Egyetlen régi fénykép néha többet mesél a város múltjáról, mint hosszú oldalakon át a történelemkönyvek. Az 1930-ban készült egri felvételen a Vécsey Sándor utcát látjuk a Servita utca felé, szemben pedig a háztetők fölé magasodó Minaret uralja a látképet. Az utca, az emberek öltözete, a régi házak és az apró részletek egy már eltűnt Eger mindennapjaiba engednek bepillantást.
A fénykép helyszíne valóban azonosítható
A régi fotók esetében sokszor nehéz pontosan meghatározni, hol állhatott a fényképész. Ennél a felvételnél azonban különösen értékes segítséget ad a Fortepan adatbázisa: egy 1930-as képet pontosan így azonosítanak: „Eger, Vécsey Sándor utca a Servita utca felé nézve, szemben a Minaret.”
Ez gyakorlatilag megerősíti a fotó helyszínét és időpontját.
A felvétel egyik legérdekesebb sajátossága azonban nem is maga a Minaret, hanem az előtte elterülő városi környezet. Keskeny utca, földszintes házak, egyszerű vakolt homlokzatok, cseréptetők, macskaköves járdaszegélyek és az utcán sétáló, elegánsan öltözött egriek jelennek meg előttünk.
Az autók helyett még az emberé az utca.
Egy eltűnt városrész emléke
A Minaret környéke ma egészen más képet mutat. Eger városának történeti ismertetője is megjegyzi, hogy a Minaret körül álló régi épületek jelentős része az elmúlt évtizedekben eltűnt.
Ez teszi különösen értékessé az 1930-as felvételt.
Nem egyszerűen egy műemléket látunk rajta, hanem annak eredeti városi környezetét is.
A Minaret nem különálló turistalátványosságként emelkedett ki egy rendezett térből. Szinte belenőtt az egri utcák közé: háztetők, kémények, kis udvarok és szűk utcák vették körül.
A fotón éppen ez az emberléptékű városszerkezet érződik igazán.
Kik lehetnek a képen?
Nevüket természetesen nem ismerjük, de öltözetük sokat elárul az 1930 körüli városi életről.
Kalapos férfiak, hosszú kabátok, sétapálca, elegáns női ruha – a fénykép egy átlagos hétköznap pillanatának tűnik. Senki sem pózol a fényképezőgépnek, az emberek egyszerűen teszik a dolgukat.
Éppen ettől különleges.
A középen álló nő alakja szinte kettéosztja a kompozíciót, mögötte pedig az utca perspektívája egyenesen a Minaret felé vezeti a tekintetet. A házak falára szerelt régi lámpák és tartóvasak ugyancsak figyelemre méltó részletek.
Ma már ezekből alig maradt valami.
De ki volt Vécsey Sándor?
Az utca névadója szorosan kapcsolódik Eger történetéhez.
Vécsey Sándor ajnácskői kapitány a török uralom végének egyik fontos katonai szereplője volt. 1687-ben, Eger visszafoglalásakor az Almagyar-dombon kialakított ostromzár egyik sáncának parancsnokságát látta el, mintegy 1500 katonával. Feladatai közé tartozott a Noszvaj és a még török kézen lévő Cserépvár irányába vezető út ellenőrzése is.
Eger végül 1687 decemberében szabadult fel a 91 évig tartó török uralom alól.
Érdekes történelmi fordulat tehát, hogy a Vécsey Sándorról elnevezett utcából éppen Eger török múltjának egyik legfontosabb fennmaradt emléke, a Minaret látható.
A torony, amely túlélte az évszázadokat
Az egri Minaret az egykori Ketkhuda-dzsámihoz tartozott. A törökök a középkori Szent Katalin-kápolna felhasználásával alakították ki itt imahelyüket, és a Minaret erkélyéről a müezzin naponta ötször hívta imára a muszlim lakosságot.
A torony 14 szögletű alapra épült, és 97 lépcső vezet fel a körerkélyhez. A városi forrás mintegy 40 méteres magasságot ad meg.
Eger török megszállása 1596-ban kezdődött és 1687-ig tartott. A városban ekkor több minaret is állt, ám ezek közül ez az egy élte túl az évszázadokat.
