Eger belvárosának vannak olyan apró utcái, amelyeken néhány perc alatt végigsétálhatunk, mégis évszázadok története tárul elénk. Ilyen a Torony utca is. A vár közelében húzódó kis utca egyik legkülönlegesebb látványa az épületek fölé emelkedő egri minaret. A karcsú torony szinte iránytűként vezeti a tekintetet a török kori Eger felé.
Egy utca, amelynek látványát a torony határozza meg
A Torony utca különlegességét éppen a léptéke adja. A viszonylag alacsony belvárosi házak közül egyszer csak előbukkan a minaret, amely egészen más építészeti világot képvisel, mint Eger barokk templomtornyai.
Eger városának hivatalos sétaajánlója is ezen az útvonalon vezeti az érdeklődőket a minarethez: a Dobó utca felől a Torony utcán keresztül közelíthető meg a török kori emlék.
A mai utcakép ezért különösen érdekes: üzletek, lakóházak és hétköznapi városi részletek között magasodik egy olyan építmény, amely több mint három évszázaddal régebbi a környezetének jelentős részénél.
Minaret, 1940-es évek. Fotó: fortepan.hu
A török Eger emléke
Eger 1596-ban került oszmán uralom alá, és csak 1687-ben szabadult fel. A 91 évig tartó korszak jelentősen átalakította a várost. A törökök meglévő épületeket vettek használatba, de új fürdőket, dzsámikat és minareteket is emeltek.
A mai minaret az egykori Ketkhuda – más írásmóddal Kethüda – dzsámihoz tartozott. Eger önkormányzatának ismertetője szerint a törökök a középkori Szent Katalin-kápolna felhasználásával alakították ki itt imahelyüket. A minaret erkélyéről a müezzin naponta ötször szólította imára a muszlim híveket.
A városban a török uralom idején több minaret állt. Közülük azonban csak ez az egy élte túl az évszázadokat.
Ez teszi igazán különlegessé.
40 méter magas, 14 oldalú torony
Az egri minaret körülbelül 40 méter magas, lábazata tizennégy oldalú. A körerkélyhez 97 lépcsőfokból álló, rendkívül szűk csigalépcső vezet.
A tizennégy szögű kialakítás nem pusztán látványos építészeti megoldás. A városi ismertető szerint a korábbi török minaretek között négy- és hatszögű alapúak is előfordultak, míg az egri toronynál alkalmazott sokszögű szerkezet stabilabb alapot biztosított.
A torony díszítése is figyelemre méltó. Alsó részén az iszlám építészetre jellemző íves ornamentika jelenik meg, a karcsú törzs pedig egyre inkább összeszűkül, míg végül eléri a körerkélyt és a hegyes süveget.
97 lépcső – és Eger a lábunk alatt
A minaret belseje egészen más élményt nyújt, mint amire kívülről számítanánk. A csigalépcső rendkívül keskeny, a feljutás pedig némi bátorságot kíván.
A torony megerősítésekor a belső orsó köré betongyűrű került, ami tovább szűkítette a lépcsőházat. Aki azonban végigjárja a 97 lépcsőt, körülbelül 32 méteres magasságban érkezik meg a körerkélyhez. Innen különleges panoráma tárul fel Eger történelmi belvárosára.
Láthatjuk a vörös tetők sűrűjét, a belvárosi templomtornyokat és Eger környező dombvidékét. A minaret így nemcsak műemlék, hanem különleges kilátópont is.
A dzsámi eltűnt, a minaret megmaradt
A minaret eredetileg nem magányosan állt. Mellette helyezkedett el a hozzá tartozó dzsámi.
A török uralom megszűnése után az épület funkciója megváltozott, végül 1841-ben lebontották, amikor a környéket átalakították. A torony azonban megmaradt.
Ez magyarázza a mai, első pillantásra kissé különös helyzetét is: a minaret úgy magasodik a város házai fölött, hogy az eredeti vallási épületegyüttes többi része már nem látható.
A legenda szerint 400 ökör sem bírt vele
Az egri minarethez az egyik legismertebb helyi történet is kapcsolódik.
A hagyomány szerint Eger visszafoglalása után megpróbálták ledönteni a török tornyot. A minarethez köteleket erősítettek, majd 400 ökörrel próbálták elhúzatni.
A torony azonban állva maradt.
A történet régóta része az egri minarethez kapcsolódó hagyománynak. A korabeli esemény pontos részleteit nehéz ellenőrizni, ezért érdemes legendaként kezelni, de jól mutatja, milyen erősen beépült a torony Eger történelmi emlékezetébe. A történetet több egri és turisztikai ismertető is megőrizte.
Villámcsapások, csonka torony és új süveg
A minaret túlélte a török uralom végét, ám az időjárás többször komoly károkat okozott benne. Eredetileg fakupola fedte, amelyet villámcsapások is megrongáltak.
A városi ismertető szerint egy időben „csonka mecsetként” emlegették. Pyrker János László érsek 1829-ben barokkos toronysisakot készíttetett rá.
Ez sem maradt végleges.
1896-ban alakították ki a ma látható kősüveget, amely az Eger melletti Novaj térségéből származó kőből készült.
Így a ma látott minaret egyszerre török kori műemlék és több évszázad helyreállításainak eredménye.
Torony utca – az egyik legszebb nézőpont
A minaretet természetesen közelről is érdemes megnézni, ám a Torony utca felől egészen más arcát mutatja.
Innen nem önmagában álló műemlékként látjuk, hanem Eger élő városszövetének részeként. Az utca házai perspektivikusan vezetik a tekintetet a magasba törő minaret felé. Mellette feltűnnek a templomtornyok és a belváros jellegzetes vörös tetői is.
Éppen ez adja a Torony utca hangulatát: egyetlen utcaképben találkozik a török kori örökség, a későbbi keresztény Eger és a mai város.
A minaret már nem egy dzsámi mellett áll. Körbenőtte a város.
És talán éppen ezért olyan különleges.
Egy kis utca Eger nagy történelmében
A Torony utcán végigsétálni alig néhány perc, mégsem érdemes sietni. Ha innen pillantunk a minaretre, könnyű megérteni, miért vált a karcsú torony Eger egyik legismertebb jelképévé.
Látta eltűnni a török uralmat, megváltozni a környező utcákat, lebontani egykori dzsámiját, felépülni új házakat, és generációk sokaságát elhaladni maga mellett.
A város folyamatosan változott.
A minaret pedig maradt.
Források
A minaret történetének és építészeti adatainak elsődleges helyi forrása: Eger Megyei Jogú Város – Minaret. A Torony utcán át vezető történelmi sétaút részletesebb leírása itt található: Eger – Második séta: a Cifra hóstya. A minaret részletes műemléki leírását az egri értéktári kiadvány is közli.
Megjegyzés küldése