Róka, őz és egész vaddisznócsalád is felkereste azt a vaditatót, amelyet az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. Mátrafüredi Erdészetének területén, Mátraszentimre közelében tartanak feltöltve. A vadkamerás felvételek látványosan mutatják: a száraz nyári időszakban egyetlen biztos vízforrás is valóságos találkozóhellyé válhat az erdő lakói számára.
Az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. augusztus 8-án közzétett beszámolója szerint a Mátraszentimrén, a Kút-hegyen található vaditatót éjszakáról éjszakára felkeresik a környék vadjai. A több napon keresztül működő vadkamera különleges pillanatokat örökített meg.
Az egyik felvételen egy róka hajol az itató fölé, egy másikon egy őzbak érkezik vízért, az éjszakai képek egyik leglátványosabb jelenetén pedig egész vaddisznókonda gyűlik össze a víz közelében.
A vaditató feltöltéséről Belencsik Balázs gondoskodik, és a felvételek is az ő saját vadkamerájával készültek.
A szárazságban felértékelődik minden vízforrás
A történet jelentőségét az idei nyár száraz időjárása adja. Heves vármegyében már júliusban látványossá vált a csapadékhiány hatása. Az Eger-patak Almárnál például július második felében szinte teljesen kiszáradt, a meder egyes részein már száraz kövek és repedezett iszap jelezte a vízhiányt.
Éppen ezért az erdőben található kisebb források, patakok, dagonyák és mesterségesen fenntartott vaditatók szerepe is megnő. Ami az ember szemében csupán egy vízzel feltöltött egyszerű medence, az egy őznek, rókának vagy vaddisznónak a túléléshez szükséges vízforrás lehet.
A mostani vadkamerás képek ezt különösen szemléletesen bizonyítják: ugyanahhoz az itatóhoz egymástól teljesen különböző állatfajok érkeznek.
Miért más a helyzet a Mátrában és a Bükkben?
Az EGERERDŐ beszámolója egy érdekes földtani különbségre is felhívja a figyelmet. A Mátra vulkáni eredetű kőzetei és a Bükk karsztos, jelentős részben mészkőből felépülő területei egészen eltérően viselkednek a lehulló csapadékkal.
A Bükkben a víz jelentős része a mészkő repedésein, hasadékain és víznyelőin keresztül a felszín alá kerülhet. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ismertetője szerint a hegység mészköves területeinek jelentős része felszíni vízfolyásokban szegény, miközben a pala- és vulkanikus kőzetekből álló részeket jóval több kisebb vízfolyás hálózza be.
Jól mutatja a karszt működését a Vöröskői-alsó-forrás is. A Bükk-vidék Geopark ismertetője szerint a csapadék egy része a mészkő repedésein keresztül beszivárog a karsztvízrendszerbe, majd hosszabb-rövidebb felszín alatti út után forrásként bukkanhat ismét elő. Száraz időszakban az időszakos forrás teljesen el is apadhat.
A jelenséget aktív víznyelők is szemléltetik. A Répáshuta közelében található Pénz-pataki-víznyelőnél például a felszíni víz a karsztba jut, majd vízfestéses vizsgálatok szerint távolabbi forrásokban jelenik meg újra.
A mátrai patakok egy része még tartja magát
Az EGERERDŐ közlése szerint a Mátrafüredi Erdészet működési területének fontosabb vízfolyásai jelenleg még folyamatos vízhozammal rendelkeznek. Ide sorolják többek között a Somor-patakot, Csatorna-patakot és Vizeskesző-patakot a Kékes oldalában, a Nagy-patakot Gyöngyössolymosnál, a Csörgő-patakot Mátraszentimrénél, valamint a Toka-patakot, a Csöves-völgyi-patakot és a Zám-patakot.
Több mellékágban is található még friss víz, így például Gyöngyössolymos térségében, a Cseternás- és Monostor-patak forrásvidékén.
A kisebb vízfolyások közül azonban több már kiszáradt. Ez teszi igazán fontossá azokat a pontokat, ahol a vadállomány továbbra is biztonságosan vízhez juthat.
Éjszakai találkozóhely lett a vaditató
A Kút-hegyi felvételek talán azért különösen érdekesek, mert olyan életet tárnak elénk, amelyből az erdőjáró ember általában szinte semmit sem vesz észre.
Nappal egy egyszerű itató áll az erdő szélén. Alkonyat után azonban megváltozik körülötte minden.
Előkerülnek az óvatosabb vadak, amelyek rendszerint kerülik az ember közelségét. Egyik órában egy őz érkezik, máskor róka jelenik meg, az éjszaka közepén pedig vaddisznók lepik el a környéket. A vadkamera jelenléte nem zavarja őket, így természetes viselkedésükből is kapunk egy rövid ízelítőt.
A képek egyúttal arra is emlékeztetnek, hogy a vízhiány nemcsak az ember problémája. Egy hosszú, csapadékszegény időszak az egész erdei ökoszisztémát érinti.
A Kút-hegy egyszerű vaditatója ezért most sokkal többet jelent egy vízzel megtöltött edénynél: apró, de fontos menedék az erdő állatainak.
Ahogyan az EGERERDŐ fogalmazott:
„Minden csepp számít.”
Források
EGERERDŐ Erdészeti Zrt. – hivatalos Facebook-oldal – a vadkamerás felvételek és a Kút-hegyi vaditatóról szóló eredeti közlés.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – a Bükk földtana és vízrajza
Bükk-vidék Geopark – Vöröskői-alsó időszakos karsztforrás
Bükk-vidék Geopark – Pénzpataki-víznyelő és barlang
HEOL – Eltűnt a víz az Eger-patakból Almárnál
Kép: EGERERDŐ Zrt. / Belencsik Balázs vadkamerás felvételei
Megjegyzés küldése