A Mátra és a Cserhát találkozásának vidékén, Mátraverebély-Szentkút fölött különös nyílások sötétlenek a hegyoldalban. Aki a kegyhely templomától elindul felfelé az erdőben, rövidesen egy egészen más világba érkezik: a szentkúti remetebarlangokhoz, ahol évszázadokkal ezelőtt a világi élettől elvonuló remeték keresték a csendet, az imádságot és az Istennel való találkozást.
Mátraverebély-Szentkút Magyarország egyik legjelentősebb katolikus zarándokhelye, története pedig szorosan összefonódik a középkori legendákkal, a Mária-tisztelettel és a ferences hagyományokkal. A kegyhely fölé magasodó hegyoldal remetelakásai ennek a történetnek talán a legtitokzatosabb emlékei.
Fotó: Csilla Ferencz
Remeték éltek a hegyoldal barlangjaiban
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetése szerint a szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon már a XIII. századtól éltek remeték. Ez azt jelenti, hogy a hely több mint hétszáz éves remetehagyományt őriz.
A remeték életének középpontjában az imádság, az elvonultság és az egyszerűség állt. A világtól távol, minimális körülmények között éltek, miközben a közelben fekvő Szentkút már a középkorban egyre fontosabb vallási központtá vált.
Különleges kettősség lehetett ez: miközben lent zarándokok érkeztek a szent forráshoz, fent, a sziklák között remeték élték csendes mindennapjaikat.
A szent forrás legendája
Szentkút történetét több legenda övezi. A népi hagyomány egyik története szerint 1091 vagy 1092 körül Szent László király lovának patája nyomán fakadt fel a forrás. Egy másik, a kegyhely által is őrzött hagyomány egy néma pásztorfiúról mesél.
A történet szerint a Szűzanya a gyermeknek egy tölgyfa koronájában jelent meg, majd arra kérte, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon az ott talált vízből. A fiú engedelmeskedett, ivott a forrásból – és megszólalt.
A forráshoz ezt követően évszázadokon keresztül érkeztek zarándokok, testi és lelki gyógyulást remélve.
A kegyhely jelentősége fokozatosan növekedett. A Bükki Nemzeti Park ismertetése szerint 1210-ben a Vereb család a szentkúti zarándokok sokasága miatt építtette meg az első kegytemplomot Verebély községben, 1258-ban pedig a templomnak már búcsúkiváltsága volt.
Fotó: Csilla Ferencz
Sziklába vájt lakások a templom felett
A remetebarlangok különlegessége éppen egyszerűségükben rejlik. Nem díszes építményekről van szó, hanem a hegy szikláiba kialakított helyiségekről, amelyek egykor lakó- és imahelyként szolgáltak.
A szűk fülkék ma is érzékeltetik, milyen puritán körülmények között élhettek az egykori remeték. A hely kiválasztása sem véletlen: kellően távol esett a mindennapi élet zajától, ugyanakkor közel volt a szent forráshoz és a zarándokhelyhez.
A barlangok előtt állva könnyű elképzelni azt a kort, amikor a környéken még nem autók és turistabuszok jártak, hanem gyalogos zarándokok érkeztek erdei utakon Szentkútra.
Fotó: Csilla Ferencz
Az utolsó szentkúti remete
A remetebarlangok történetéhez egy név különösen szorosan kapcsolódik: Dobát Jozafáté.
Őt tartják az utolsó szentkúti remetének. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának adatai szerint 1767-ben halt meg, sírja pedig ma is a szentkúti bazilikában található.
Halálával egy több évszázados helyi életforma ért véget. A remeték eltűntek a sziklalakásokból, ám a barlangok megmaradtak, és ma is az egykori vallásos élet különleges tanúi.
A ferencesek és Szentkút
Szentkút története a ferences renddel is szorosan összefonódik.
Egy 1765-ből fennmaradt feljegyzés arra utal, hogy már a török időkben ferences atyák vezették a híveket fogadalmi zarándoklatokra Szentkútra. A ferencesek feltehetően már a XIII. századtól részt vettek a búcsús időszakok lelkipásztori szolgálatában, 1772-től pedig a szentkúti kolostor lakói lettek.
1950-ben az államhatalom elűzte őket a kegyhelyről. Szentkút lelkipásztori ellátását 1989-ig az Esztergomi Főegyházmegye végezte, majd a rendszerváltás idején a ferencesek visszatérhettek. Ma ismét ők gondozzák a kegyhelyet.
Fotó: Csilla Ferencz
Bazilika a hegyek között
A remetebarlangok felkeresését érdemes összekötni a teljes kegyhely felfedezésével.
A barokk kegytemplom ma Basilica Minor, azaz kis bazilika címet visel. Ezt a rangot VI. Pál pápa adományozta a templomnak 1970-ben. 2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás a Nagyboldogasszony-búcsú alkalmával ünnepélyesen kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.
A kegyhely és környezete később nagyszabású megújuláson ment keresztül: a barokk templom, a rendház, a szabadtéri misézőhely és a zarándokház 2015-ben megújult.
Ma Mátraverebély-Szentkút egyszerre vallási központ, történelmi emlékhely és különleges turisztikai célpont.
Fotó: Csilla Ferencz
Nemcsak zarándokoknak érdemes felkeresni
Szentkút különlegessége, hogy azok számára is sokat kínál, akik elsősorban kirándulni érkeznek.
A kegyhely hivatalos turisztikai oldala a környék legfontosabb látnivalói között említi a barokk kegytemplomot, a remetebarlangokat és a völgyben található forráscsoportot. A környező erdőkben túraútvonalak vezetnek, így egy szentkúti látogatás könnyen egész napos kirándulássá alakítható.
A remetebarlangokhoz vezető séta különösen érdekes része a kirándulásnak. Ahogy az ember egyre magasabbra kapaszkodik a templom fölé, fokozatosan elmarad mögötte a kegyhely nyüzsgése.
Odafent pedig már elsősorban az erdő hangjai maradnak.
Egy hely, ahol évszázadok csendje maradt utánunk
A mátraverebély-szentkúti remetebarlangok nem monumentális építmények. Éppen ellenkezőleg: szerény, sziklába vájt terek.
Talán éppen ezért olyan különlegesek.
Fotó: Csilla Ferencz
Egy olyan életformáról mesélnek, amely ma már szinte elképzelhetetlen: emberekről, akik önként mondtak le a kényelemről és a társadalmi életről azért, hogy csendben, imádságban éljenek.
Ha valaki ma belép ezekbe a sziklaüregekbe, ugyanazok a falak veszik körül, amelyek között évszázadokkal korábban remeték töltötték napjaikat. Lent pedig továbbra is ott található Szentkút, ahová generációk hosszú sora érkezett reménnyel, imával és kérésekkel.
Mátraverebély-Szentkút ezért jóval több egy kirándulóhelynél: történelem, hit, legenda és természet találkozása – a remetebarlangok pedig ennek a különleges világnak talán a legcsendesebb tanúi.
Források és további információk
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely – hivatalos oldal
Szentkút – turisztikai információk és látnivalók
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Mátraverebély-Szentkút története
Megjegyzés küldése