Eger belvárosának vannak olyan utcái, amelyeken néhány perc alatt végigsétálunk, mégis több száz év történelme vesz körül bennünket. Ilyen a Zalár József utca is. A Dobó tér közvetlen közeléből induló utca egykor az Oroszlán nevet viselte, északi végén pedig ott volt a régi egriek Halaspiaca. Barokk lakóházak, a Tábornok-ház, egy középkori fürdő emléke és a 20. század városképi változásai egyaránt hozzátartoznak történetéhez.
Amikor még Oroszlán utcának hívták
A mai Zalár József utca Eger történelmi belvárosának egyik rövid, mégis különösen érdekes utcája. A Bajcsy-Zsilinszky utca folytatásaként a Dobó tér környezetét köti össze a Katona István térrel.
Mai neve azonban történetének csak egyik fejezete.
Régebben Oroszlán utcának nevezték. Az elnevezés nem valamiféle városi címerre vagy legendára vezethető vissza, hanem egy itt működő, Oroszlán nevű vendégfogadóra. A Magyar Nyelvőr helynévtörténeti tanulmánya is megemlíti, hogy a mai Zalár József utca korábbi neve Oroszlán utca volt, és az elnevezést az egykor itt álló fogadóhoz köti. Egy 1851-es adatban már „Oroszlány ucza” formában szerepel.
Ez jól példázza Eger régi utcaneveinek kialakulását. A városlakók sokszor nem hivatalos személynevek alapján tájékozódtak, hanem egy-egy nevezetes épület, fogadó, mesterség vagy piac adott nevet egy városrésznek.
A Halaspiac emléke
Az utca északi vége a mai Katona István tér környezetébe vezet. A Tábornok-ház előtti területet a régi egriek Halaspiacként ismerték.
Már maga az elnevezés is felidézi azt az Egert, amelynek belvárosa nem egyszerűen közigazgatási és idegenforgalmi központ volt, hanem valódi piactér. A környező utcákon kereskedők, iparosok, kofák és vásárlók fordultak meg, az árusítás pedig a városi élet természetes része volt.
A Zalár utca így valaha sokkal inkább egy mozgalmas kereskedelmi környezet része lehetett, mint amilyennek ma látjuk.
Egy különleges régi felvétel: Zalár utca 1878-ban
Az utca múltjának egyik legérdekesebb vizuális dokumentuma egy 1878-ra datált felvétel. Egy Eger történetével foglalkozó helytörténeti összeállítás kifejezetten „A Zalár József utca 1878-ban” megjelöléssel közli a történelmi fényképet.
A régi fényképek különösen értékesek ennél az utcánál, mert segítségükkel megfigyelhető, hogyan alakult át az utcakép a 19. század végétől a 20. század második feláig.
A Fortepan gyűjteményében is található látványos egri felvétel: az 1975-ös fotó a Zalár József utcában készült, a Centrum Áruház mögött, és a háttérben a Dobó téri Minorita templom tornyai emelkednek.
Fortepan – Zalár József utca, Eger, 1975
Egy másik Fortepan-felvétel 1985-ben mutatja a Dobó teret és a Centrum Áruházat, bal oldalon a Zalár József utcával.
Fortepan – Dobó tér és a Zalár József utca, 1985
Ezeket érdemes összevetni egy 1970 körül készült Zalár utcai fotóval: néhány évtized alatt is jól látható, hogyan változott a belváros üzleti élete, közlekedése és épített környezete.
Ki volt Zalár József?
Az utca névadója Zalár József költő, ügyvéd és Heves vármegyei tisztviselő, eredeti családi nevén Hizli József.
- augusztus 28-án született Gyöngyösön iparoscsaládban. Édesapja kerékgyártó céhmester volt. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön végezte, majd Egerbe került, ahol az egri papneveldében bölcseletet és teológiát tanult. Bár kiváló növendéknek számított, végül nem választotta a papi hivatást, hanem jogi pályára lépett.
Életének meghatározó eseménye lett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
1848-ban nemzetőrnek állt, később pedig Damjanich János tábornok mellett tábori történetíróként szolgált. Egy róla szóló egri megemlékezés találó párhuzamot vont: Damjanich mellett Zalár bizonyos értelemben ahhoz hasonló szerepet töltött be, mint Petőfi Sándor Bem József oldalán.
A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Életútja során kapcsolatba került a korszak számos jelentős irodalmi személyiségével.
Különösen érdekes, hogy Zalár személyesen ismerte Petőfi Sándort, és később részletesen felidézte Petőfi egri látogatását. Visszaemlékezésében arról is írt, hogyan fogadták a fiatal költőt az egri kispapok.
Költőből Heves vármegye vezető tisztviselője
Zalár pályája az irodalom mellett egyre szorosabban összekapcsolódott Heves vármegye közéletével.
1860-ban aljegyzőként került a vármegye szolgálatába, 1869-ben főjegyző lett, majd 1892 és 1897 között Heves vármegye alispánjaként dolgozott.
Első verse 1846-ban jelent meg. Több álnevet – köztük a Hunfi, Halmai és Fenyér nevet – is használta, és rendszeresen publikált szépirodalmi lapokban. A Petőfi Társaság tagjai között is megtaláljuk a nevét.
Eger különleges módon fejezte ki iránta érzett megbecsülését: 1886. január 18-án aranytollal tisztelték meg.
Költészetében újra és újra visszatért szülőföldjéhez, Gyöngyöshöz, a Mátrához, gyermekkorához és 1848 emlékéhez.
