Kevés egri műemlék fogadja olyan elegánsan a látogatókat, mint az Érsekkert Klapka György utcai díszkapuja. A legtöbben nap mint nap elsétálnak mellette, mégis kevesen tudják, hogy ez a kovácsoltvas remekmű a magyar barokk vasművesség egyik legszebb fennmaradt alkotása, amely immár több mint 230 éve díszíti Eger egyik legkedveltebb parkját.
A kapu nem csupán bejárat, hanem egy olyan történelmi emlék, amely összeköti a város barokk aranykorát a mai Egerrel.
A püspökök egykori magánkertje
Az Érsekkert története a középkorig nyúlik vissza. A terület eredetileg vadaskertként szolgált, ahol a püspökök vadásztak és pihentek. A XVIII. században Barkóczy Ferenc, majd Eszterházy Károly püspökök idején kezdődött meg a park igazi átalakulása díszkertté.
Eszterházy Károly nagyszabású fejlesztései során a kertet kőfallal vették körül, és reprezentatív bejáratok készültek, amelyek méltó módon jelezték az érseki birtok rangját. A park csak 1919-ben, Szmrecsányi Lajos érsek döntése után nyílt meg a nagyközönség előtt, addig kizárólag egyházi használatban állt.
A Fazola család mesterműve
A Klapka utcai főkapu 1794-ben készült.
A kovácsoltvas szerkezetet Fazola Lénárd készítette, aki a híres Fazola mestercsalád tagja volt. A kőépítészeti elemek kialakításában Miller János kőfaragó működött közre, míg a terveket Francz József készítette. A műemlék ma is kiváló állapotban őrzi a késő barokk és rokokó díszítőművészet jellegzetességeit.
A kapu finom ívű kovácsoltvas mintái, leveles indái és elegáns arányai jól mutatják, milyen magas színvonalon dolgoztak a kor egri mesterei.
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
- A Klapka utcai kapu az Érsekkert eredeti főbejárata volt.
- A parkot egykor több díszes barokk kapu övezte, ezek közül az északi és a nyugati kapu maradt fenn a legjobb állapotban.
- A közelben álló Jezsuita-kapu eredetileg nem itt volt: az 1960-as évek végén helyezték át jelenlegi helyére.
- A park eredetileg szabályos, francia stílusú díszkertként épült, sugarasan futó sétányokkal és gondosan kialakított fasorokkal.
- Az Érsekkert területén ma is találhatók olyan idős fák, amelyek ősei még Barkóczy Ferenc püspök idejében kerültek ide.
A kapu, amely ma is Eger egyik jelképe
A díszkapun belépve ma is ugyanaz a hangulat fogadja a látogatót, amely évszázadok óta jellemzi az Érsekkertet: árnyas sétányok, hatalmas platánok, a zenepavilon, szökőkutak és a város egyik legszebb zöldterülete.
A kapu különösen fotogén tavasszal és nyáron, amikor a park lombjai természetes keretet adnak a kovácsoltvas díszítésnek. Ősszel a sárga és vörös falevelek között szinte festményszerű látványt nyújt, télen pedig a hó emeli ki barokk formavilágát.
Az Érsekkert ma
Napjainkban az Érsekkert Eger legnagyobb közparkja, ahol futók, családok, turisták és természetkedvelők egyaránt megtalálják a kikapcsolódás lehetőségét. A történelmi kapu ma már nem csupán műemlék, hanem a város egyik legismertebb találkozási pontja is.
Aki átlépi ezt a több mint kétszáz éves kaput, valójában nemcsak egy parkba érkezik, hanem Eger barokk múltjába is.
Megjegyzés küldése