Egernek számtalan legendája van, de kevés olyan akad, amelyet igazán csak a magasból lehet felfedezni. A Felsőváros, vagy ahogy sok egri máig nevezi, a Cseboksz egyik épületegyütteséről évtizedek óta tartja magát a történet: a háztömbök felülről nézve állítólag a „CCCP” betűit formázzák. Egy Eger felett készült légifelvétel ismét remek alkalmat kínál arra, hogy utánajárjunk a városi legendának.
Mit jelent egyáltalán a CCCP?
A ma már történelmi jelképnek számító CCCP felirat a Szovjetunió orosz nevének – СССР, vagyis Союз Советских Социалистических Республик – cirill betűs rövidítése volt. Latin betűkkel helyesen inkább SSSR-ként írható át, Magyarországon azonban a szovjet korszakból szinte mindenki a jól ismert „CCCP” alakra emlékszik.
De hogyan került mindez Egerhez?
A válasz a város északi részén, a mai Felsővárosban keresendő.
A magasból kezdődik az igazi játék
A mellékelt légifelvételen jól felismerhető Eger északi városrésze. Az utcáról nézve a panelházak természetesen egyszerű lakótömböknek látszanak. Ha azonban magasabbra emelkedünk, egészen más geometriai rendszer rajzolódik ki.
Az egymáshoz viszonyítva különös szögben és alakzatban elhelyezett épületek miatt született meg az a máig élő történet, hogy bizonyos háztömbök a CCCP betűsort formázzák.
Az Egri Ügyek korábban külön is foglalkozott a jelenséggel, és légifelvételekkel vizsgálta meg az épületek elrendezését. A lap megállapítása szerint valóban van olyan nézőpont, ahonnan az épületegyüttes meglepően emlékeztet a nevezetes betűsorra.
Egri Ügyek – Tényleg CCCP akart lenni vagy a véletlen műve?
Fotó: Gergely Cserháti
Tudatosan tervezték így?
Itt válik igazán érdekessé a történet.
A legenda szerint az akkori szocialista várostervezők szándékosan alakították úgy a házak alaprajzát és elhelyezkedését, hogy a magasból a Szovjetunió rövidítése legyen olvasható.
Erre azonban nem ismert olyan hiteles tervdokumentáció vagy más elsődleges bizonyíték, amely egyértelműen igazolná a szándékos CCCP-formát. Ezért tényként nem állíthatjuk, hogy a lakótelepet valóban ebből a célból tervezték.
Az Egri Ügyek szintén arra jutott, hogy a kérdés máig nem eldöntött: lehetett tudatos tervezés, de az is elképzelhető, hogy egyszerűen az épületek elhelyezkedéséből született meg utólag a látványos városi legenda.
Éppen ez teszi izgalmassá.
Milyen volt itt korábban?
Egy 1969-es légifelvétel különösen érdekes összehasonlítási alapot kínál. Az EgerHírek korábbi összeállítása szerint azon a mai Felsőváros helyén még egészen más táj tárul elénk: kertek, szántóföldek, kisebb házak és beépítetlen területek uralták Eger északi részét.
A későbbi évtizedek tömeges lakásépítése alapvetően változtatta meg a környék arculatát.
EgerHírek – Na, de hova tűnt a CCCP lakótelep Egerből?
A régi és a mai légifelvételek egymás mellé helyezése ezért nemcsak a CCCP-rejtély miatt érdekes. Szinte tankönyvszerűen megmutatják, milyen hatalmasat változott Eger néhány évtized alatt.
Cseboksz – egy név, amelyet minden egri ismer
A városrészt ma hivatalosan Felsővárosnak nevezzük, az idősebb és középkorú egriek között azonban máig él a Cseboksz vagy Csebox elnevezés.
Ehhez kapcsolódik egy másik egri szófordulat is: a tréfás mondás szerint Eger olyan hosszú város, hogy „Kanadától Csebokszáriig” tart.
A déli városrész egy részének Kanada, az északi lakótelepnek pedig Csebokszári lett a köznyelvi beceneve. A történet külön érdekessége, hogy Egernek valóban van kapcsolata az oroszországi Csebokszárival, így a szóviccnek valós földrajzi háttere is van. A helyi folklórban ehhez társult később a CCCP-panelházak története.
A legenda túlélte a rendszerváltást
A Szovjetunió 1991-ben megszűnt, a CCCP felirat eltűnt a zászlókról, sportmezekről és állami jelképekről.
Egerben azonban a négy betű egészen különleges módon tovább él.
Nem egy politikai feliraton, hanem egy városi történetben.
A Felsővárosban felnövő generációk újra és újra továbbadták egymásnak, hogy „ha repülőből nézed, ott van a CCCP”. Az internet, a műholdképek, a drónok és az egyre több légifelvétel pedig új életet adott a régi történetnek.
A Heol is a legismertebb Heves vármegyei legendák között említette a felsővárosi CCCP történetét, hangsúlyozva, hogy a tudatos tervezés kérdése továbbra sem bizonyított.
HEOL – Heves vármegyei legendák és az egri CCCP
Eger felülről egészen más város
Mocsáry László felvétele azért különösen érdekes, mert olyan perspektívából mutatja meg Egert, amelyet a mindennapokban ritkán látunk.
A magasból eltűnnek az utcaszint megszokott részletei, helyettük előtérbe kerül a városszerkezet: utak, lakótelepek, sportpályák, családi házas övezetek és zöldterületek rajzolnak hatalmas mintázatot.
És valahol ebben a mintázatban ott rejtőzik Eger egyik legismertebb modern kori városi legendája.
A CCCP.
Hogy valóban egy szovjet jelképnek szánták-e?
Erre jelenleg nincs bizonyító erejű válasz.
De talán éppen ettől maradt érdekes több évtizeden keresztül. Mert egy jó városi legenda nem feltétlenül attól izgalmas, hogy minden részletéről pontosan tudjuk, igaz-e. Hanem attól, hogy generációkon keresztül arra készteti az embereket, hogy újra megnézzék ugyanazt a helyet – ezúttal egy egészen más szemszögből.
És aki legközelebb Eger fölött repül, valószínűleg már keresni fogja a négy legendás betűt.
Fotó: Mocsáry László
Megjegyzés küldése