Augusztus 10-e Szent Lőrinc vértanú ünnepe. A naphoz évszázadok során számos népi megfigyelés és hiedelem kapcsolódott: jósoltak belőle időjárást, szőlőtermést és hosszú őszt is. A legismertebb mondás szerint Lőrinc után már nem jó a dinnye – csakhogy ebben van egy érdekes csavar. Eger és Heves vármegye számára pedig egy közeli Szent Lőrinc-templom teremt különleges helyi kapcsolatot.
Ki volt Szent Lőrinc?
Szent Lőrinc a korai kereszténység egyik legismertebb vértanúja. Életének részleteiről kevés biztos adat maradt fenn, de a hagyomány szerint II. Szixtusz pápa diakónusa volt Rómában. A keresztényüldözések idején, 258 augusztusában a pápát elfogták és kivégezték, Lőrinc pedig néhány nappal később, augusztus 10-én szenvedett vértanúhalált.
A legenda szerint Lőrincre bízták az egyház vagyonát. Amikor a római hatóságok követelték tőle az egyház kincseit, ő nem aranyat és ezüstöt mutatott nekik, hanem szegényeket, betegeket és rászorulókat, jelezve: ők jelentik az egyház valódi kincseit.
Forrás: Szent Lőrinc mártíromsága, Eustache Le Sueur tollából
Vértanúságának legismertebb hagyománya szerint tüzes rostélyon égették meg. Emiatt a keresztény művészetben gyakran rostéllyal ábrázolják, amely később egyik legfontosabb attribútumává vált.
Augusztus 10-e már a régi római egyházi naptárban is kiemelt ünnepnek számított, tisztelete pedig egész Európában elterjedt.
„Szent Lőrinc könnyei” – az augusztusi hullócsillagok
Szent Lőrinc napja különösen érdekes módon találkozik az égbolt egyik leglátványosabb nyári jelenségével.
Augusztus első felében figyelhető meg a Perseidák meteorraja, ezért a Lőrinc napja körül feltűnő hullócsillagokat egyes európai hagyományok „Szent Lőrinc könnyeinek” nevezték.
A népi képzelet a fényes meteorokat a vértanú szenvedésével és könnyeivel kapcsolta össze. A magyar néphagyományban is ismert volt ez az elnevezés.
Így augusztus 10-e különös találkozási pont: egy ősi keresztény ünnep és a nyári égbolt egyik legszebb látványossága kapcsolódik össze ezen az estén.
És akkor mi van a dinnyével?
Talán ez a legismertebb Lőrinc-napi mondás:
„Lőrinc belepisilt a dinnyébe.”
A kissé vaskos népi szólás arra utal, hogy Lőrinc napja után a görögdinnye belseje már könnyebben válhat kásássá, vizenyőssé, íztelenné.
Csakhogy van egy fontos érdekesség: két hagyományos Lőrinc-napunk is van, augusztus 10-én és szeptember 5-én, és a dinnyeszezon végét jelző mondást több forrás szerint valójában a szeptemberi Lőrinc-naphoz kell kapcsolni.
Vagyis augusztus 10-én még korántsem kell búcsút mondanunk a dinnyének. Egy korábbi, dinnyekereskedőket is megszólaltató összeállítás ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi Lőrinc-nap idején még javában tart a magyar dinnyeszezon, és a közismert regula inkább a későbbi időpontra értelmezhető.
Tehát a dinnyét ma még nyugodtan felszelhetjük.
Lőrinc napja a szőlősgazdáknak is fontos volt
Eger szempontjából ennél talán még érdekesebb a nap szőlészeti és borászati vonatkozása.
A régi gazdák ugyanis Lőrinc napjának időjárásából a szőlő és a közelgő szüret alakulására is következtettek. A vincellérek helyenként ezen időszakban tartottak szőlőmustrát, és megfigyelték, milyen állapotban vannak a fürtök.
Egy régi megfigyelés szerint, ha Lőrinc napján olyan bőséges eső esett, hogy a kerékvágásokban is megállt a víz, jó bortermést reméltek. Más vidékeken éppen a napos Lőrinc-napot tartották kedvezőnek, mert abból hosszú, szép őszt és gazdag gyümölcstermést jósoltak.
Ez már könnyen összekapcsolható Eger évszázados szőlő- és borkultúrájával: augusztus eleje a szőlő érésének fontos időszaka, amikor a gazdák figyelme egyre inkább a közeledő szüret felé fordul.
Közvetlen Heves vármegyei kapcsolat: Besenyőtelek
Szent Lőrinc tiszteletének egészen kézzelfogható emléke található Egertől nem messze, Besenyőtelken.
A település római katolikus templomának védőszentje ugyanis Szent Lőrinc vértanú. Az Egri Főegyházmegye adatai szerint a templom 1816-ban épült, és Szent Lőrinc tiszteletére szentelték.
2016-ban a templom fennállásának 200. évfordulóját is megünnepelték. A jubileumi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, és megáldotta az egykor közadakozásból emelt templomot, valamint az ott szolgáló plébánosok nevét megörökítő emléktáblát.
Ez talán a legszebb közvetlen Eger–Szent Lőrinc kapcsolat: a vértanú tisztelete az Egri Főegyházmegye területén ma is élő hagyomány.
Lőrinc napja régen határnapnak számított
A paraszti kalendáriumban az ilyen jeles napok nem pusztán egyházi ünnepek voltak. Segítettek tagolni az esztendőt és megfigyelni a természet változásait.
Lőrinc napjához többek között azt kapcsolták, hogy a fák növekedése lassan befejeződik, a vizek hűvösebbé válnak, közeledik a nyár vége, és megkezdődik az őszre, illetve a szüretre való készülődés. Egyes hagyományok szerint a szép Lőrinc-nap hosszú, kellemes őszt ígért.
Augusztus 10-e ezért tulajdonképpen a nyár egyik régi fordulónapja volt.
Nem jelentette a nyár végét – inkább annak első figyelmeztető jelét, hogy a természet lassan az ősz felé fordul.
Fotójavaslat a cikkhez
Nyitóképnek két irányt javaslok. Helyi jellegű cikkhez a besenyőtelki Szent Lőrinc vértanú templom lenne a legerősebb választás, mert valódi Heves vármegyei kötődést ad. Hangulatosabb Facebook-poszthoz pedig egy augusztusi dinnyés–szőlős kompozíció, háttérben nyári égbolttal vagy hullócsillaggal, nagyon jól összefogná a néphagyományokat.
Szent Lőrinc klasszikus művészeti ábrázolásához Tiziano Szent Lőrinc vértanúsága című alkotása is érdekes illusztráció lehet.
Forrás: Szent Lőrinc mártíromsága, Eustache Le Sueur tollából
Források
Egri Főegyházmegye – Besenyőtelek, Szent Lőrinc vértanú plébánia
Egri Főegyházmegye – 200 éves a besenyőtelki templom
Szent Lőrinc vértanú élete és ünnepe – Szentlőrinc városa
Lőrinc-napi néphagyományok, idő- és termésjóslások
Lőrinc és a dinnye – a két Lőrinc-nap története
Tiziano: Szent Lőrinc vértanúsága – Web Gallery of Art
Megjegyzés küldése