Egy több mint hat évtizeddel ezelőtt készült MTI-fotó nemcsak a régi Széchenyi utcát mutatja meg, hanem egy olyan korszakot is felidéz, amikor Egerben komoly lendületet vett a történelmi épületek helyreállítása. 1962-ben évente milliós összegeket fordítottak a várra és a műemlék lakóházakra, miközben egyszerre 10–12 régi ház restaurálását tervezték.
- május 22-én Lajos György fotóriporter több felvételt is készített Egerben. A képekhez fennmaradt korabeli MTI-leírásból érdekes részletek derülnek ki arról, milyen jelentős munkát végzett akkoriban a város műemlékeinek megmentéséért.
A korabeli híradás szerint az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és az akkori Városi Tanács évente 1,2 millió forintot fordított az egri várra, és további 1,2 millió forintot a műemlék lakóépületek restaurálására. 1962-ben 10–12 lakóház helyreállítását, valamint a Minorita templom restaurálását is megkezdték.
A mai szemmel ezek az összegek önmagukban talán nem mondanak sokat, ám a korszak viszonyai között jelentős ráfordításnak számítottak. Még beszédesebb, hogy nem egyetlen kiemelt épületre koncentráltak: a vár mellett a történelmi belváros lakóházainak megőrzésére is külön keret jutott.
A Széchenyi utca egészen más arcát mutatta
Lajos György felvétele a Széchenyi utcát örökítette meg.
A kép különösen érdekes, mert nem egyszerűen az épületeket dokumentálja. Egy pillanatra visszakapjuk az 1962-es Eger hétköznapjait is.
Az úttesten korabeli személyautó halad, távolabb teherautók láthatók, miközben lovas kocsi, kerékpárosok és gyalogosok osztoznak az utcán. A házak fölött vezetékek húzódnak, az utcakép pedig még jóval kevésbé alkalmazkodott a modern gépjárműforgalomhoz.
A háttérben Eger jellegzetes templomtornyai emelkednek a háztetők fölé. Éppen ez teszi különlegessé a régi felvételt: egyszerre látható rajta a mindennapi városi élet és az a történelmi épített környezet, amelynek megóvásáért akkor már szervezett műemlékvédelmi munka folyt.
Nem egyetlen fénykép készült ezen a napon
Érdekesség, hogy 1962. május 22-éről több egri MTI-felvétel is fennmaradt ugyanennek a műemlékvédelmi riportnak a részeként.
A Minden, ami Eger korábbi összeállításaiban is találkozhattunk ezekkel a képekkel. Az egyik felvételen például az Eger-patak és a háttérben a Minorita templom szerepel, míg egy másik, a Kossuth Lajos utcában készült képen a Kispréposti palota látható. A fotókhoz ugyanaz a korabeli tudósítás kapcsolódik az egri műemlékek helyreállításáról.
Vagyis Lajos György azon a májusi napon tulajdonképpen egy kisebb fotós időmetszetet készített az 1960-as évek Egeréről.
1962 a műemlékvédelem fontos időszaka volt
A hatvanas években már egyre erősebben felismerték, hogy Eger különleges értékét nem kizárólag a vár vagy a nagy templomok jelentik. A történelmi utcák, polgárházak, egyházi épületek és teljes utcaképek együtt alkotják azt a városszerkezetet, amelyet érdemes megőrizni.
Ez a szemlélet ma is visszaköszön a műemlékvédelemben: nem csupán egy-egy épület lehet érték, hanem az egymással összefüggő történelmi utcák és terek együttese is. Eger jelenlegi településképi szabályozása szintén kiemelten kezeli a város építészeti és városképi értékeinek megőrzését.
Különösen érdekes részlet, hogy Eger műemlékeinek mai jegyzékében számos épület védettségének korai dokumentumai éppen az 1950-es, illetve 1960-as évekre vezethetők vissza. A Minorita templom esetében például 1951-es, 1958-as és 1960-as műemlékvédelmi dokumentumok is szerepelnek a nyilvántartásban.
A Minorita templomra is nagy munka várt
Az 1962-es MTI-tudósítás külön kiemelte a Minorita templom restaurálását. Nem véletlenül: a Dobó tér meghatározó épülete a magyar barokk építészet egyik különleges alkotása.
A jelenlegi templom építése 1758-ban kezdődött. A város hivatalos ismertetője szerint tervezőjének személye nem teljesen bizonyos: leggyakrabban Kilian Ignaz Dientzenhofer nevét említik, de Gerl Mátyás neve is felmerült. Az építkezést Falk János, majd Nietschmann János egri építőmesterek vezették.
A templom egyik igazi építészeti különlegessége, hogy a két torony közötti homlokzata nem sík, hanem enyhén ívelt – ez ritkaságnak számít a magyarországi barokk templomépítészetben.
A Minden, ami Eger korábban részletesen is feldolgozta a Minorita templom történetét. Az 1758-as ünnepélyes alapkőletételt Barkóczy Ferenc püspök végezte, az alapkőbe helyezett rézlemezen pedig Falk János építőmester neve is szerepelt.
A templom 18. századi történetéhez számos különleges művész neve kapcsolódik. Főoltárképét Kracker János Lukács készítette, mennyezeti freskói pedig Reindl Márton munkái.
Egy utcakép, amelyen már a mai Eger körvonalai is felismerhetők
A régi Széchenyi utcai fénykép egyik legérdekesebb tulajdonsága éppen az, hogy egyszerre tűnik nagyon távolinak és ismerősnek.
Eltűntek vagy megváltoztak járművek, üzletek, utcabútorok és közlekedési szokások. Más lett az útburkolat, a forgalom és az emberek öltözete. A város történelmi szerkezetének jelentős része azonban felismerhető maradt.
Ez nem pusztán a szerencsének köszönhető.
Az 1962-es híradás mögött már ott volt az a gondolat, amely Eger esetében különösen fontossá vált: a történelmi várost nem elég csodálni – folyamatosan gondozni és védeni is kell.
Hatvannégy évvel később Lajos György fényképe ezért már több egyszerű városképnél. Dokumentuma annak az időszaknak is, amikor a régi Eger épületeinek megmentése egyre tudatosabb feladattá vált.
És talán éppen ezeknek az évtizedekkel ezelőtt megkezdett munkáknak is köszönhető, hogy ma végigsétálva Eger történelmi belvárosán még mindig ennyi helyen találkozhatunk a régi város arcával.
Fotó: Lajos György
Tulajdonos: MTI/MTVA
A felvétel helye: Eger, Széchenyi utca
A felvétel dátuma: 1962. május 22.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi cikkek:
Épületek, utcák és terek a múltból – Minden, ami Eger
A minoriták egri templomának története – Minden, ami Eger
A Kossuth Lajos utca gazdag műemléki tárháza – Minden, ami Eger
További források:
Nemzeti Archívum – MTI/MTVA Fotóbank