Különleges látvány töltötte meg Eger történelmi belvárosát augusztus 19-én este. A Minorita templomban kezdődő Fáklyás Királyköszöntő résztvevői égő fáklyákkal indultak az egri vár felé, ahol az Árpád-házi Imre király emlékhelyénél hajtottak fejet. A több mint három évtizede újjáélesztett egri hagyomány az államalapítás ünnepének egyik legszebb helyi eseményévé vált.
A Minorita templomból indult az ünnepség
- augusztus 19-én ismét megtartották Egerben a Fáklyás Királyköszöntő Ünnepséget, amelyet az Egri Lokálpatrióta Egylet és az Egri Fertálymesteri Testület szervezett. A két közösség több mint három évtizeddel ezelőtt élesztette újjá azt a hagyományt, amelynek keretében az egriek augusztus 20. előestéjén tiszteletüket fejezik ki Szent István király és az államalapítás előtt.
Az ünnepi program 18.30-kor a Dobó téri Minorita templomban kezdődött. A barokk templom padsorait megtöltötték az emlékezők, közöttük az egri fertálymesterek, hagyományőrzők, cserkészek és a város lakói.
A templomi műsorban Horváth Hanna, a Líra énekkvartett, Vihula Mihajlo gitárművész és Kubik Tamás orgonaművész működött közre.
Fáklyák indultak el Eger utcáin
A templomi megemlékezés után Habis László, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke invitálta a jelenlévőket a hagyományos felvonulásra. A menet égő fáklyákkal indult el a vár felé.
Az esti fényben különleges hangulatot adott a felvonulásnak Eger történelmi környezete. A résztvevők között fiatalok és idősek egyaránt ott voltak, a cserkészek pedig fáklyáikkal kapcsolódtak az ünnepi menethez.
A TV Eger felvételein jól érzékelhető, hogy az esemény nem egyszerűen hivatalos megemlékezés: generációkat összekötő egri hagyománnyá vált.
Az egri várban folytatódott a megemlékezés
A menet az egri várba érkezett, ahol 20 órától folytatódott a Fáklyás Királyköszöntő.
A résztvevőket Novákné Mlakár Zsófia, a Dobó István Vármúzeum igazgatója köszöntötte, majd Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, tiszteletbeli fertálymester és az Egri Bikavér Borlovagrend tagja mondott ünnepi beszédet.
Az ünnepség egyik legfontosabb mozzanata Imre király emléktáblájának megkoszorúzása volt. A várbeli programban felhangzott a Boldogasszony Anyánk, majd a megemlékezést a Szózat zárta.
Miért éppen Imre királyra emlékeznek az egri várban?
A hagyomány mögött Eger történetének egy kevésbé ismert, ám országos jelentőségű fejezete húzódik meg.
Árpád-házi Imre király 1196 és 1204 között uralkodott, és a történeti hagyomány szerint halála után Egerben temették el. Ő az egyetlen magyar uralkodó, akinek temetését Egerhez kötik.
Sírhelyének pontos azonosítása ugyanakkor máig régészeti és történeti kutatások tárgya.
Éppen 2026-ban, a Régészet Napján rendeztek az egri várban „Imre király nyomában – Az egri vár ásatásainak 100 éve” címmel régészeti sétát. A program során külön foglalkoztak azzal, hogy az egykori püspöki székesegyház területén végzett feltárások milyen eredményeket hoztak a király temetkezési helyének kutatásában.
Ez azért is érdekes, mert az egri várat ma elsősorban az 1552-es ostrommal és Dobó István várvédőivel azonosítjuk, miközben a terület már évszázadokkal korábban az egri püspökség és a középkori Magyar Királyság egyik jelentős egyházi központja volt.
Egy különös legenda is fennmaradt Imre király egri sírjáról
A király egri nyughelyéhez egy évszázadokon át továbbélő történet is kapcsolódik.
Egy régi feljegyzés szerint a törökök 1687-es kivonulását követően még ismerték azt a várbeli kápolnát, amely alatt a hagyomány Imre király sírját sejtette. 1702-ben állítólag három liliom nőtt ki azon a helyen, amelyet a király nyughelyével azonosítottak.
Hogy a történetből mennyi a legenda és mennyi őriz valamilyen régebbi helyi emlékezetet, ma már nehéz eldönteni. Mégis jól mutatja, hogy Imre király egri temetésének emléke évszázadokon keresztül fennmaradt.
Több mint harminc éve élesztették újjá a hagyományt
A mai Fáklyás Királyköszöntő sem új keletű rendezvény. Az Egri Lokálpatrióta Egylet és az Egri Fertálymesteri Testület több mint három évtizeddel ezelőtt közösen elevenítette fel a szokást.
Régebbi egri programfüzetek is bizonyítják a folytonosságot: 2012-ben például már szerepelt a városi augusztus 20-i rendezvénysorozatban a fáklyás várba vonulás és Imre király emlékhelyének megkoszorúzása, és ugyanez szerepelt a 2015-ös ünnepi programban is.
A hagyomány tehát mára szervesen hozzátartozik Eger augusztus 20-i ünnepköréhez.
Amikor a város múltja valóban életre kel
A Fáklyás Királyköszöntő különlegessége éppen egyszerűségében rejlik. A Minorita templom barokk belső tere, az esti Dobó tér, az égő fáklyák, a várba vezető macskaköves utcák és végül a középkori székesegyház romjai olyan természetes díszletet teremtenek, amelyet máshol aligha lehetne megismételni.
Augusztus 19-én este ismét összekapcsolódott Egerben Szent István öröksége, Imre király emlékezete, a középkori püspöki város múltja és a mai egriek közössége.
A fáklyák pedig nemcsak az egri várba vezető utat világították meg. Jelképesen azt a több mint nyolcszáz esztendős történelmi utat is, amely Imre király korától napjaink Egeréig vezet.
Fotó: TV Eger
Források
Egri Lokálpatrióta Egylet – 2026. augusztus 19-i Fáklyás Királyköszöntő Ünnepség
Egri Élet – Fáklyás Királyköszöntő Ünnepség 2026
Régészet Napja – Imre király nyomában, az egri vár ásatásainak 100 éve
HEOL – Az egri vár régészeti kutatásairól és Imre király sírjáról
Magyar Elektronikus Könyvtár – történeti adatok Imre király egri nyughelyéről