Az egri Minaretet ezért Európa legészakibb fennmaradt török kori minaretjeként tartják számon.
A Minaret majdnem másként nézett ki
Kevesen tudják, hogy a ma ismert hegyes toronysisak nem eredeti.
A Minaret fakupoláját az évszázadok során többször villámcsapás és tűz pusztította el. Emiatt hosszú ideig „csonka mecsetként” emlegették. Pyrker János László érsek 1829-ben barokkos sisakot készíttetett a toronyra. Ezt a XIX. század végén váltotta fel a ma is látható kősüveg.
A műemléki adat szerint Möller István tervei alapján 1897-ben restaurálták, ekkor alakult ki a jelenlegi kősisak.
Vagyis amikor az 1930-as fotó készült, a Minaret mai jellegzetes sziluettje még csak bő három évtizede határozta meg így a városképet.
A dzsámi viszont már nem látható
A Minaret mellett eredetileg ott állt a hozzá tartozó török imahely is.
A dzsámit azonban a XIX. században lebontották. Eger város hivatalos ismertetője 1841-re teszi a bontást, amely az irgalmasrend kórházának építéséhez kapcsolódott.
Így a Minaret magára maradt.
Éppen ez az oka annak, hogy a későbbi fényképeken – így az 1930-as felvételen is – különös módon bukkan elő a magyar kisvárosi háztetők közül egy oszmán torony.
Ugyanez a környék későbbi fényképeken
A Fortepan különösen izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy évtizedeken keresztül kövessük a környék változását.
Egy 1954-es felvétel például már a Knézich Károly utcát mutatja a Minaret és a vár irányába.
Egy 1967-es képsorozatban ugyancsak megjelenik a Minaret, valamint a Servita utca Vécsey Sándor utca felé vezető része.
1976-ban pedig Vozárik Edit fényképén a Vécsey Sándor utca Karéj utca–Bárány utca találkozása látható; a háttérben ismét ott magasodik a Minaret, mellette pedig a ciszterci templom tornyai tűnnek fel.
Ezek a felvételek együtt szinte időutazássá állnak össze.
Érdekesség: az első egri május elseje is a közelben kezdődött
A Vécsey Sándor utca környékének van egy kevésbé ismert társadalomtörténeti érdekessége is.
1890-ben, az első magyarországi május elseje idején Egerben is munkásgyűlést tartottak. A korabeli tudósítás szerint a résztvevők a mai Vécsey Sándor utca mellett emelkedő, „Hóhér partnak” nevezett területen kezdtek gyülekezni. A tudósító mintegy háromszáz résztvevőről számolt be.
Így ez a ma csendesnek tűnő városrész nemcsak Eger török kori történetéhez, hanem a város társadalomtörténetéhez is kapcsolódik.
Amikor még egészen más ritmusban élt Eger
Talán ez az 1930-as fénykép legnagyobb értéke.
A Minaretet ma évente turisták sokasága fényképezi, de ezen a képen még nem elsősorban látványosságként jelenik meg.
Egyszerűen ott van.
Része az utcának.
Az emberek elsétálnak alatta, hazafelé tartanak, beszélgetnek vagy ügyes-bajos dolgaikat intézik. A torony mögöttük ugyanúgy hozzátartozik a mindennapokhoz, mint a házak, a macskakő vagy az utcai lámpák.
Közel száz év telt el a fénykép elkészítése óta. Sok ház eltűnt, megváltozott az utcaszerkezet, autók foglalták el az egykor gyalogosok uralta utcákat.
Egyvalami azonban ugyanott maradt.
A Minaret ma is ott magasodik Eger háztetői fölött – és összeköti a mai várost azzal az Egerrel, amelynek hétköznapi életéből ez az 1930-as fénykép megőrzött számunkra egyetlen pillanatot.
(fotó Kern család, Fortepan/228871, https://tinyurl.hu/ivuq)
Források
Fortepan – Eger, Vécsey Sándor utca, 1930
Eger Megyei Jogú Város – Minaret
Eger.hu – Második séta: a Cifra hóstya
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Egri Minaret
Megjegyzés küldése