.png)
Eger belvárosában szinte természetesnek vesszük a városon keresztülhaladó Eger-patak látványát. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hol kezdődik a vízfolyás útja. A forrást Balaton község határában, a Vajda-kútnál találjuk. A helyhez egy kedves helyi történet is kapcsolódik: a forrás vizét évtizedek óta „Kispityi pálinkája” néven is emlegetik.
Egy apró forrás, egy zöld kis kútház és a földből előbukkanó hideg víz. Első pillantásra talán nehéz elképzelni, hogy innen indul az a patak, amely később Szarvaskő sziklái között kanyarog, áthalad Felnémeten és Eger történelmi belvárosán, majd tovább folytatja útját az Alföld felé.
Pedig az Eger-patak története valóban itt, Balaton község közelében, a Vajda-kútnál kezdődik. Eger városának korábbi ismertetője is ezt a helyet jelöli meg a patak forrásaként, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a kevéssé ismert forrásvidék érdekes kirándulási célpont.
Egy korábbi cikkünkben már végigjártuk az Eger-patak történetét
A Minden, ami Eger oldalán korábban részletesen bemutattuk az Eger-patak nevének eredetét, különböző elnevezéseit, forrását és útját is. A patak a Heves–Borsodi-dombság területéről indul, majd a Bükk nyugati térségétől Egeren keresztül egészen a Tisza vidékéig jut.
Korábbi cikkünk: Eger-patak – nevének eredete, elnevezései és forrása
A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Eger-patakról készített ismertetője szerint a Vajda-kút mintegy 340 méteres tengerszint feletti magasságban található. A vízfolyás innen a torkolatáig körülbelül 68 kilométeres utat jár be.
„Kispityi pálinkája”
A forrás azonban nemcsak földrajzi jelentősége miatt érdekes.
A helyiek egy különös és szerethető nevet is adtak neki: „Kispityi pálinkája”.
Az Egertörténeti Ismerettárban fennmaradt helyi történet szerint Balatonban valóban élt egy Kispityi néven ismert férfi, aki különösen kedvelte a forrás jéghideg vizét. Reggel, délben és este is ivott belőle, sőt kis üvegben magával is hordta.
A vízről pedig állítólag azt mondta:
„Akár a pálinka!”
Innen eredhetett a forrás máig fennmaradt tréfás elnevezése. A történet szerint a balatoniak hosszú évtizedeken keresztül ezen a néven emlegették a Vajda-kút hideg vizét.
Egertörténeti Ismerettár – Az Eger-patak forrásvidéke
Szerény hely, mégis innen indul minden
A forrásvidék különlegessége éppen az egyszerűségében rejlik.
Nincsen hatalmas vízesés vagy látványos sziklafal. Egy csendes, hegyekkel és dombokkal körülölelt völgyben bukkan elő a víz. A forrást korábban felkereső túrázók beszámolóiban is visszatér a kis építmény, az ösvény és a csordogáló víz képe. Egy 2013-as túrabeszámoló szerint Balaton felől táblák segítették az Eger-patak forrásának megtalálását, az út végén pedig egy kis sétány vezetett a forráshoz.
Egy még korábbi leírás szintén Balaton község határába helyezi a forrást, és Vajda-kútként nevezi meg azt.
Talán éppen ezért különleges a hely: aki itt áll, egy egészen más Eger-patakkal találkozik, mint amit a Dobó tér, az Érsekkert vagy Felnémet környékén megszoktunk.
Itt még valóban csak egy vékony vízfolyás kezdete látható.
A kis forrástól Egerig
A víz innen délkelet felé indul. Útja során a térség kisebb vízfolyásai is táplálják, majd a Bükk nyugati peremének településein keresztül éri el Egert. A Kaptárkő Egyesület összefoglalója mellékvizei között említi többek között a Bekölcei-, Recska-, Villói-, Gilitka-, Tárkányi- és Almár-patakot.
Mónosbél alatt a patak völgye egyre szűkebbé válik, majd Szarvaskő térségében már egészen más arcát mutatja. Almár után a völgy kiszélesedik, a víz pedig Felnémeten keresztül érkezik Egerbe.
Az Eger-patak évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a város életében. Vizét használták, malmokat hajtott, ugyanakkor árvizei időnként komoly pusztítást is okoztak. Az egyik legismertebb ilyen esemény az 1878. augusztus 31-i nagy egri árvíz volt.
2026 nyara ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a patak
A forrás és az Eger-patak története napjainkban azért is különösen aktuális, mert 2026 nyarán a tartós szárazság komoly problémákat okozott a vízfolyás felső szakaszán.
Augusztus elején Szarvaskő térségében már annyira kevés víz maradt a mederben, hogy halmentésre is szükség volt. A Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetségének halőre augusztus 6-án 69 halat – nagy többségében domolykót – mentett ki, majd megfelelő vízállású egri szakaszra telepítették át őket.
Ez különös jelentőséget ad a Vajda-kútnak is. A kis forrás emlékeztet arra, hogy a városban megszokott vízfolyás mögött egy érzékeny, az időjárásra és a vízháztartás változásaira erősen reagáló természetes rendszer áll.
Egy apró forrás, amely összeköti a vidéket Egerrel
A Vajda-kútnál állva nehéz lenne megjósolni, milyen hosszú út vár az innen elinduló vízre.
A szerény kis forrásból induló Eger-patak falvak és városok mellett halad el, szurdokszerű völgyeken jut keresztül, Egerben hidak alatt kanyarog, majd továbbindul a síkvidék felé.
És közben történeteket gyűjt.
Árvizekről, malmokról, hidakról, kirándulásokról – és egy balatoni emberről, aki annyira szerette ennek a kis forrásnak a hideg vizét, hogy mindig magával hordta.
Talán ezért illik annyira a helyhez a régi név:
„Kispityi pálinkája.”
Egy apró korty a hegyek közül – és innen kezdődik az Eger-patak hosszú története.
Fotó: Farkas Péter
Források
Minden, ami Eger:
Eger-patak – nevének eredete, elnevezései és forrása
További források:
Egertörténeti Ismerettár – Az Eger-patak forrásvidéke
Eger város – Honnan ered az Eger-patak?
Kaptárkő Egyesület – Az Eger-patak
Egrinapok – Ott jártunk, ahol a patak ered
Felnémet – Ahol az Eger-patak ered
HEOL – Halakat mentettek a kiszáradó Eger-patakból 2026 augusztusában