár kétharmada is elveszhet.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének becslése szerint az idei időjárási károk 100–150 milliárd forintos veszteséget is jelenthetnek a hazai zöldség-gyümölcs ágazat számára.

Alma, meggy és szilva: ezeknél lehet különösen nagy a baj

A terméskiesés nem minden gyümölcsöt érint egyformán. Az alma-, meggy- és szilvaültetvényeken különösen súlyos a helyzet.

A meggy esetében már korábban is aggasztó előrejelzések jelentek meg. Az Agroinform júniusi ágazati összefoglalója szerint 2026-ban mindössze 30 ezer tonna körüli meggytermés volt várható Magyarországon, ami a tavalyinál is mintegy 20–30 százalékkal gyengébb eredményt jelenthet.

Ha kevés a magyar gyümölcs, az import szerepe növekedhet. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy olcsó marad a gyümölcs, hiszen az európai termés, a szállítási költségek és a külpiaci kereslet egyaránt befolyásolja az árakat.

Heves vármegye: már tavasszal látszott, hogy komoly baj lehet

Heves vármegyében különösen fontos kérdés az idei gyümölcstermés, hiszen Gyöngyös, Hatvan, Eger térségében és a Mátraalján jelentős hagyománya van a gyümölcstermesztésnek.

Az első komoly figyelmeztetés már áprilisban megérkezett. A tavaszi mínuszok több Heves vármegyei gyümölcsöst is elértek. A helyzet májusra tovább romlott: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei szervezetének akkori információi szerint mintegy másfél ezer hektár gyümölcsöst érhetett fagykár a vármegyében. Egyes területekről akár százszázalékos terméskiesésről is érkeztek terepi visszajelzések.

A legsúlyosabb károkat az április 26–27-i lehűlés okozta.

A probléma ráadásul országosan sem ért véget a fagyokkal. A nyári szárazság, a hőstressz és az erős napsugárzás tovább gyengítette a növényeket és rontotta a terméskilátásokat.

A kajszi termesztése különösen kockázatos a Mátraalján

A Heves vármegyei gyümölcstermesztés szempontjából érdekes a Sár-hegy térsége is. Egy, a térség kajszitermesztését vizsgáló tudományos tanulmány arra jutott, hogy az elmúlt két évtizedben a virágzás időszakában rendszeresen előfordultak károsító tavaszi fagyok.

A kutatás szerint az utolsó tavaszi fagyok időpontja akár április második-harmadik harmadára is kitolódhat, ezért az északi országrész kajsziültetvényeiben április végéig szükség lehet fagyvédelmi készültségre.

Ez azért fontos, mert az egyre korábban induló vegetációt egy később visszatérő hideghullám rendkívül érzékeny állapotban érheti.

Az aszály újabb csapást mért a termelőkre

A tavaszi fagy után az ország jelentős részén a csapadékhiány vált a legnagyobb problémává.

A HungaroMet adataira hivatkozó Agroinform szerint nagy területeken a talaj felső félméteres rétegében a növények számára hozzáférhető vízkészlet 20 százalék alá csökkent, miközben a mélyebb talajrétegekben sincs elegendő víztartalék.

Az öntözés ezért egyre nagyobb különbséget jelent.

Az öntözött zöldségkultúráknál az ágazati becslések szerint 10–25 százalékos terméskiesés fordulhat elő, míg az öntözetlen területeken a veszteség az 50 százalékot is meghaladhatja.

Mit érezhet ebből a vásárló?

A kevesebb termés szűkebb hazai kínálatot jelent. Ha pedig a kereslet nem csökken ugyanilyen mértékben, az áremelkedési nyomást eredményezhet.

Ez különösen az almánál, meggynél és szilvánál lehet érezhető. Emellett a kajszi, az őszibarack és a cseresznye kínálatára is hatással voltak az idei időjárási szélsőségek.

A pontos fogyasztói áremelkedés mértékét azonban egyelőre nem lehet felelősen megmondani, hiszen az import, az európai termés és a kereskedelmi láncok árazása is alakítja majd.

Korábbi „Minden, ami Eger” előzmény: érdemes keresni a helyi termelőket

A Minden, ami Eger korábban a helyi termelői piacok jelentőségéről is írt. A cikk kiemelte, hogy ezeken a piacokon a vásárlók közvetlenül a termelőktől szerezhetnek be friss, szezonális hazai élelmiszereket, miközben vásárlásukkal a helyi gazdaságokat is támogatják.

Az idei gyenge gyümölcstermés idején ennek még nagyobb jelentősége lehet. A helyi termelőknél történő vásárlás ugyan nem szünteti meg az időjárás okozta terméskiesést, de segíthet abban, hogy a vásárlásból származó bevétel nagyobb része közvetlenül a térség gazdálkodóinál maradjon.

Nehéz év után drágább ősz jöhet

A 2026-os év ismét megmutatta, mennyire kiszolgáltatott a gyümölcstermesztés az időjárás szélsőségeinek. A tavaszi fagy, az aszály, a tartós hőség és az erős UV-sugárzás egymást erősítve rontotta a terméskilátásokat.

Heves vármegyében mindez különösen érzékenyen érinti a gyümölcstermelő térségeket. A mintegy másfél ezer hektárt érintő tavaszi fagykár már önmagában figyelmeztető adat volt, az azóta kialakult szárazság pedig tovább nehezítette a helyzetet.

A következő hetekben a piacokon és az üzletekben is egyre világosabban láthatjuk majd, mekkora részét fizeti meg végül a vásárló az idei rendkívüli időjárásnak.