Élete utolsó időszakát Egerben töltötte visszavonultan. Halálának napjára a forrásokban eltérés található: több életrajzi adatbázis 1914. június 19-ét közli, ezért ezt érdemes pontosabb adatként kezelni a gyakran szereplő június 14-ével szemben.
A Zalár József utca barokk házai
Az utca jelentőségét nemcsak története, hanem épületállománya is mutatja.
Eger hivatalos műemléki jegyzékében három Zalár utcai épület szerepel műemlékként:
Zalár József utca 1. – lakóház
Zalár József utca 3. – lakóház
Zalár József utca 11. – Tábornok-ház.
Az 1. szám alatti késő barokk lakóház a 18. században többek között a Keller, majd a Mészáros család tulajdonában állt.
A 3. számú épület különlegessége, hogy két korábbi, 18. századi ház felhasználásával alakult ki.
Már önmagában ez is megmutatja, milyen réteges Eger belvárosa: a mai homlokzatok mögött sok esetben több évszázados építési periódusok rejtőznek.
A Tábornok-ház – amikor egy generálisnak kellett szállás
Az utca legjelentősebb történelmi épülete kétségtelenül a Zalár József utca 11. alatti Tábornok-ház.
A barokk épület eredeti rendeltetése már a nevéből sejthető: tábornoki kvártélynak épült. A fennmaradt műemléki adatok Pichler Györgyöt nevezik meg építőjeként. A ház műemléki azonosítója 5623.
Wikimedia Commons – a Tábornok-ház részletes adatai és fényképe
Az épület környékének történelmi jelentőségét mutatja, hogy az Eger-patakon átvezető közeli hidat egykor Generális-hídnak nevezték.
Régi fényképet is találhatunk róla: egy egri helytörténeti fotógyűjtemény például 1915 körüli Tábornok-ház-felvételt közöl.
Ez különösen érdekes összehasonlítási alap lehet az 1970 körüli és a mai utcaképpel.
Még régebbre vezet a történet: a karthauziak fürdője
Ha azt gondolnánk, hogy a Zalár utca környékének története a barokk korban kezdődött, tévednénk.
A mai Katona István tér közelében már a 15. században fürdő működött.
Egy 1448-as oklevél említi a Balneum Carthusiensium, vagyis a karthauziak fürdőjét. A történeti és hidrogeológiai kutatások szerint a fürdő a mai városközpontban, az Eger-patak jobb partjának közelében állhatott.
A kutatások alapján valószínűleg nem közvetlenül a ma ismert egri termálforrásokra épült. Vizét az Eger-patakból vagy egy talajvízkútból nyerhette, és inkább gőzfürdőszerű létesítmény lehetett.
Ez az apró részlet egészen más perspektívába helyezi a környéket: ahol ma autók, üzletek, szálláshelyek és gyalogosok vannak, ott közel hatszáz évvel ezelőtt már fürdőkultúra létezett.
A 20. század újabb arcot adott az utcának
A Zalár József utca látványa különösen a 20. század második felében alakult át.
A Centrum Áruház megjelenése és a környék kereskedelmi funkcióinak átrendeződése modernebb városképet hozott. A hetvenes-nyolcvanas évek fényképei ezért már egészen más Egert mutatnak, mint a századfordulós felvételek.
Még apró várostörténeti emlékek is fennmaradtak ebből az időszakból. A Köztérkép például dokumentál egy ma már nem létező, rézből készült cégért, amely a Centrum Áruházzal szembeni házon volt.
A városrész később ismét jelentős átalakuláson ment keresztül. A belváros-rehabilitáció során a Zalár utca egyes részeinek útpályáját és közműveit is felújították.
Egy rövid utca Eger hosszú történelmében
A Zalár József utca talán nem tartozik Eger legismertebb turistalátványosságai közé. Nincs olyan monumentalitása, mint a Dobó térnek, a várnak vagy a Széchenyi utcának.
Történeti szempontból azonban éppen ez teszi különlegessé.
Oroszlán utca. Halaspiac. Karthauzi fürdő. Tábornok-ház. Generális-híd. Barokk lakóházak. Centrum Áruház.
Egymástól látszólag teljesen különböző történetek, mégis ugyanahhoz a néhány száz méternyi egri városi térhez kötődnek.
Ha pedig előkerül egy 1970 körül készült fénykép a Zalár József utcáról, már nem egyszerű régi utcaképet látunk rajta. A kép mögött ott van a középkori Eger fürdője, a régi Halaspiac zsivaja, az Oroszlán fogadó emléke, egy császári generális számára épített barokk ház és annak a költőnek a története, aki végigharcolta 1848–49-et, Damjanich mellett szolgált, majd Heves vármegye alispánjaként fejezte be közéleti pályáját.
A Zalár József utca ezért Eger egyik olyan helye, ahol egy rövid séta valójában több évszázadon vezet keresztül.
Források és további olvasnivaló
Fortepan – Zalár József utca, 1975
Fortepan – Dobó tér, Centrum Áruház és Zalár József utca, 1985
Eger MJV – műemlékek jegyzéke, benne a Zalár utca épületeivel
Vachott Sándor Városi Könyvtár – Zalár József életrajza
Egri Magazin – Zalár József életútja
HEOL – Zalár József visszaemlékezése Petőfi egri látogatására
Wikimedia Commons – Tábornok-ház, Zalár József utca 11.
Eger városa – a Zalár utca belváros-rehabilitációja
Köztérkép – a Zalár utcai régi cégér története
Megjegyzés küldése