A nyári hőség korántsem csak napjaink problémája. Kilencven évvel ezelőtt ugyanúgy keresték az emberek a hűsölés lehetőségét, megteltek az uszodák, és az orvosok egymás után adták a tanácsokat arra, hogyan lehet elviselni a forró napokat. Egy 1936-os útmutató több olyan javaslatot is tartalmazott, amely ma is megállná a helyét – más tanácsokról viszont azóta kiderült, hogy jobb, ha nem követjük őket. Egerben pedig ott volt a város egyik legkedveltebb menedéke: a Bárány uszoda.
A kánikula régen sem kímélte az embereket
Amikor régi fekete-fehér fényképeket nézünk, hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a szélsőséges nyári meleg elsősorban napjaink problémája. A korabeli újságok azonban rendszeresen beszámoltak forró időszakokról, és az orvosok már évtizedekkel ezelőtt is igyekeztek tanácsokkal ellátni a lakosságot.
1936 nyarán például egészen részletes útmutatások jelentek meg arról, mit együnk, mit igyunk és hogyan öltözködjünk a nagy melegben.
A tanácsok között akadtak meglepően korszerűek, de olyanok is, amelyeket a mai orvostudomány már egészen másként lát.
A fagylaltból is megárt a sok
A korabeli orvosok egyik intelme szerint senki ne gondolja, hogy 15–20 adag fagylalt elfogyasztásával le lehet hűteni a szervezetet. Ebben aligha lehet vitatkozni velük: a fagylalt kellemes nyári frissítő, de nem helyettesíti a megfelelő folyadékpótlást.
A vízről viszont akkoriban egészen más elképzelések is éltek. Egyes tanácsok szerint a kánikulában a víz „inkább kívülről jó”, mert úgy vélték, hogy a túl sok folyadék megterhelheti a keringést.
Ezt ma már semmiképpen sem érdemes követni.
A jelenlegi népegészségügyi ajánlás éppen a rendszeres folyadékpótlást hangsúlyozza. Az NNGYK szerint tartós hőségben elsősorban vizet érdemes fogyasztani, miközben az alkoholos, magas koffein- és cukortartalmú italok kerülése ajánlott.
Forró tea a forró nyárban?
Érdekes módon már a harmincas években is szóba került a forró tea fogyasztása. A korabeli vélekedés szerint ugyan nem kifejezetten üdítő érzés meleg italt inni a kánikulában, de segíthet a szomjúságérzet enyhítésében.
Sok meleg éghajlatú vidéken valóban évszázados hagyománya van a tea fogyasztásának nyáron is.
A gyümölcsök és zöldségek fogyasztását szintén fontosnak tartották. Ebben a régi tanács és a mai szemlélet már jóval közelebb áll egymáshoz: a könnyű, magas víztartalmú ételek kellemesebb választást jelenthetnek a nehéz fogásoknál.
Pálinka a forróságban? Már akkor is óva intettek tőle
Az 1936-os tanácsok között külön figyelmeztetés jutott az alkoholnak.
A tömény szeszes italok – különösen a pálinka – fogyasztását veszélyesnek tartották a nagy melegben. A sört és a fröccsöt ugyan akkoriban még jó szomjoltónak gondolhatták, ma már az egészségügyi ajánlások egyértelműbbek: hőségben célszerű kerülni az alkoholt.
Vagyis a régi jó tanács egyik fele ma is érvényes, a másikat azonban azóta felülírta az orvostudomány.
Lazább ruha és kevesebb napozás – mintha ma írták volna
Különösen érdekesek az öltözködésre vonatkozó korabeli javaslatok.
A hölgyeknek könnyű, laza ruházatot ajánlottak, a férfiakat pedig arra biztatták, hogy legalább a legforróbb napokon felejtsék el a zárt gallért, a vastag szövetruhát és a flanelnadrágot.
A „napimádókat” is figyelmeztették. Már 1936-ban felhívták a figyelmet arra, hogy a túlzásba vitt napozás megterheli a szervezetet és károsíthatja a bőrt.
A mai ajánlások természetesen ennél pontosabbak: nagy hőség idején különösen a déli órákban kell óvatosnak lenni. Az NNGYK például azt javasolja, hogy 11 és 16 óra között lehetőség szerint kerüljük a tűző napot és a megerőltető fizikai munkát.
És ha Egerben túl meleg volt? Irány az uszoda!
Az egrieknek már a két világháború közötti időszakban is volt egy különleges helyük a nyári hűsöléshez: a Verseny uszoda, a mai Dr. Bárány István Sportuszoda.
A létesítmény 1925-ben készült el. Eger városának értéktári dokumentuma szerint Bárány Géza, az 1920-ban létrehozott Városfejlesztési Rt. igazgatója építtette, a terveket Márkus Béla mérnök készítette. Az 50 méter hosszú és 17 méter széles medencét meleg vizű forrás táplálta, az uszodát pedig 1925. május 25-én avatták fel.
Nem egyszerű strand született: a városi dokumentum az ország első szabályos, 50 méteres versenyuszodájaként említi a létesítményt.
2025-ben Eger már az uszoda fennállásának 100. évfordulóját ünnepelhette. Az intézmény az eltelt évszázad során nemcsak úszó- és vízilabdasport helyszíne lett, hanem egriek generációinak közös emléke is.
Egy különleges pillanat 1933 Egeréből
A cikkhez mellékelt archív felvétel különösen értékes időutazás.
Eger, 1933. Bárány uszoda – akkori nevén Verseny uszoda.
A medence körül fürdőzők, korabeli fürdőruhák és elegáns utcai viseletek jelennek meg, miközben a háttérben kirajzolódik a történelmi Eger városképe. A Fortepan adatbázisában szereplő leírás szerint az 1933-as egri felvételen a Bárány uszoda látható, háttérben a Líceummal és a Főszékesegyház kupolájával.
A fénykép azért is különleges, mert nem egyszerűen egy épületet örökített meg. Egy nyári nap hétköznapi pillanatát őrizte meg számunkra: embereket, akik több mint kilenc évtizeddel ezelőtt ugyanazt keresték Egerben, amit mi is egy forró augusztusi napon – egy kis árnyékot, vizet és enyhülést a kánikulában.
Kilencven év telt el, a jó tanácsok egy része maradt
Érdekes összevetni az 1936-os ajánlásokat a maiakkal. A könnyű öltözet, a túlzott napozás kerülése, a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása vagy az alkohol veszélyeinek felismerése ma is ismerősen hangzik.
A folyadékfogyasztással kapcsolatban viszont fontos hangsúlyozni, hogy ne a közel százéves tanácsokat kövessük. A mai egészségügyi ajánlás szerint hőségben rendszeresen kell folyadékot – elsősorban vizet – fogyasztani.
A régi újságok megsárgult lapjai és az egri uszoda fekete-fehér fényképei közben arra is emlékeztetnek, hogy bizonyos nyári történetek szinte semmit sem változtak.
1936-ban éppúgy várták az egriek az enyhülést, mint ma. Csak akkor még nem légkondicionált helyiségekbe menekültek – hanem irány a Bárány uszoda.
Források
Fortepan – az 1933-as egri Bárány uszodáról készült archív felvétel adatlapja
Eger város értéktára – a Dr. Bárány István Sportuszoda története
NNGYK – hivatalos tanácsok a hőség idejére
A Bárány István Sportuszoda centenáriuma
Megjegyzés küldése