Eger történelmi belvárosában vannak olyan utcák, amelyeken néhány perc alatt végigsétálhatunk, mégis évszázadok története vesz körül bennünket. Ilyen az Érsek utca is. A Széchenyi István utcától a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca irányába vezető hangulatos belvárosi utca ma üzletekkel, vendéglátóhelyekkel és gyalogosokkal teli, miközben vonalvezetése és több épülete Eger régi városszerkezetének emlékét őrzi.
Egy utca, amelynek többször is megváltozott a neve
Az Érsek utca neve a történeti források szerint már 1851-ben felbukkan, de az utca természetesen ennél jóval régebbi városszerkezeti elemekhez kapcsolódik.
Az idők során több különböző néven ismerték. Volt Kossuth utca, nevezték Görbe utcának, a 19. század első felében pedig Fazola Lénárd háza után Lakatos utcának is. A szocializmus évtizedeiben Marx Károly utca néven szerepelt.
Utóbbi elnevezést régi fényképek is dokumentálják. A HEOL egyik múltidéző összeállításában például egy 1982-ben készült felvételen még „Érsek (Marx Károly) utca” megnevezéssel szerepel a helyszín.
Az utca múltjának külön érdekessége, hogy a 18. században több kézműves is élt itt: szabómesterek, szűrszabók és gombkötők dolgoztak a környéken. A mai elegáns belvárosi utca tehát egykor igazi kézműves világ része lehetett.
A görbület sem véletlen
Az Érsek utca egyik jellegzetessége, hogy nem szabályos, egyenes vonalban halad.
Egy helytörténeti kutatás szerint Eger középkori belvárosának utcahálózatát részben a természetes vízfolyások alakították. Az Érsek utca, a Szent János utca és a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca ma is látható kanyarulatai ennek a régi városszerkezetnek az emlékei lehetnek.
Ez azt jelenti, hogy amikor ma végigsétálunk az Érsek utcán, bizonyos értelemben egy több száz éves városszerkezeti nyomvonalat követünk.
Najmájer-ház – rokokó örökség a Dobó tér szomszédságában
Az utca egyik kiemelkedő műemléke az Érsek utca 14. – Dobó István tér 1/B. alatt található Najmájer-ház.
Az épület műemléki jelentőségét hivatalos jegyzék is rögzíti.
A rokokó stílusú ház 1777-ben épült. A Dobó tér felé néző épületrészt egy 1774-ben leégett korábbi ház helyén Najmájer Ignác vaskereskedő építtette. Tervezője a korabeli Eger építészetében fontos szerepet játszó Povolni János volt.
A szabálytalan U alaprajzú, egyemeletes épület különleges részletei közé tartozik a homorúan lemetszett sarok és az udvari oldalon található kőkonzolos függőfolyosó.
Az épületet az 1970-es években jelentősen átalakították, de továbbra is a történelmi belváros értékes építészeti örökségéhez tartozik.
Forst-ház – három utca találkozásánál
Szintén meghatározó épület a Forst-ház, amely az Érsek utca, a Szent János utca és a Dobó István tér találkozásánál áll.
A barokk, U alaprajzú, egyemeletes épület három korábbi ház összekapcsolásával alakult ki. Forst Ignác apja, Forst Antal üveges házát építtette át 1774 és 1777 között. Az építkezés ugyancsak Povolni János nevéhez kapcsolódik.
Az épület egyik legszebb részlete a belső udvar: az udvari homlokzat mindhárom oldalán árkádos kialakítású, az emeleten oszlopos tornác húzódik. A ház történeti karakterét napjainkban is őrzi.
Érdekesség, hogy az épületből ma egyszerre nyílik kilátás a modern belvárosi életre és Eger legismertebb történelmi pontjaira – a Dobó térre, a vár irányába és az Erzsébet udvarra.
Milyen lehetett itt az élet negyven évvel ezelőtt?
Aki ma az Érsek utcán sétál, annak nehéz elképzelnie, mennyire más képet mutatott a környék néhány évtizeddel ezelőtt.
Az 1980-as években az utca még jóval inkább az autóforgalom része volt. Korabeli fényképeken parkoló és közlekedő gépkocsik láthatók a mai történelmi belvárosban.
Egy 1982-es felvétel az akkori Marx Károly utcát a Dobó tér irányából mutatja, egy másik képen pedig az utca és a háttérben magasodó Minorita templom látható.
Ez különösen érdekes összehasonlítás a mai állapottal: az egykor autókkal teli belvárosi utca ma sokkal inkább a gyalogos városnézés és a történelmi Eger hangulatának része.
Az Érsek utca 10. is külön történetet rejt
Nem csak a legismertebb műemlékek érdemelnek figyelmet. Az Érsek utca 10. számú épületének történetét külön helytörténeti kutatás dolgozta fel.
A régi fényképek tanúsága szerint az épület homlokzata korábban eltért a maitól, többek között emeleti terasszal is rendelkezett. A ház változásain keresztül tulajdonképpen az egész utca 19–20. századi átalakulása nyomon követhető.
Egy rövid utca, Eger hosszú történetével
Az Érsek utca talán éppen azért különleges, mert első pillantásra nem monumentális látnivaló.
Nem kell órákig járni ahhoz, hogy végigérjünk rajta. Mégis ott van benne a barokk Eger, a kézművesek világa, a régi polgárházak története, Povolni János építészeti öröksége, a 20. századi utcanévváltoztatások emléke és a rendszerváltás előtti város hétköznapi képe.
Érdemes ezért néha nem csupán átsétálni rajta.
Érdemes felnézni a homlokzatokra, megfigyelni a kapukat, az udvarokat és az utca különös kanyarulatát. Mert Eger története nemcsak a várban, a templomokban vagy a nagy tereken olvasható.
Ott van a kisebb utcák falain is.
Fotó: Csukránné Irénke
Források
Magyar Közlöny – műemléki jegyzék, Najmájer-ház
Eger Megyei Jogú Város – műemlékek jegyzéke
Egrinapok – Az Érsek utca 10. és a Perlgrund-ház története
HEOL – Eger az 1980-as években, korabeli Érsek utcai fotókkal
Egri Ügyek – régi felvétel az Érsek utcáról
Forst-ház történeti ismertetése
Felhasznált helytörténeti irodalom: Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei II. – A belterület nevei (Eger, 1973); Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke – Heves megye (2005); Voit Pál: Heves megye műemlékei II. (Budapest, 1972).