Augusztus második felében egyre több gólyafészek marad üresen Magyarországon. A fiatal madarak már csapatokba verődtek, sokan pedig megkezdték több ezer kilométeres útjukat Afrika felé. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint ez pontosan az az időszak, amikor a fehér gólyák többsége elhagyja a Kárpát-medencét. 2026-ban ráadásul már augusztus első felében érkeztek hírek útnak indult madarakról.
A nyár végének egyik leglátványosabb természeti eseménye zajlik ezekben a napokban Magyarország felett. A gólyák, amelyek tavasszal visszatérésükkel a jó idő érkezését jelezték, most ismét hosszú útra készülnek.
Az MME fehér gólyáról szóló fajismertetője szerint az őszi vonulás már augusztus elején megkezdődik, és augusztus 20. után néhány nappal rendszerint már alig lehet gólyát látni a Kárpát-medencében.
Először a fiatalok indulnak
A fiókák nyár közepére megerősödnek, megtanulnak önállóan táplálkozni és egyre nagyobb területet járnak be. Augusztus elején megkezdődik a gólyák jellegzetes gyülekezése: réteken, kaszálókon, szántóföldeken néha több tucat madarat is megfigyelhetünk egyszerre.
Az MME tájékoztatója szerint a kisebb-nagyobb csapatokba verődött fiatal gólyák jellemzően augusztus közepén indulnak útnak. A kifejlett madarak valamivel később követik őket.
Ezért fordulhat elő, hogy egyik nap még ott áll a gólyacsalád a megszokott fészekben, néhány nappal később pedig már teljesen üres a fészek.
2026-ban már javában tart a vonulás
Az idei szezonból már konkrét jeladós adat is rendelkezésre áll. Az MME augusztus 12-én számolt be Drnák, egy 2025-ben Szlovákiában jeladóval felszerelt fiatal fehér gólya útjáról. A madár Nyíregyháza térségéből indult dél felé, és a beszámoló idejére már Törökországban járt.
Más magyarországi területekről is a fészkek kiürüléséről érkeztek hírek. Nagyatád környékén például augusztus közepére több gólya már elindult; a helyi megfigyelések szerint az idei száraz időjárás és a táplálék mennyiségének csökkenése is szerepet játszhatott a korai indulásban.
Vagyis 2026. augusztus 21-én már a magyarországi gólyavonulás egyik legmozgalmasabb időszakában járunk.
Nem egyszerűen végigrepülik az utat
A gólyák vándorlásának egyik legérdekesebb sajátossága, hogy lehetőség szerint kerülik a hosszú, aktív szárnycsapásokkal történő repülést.
Inkább a Nap által felmelegített szárazföld felett kialakuló felszálló meleg légáramlatokat, az úgynevezett termikeket használják.
A madarak ezekben körözve egyre magasabbra emelkednek, majd széttárt szárnyakkal hosszú távolságokat siklanak a következő termikig. Így jelentős energiát takarítanak meg.
Ez magyarázza azt is, hogy miért nem szeretnek nagy tengerek fölött vonulni: a vízfelszín felett jóval kevesebb megfelelő termik keletkezik.
Magyarországról a Boszporusz felé
Az európai fehér gólyák alapvetően két nagy vonulási útvonalat használnak.
A nyugat-európai állomány jelentős része a Gibraltári-szoroson keresztül jut Afrikába. A kelet-európai gólyák – és közéjük tartozik a magyarországi állomány túlnyomó része is – ezzel szemben délkelet felé indulnak.
Útjuk jellemzően a Balkánon és a Boszporuszon keresztül vezet Kis-Ázsiába, majd a Földközi-tenger keleti partvidékét követve jutnak el a Szuezi-öböl térségébe.
Innen már Afrikában folytatódik az út.
A Nílus térségét követve haladhatnak tovább Uganda, Kenya, Tanzánia és Zimbabwe irányába, egyes példányok pedig egészen Afrika déli részéig eljuthatnak.
Akár 16–17 ezer kilométeres út
A fehér gólya valódi hosszútávrepülő.
Az MME adatai szerint egyes példányok akár a Dél-afrikai Köztársaságig is eljutnak. Egy ilyen oda-vissza vándorlás légvonalban számolva is 16–17 ezer kilométert jelenthet.
A valóságban megtett út természetesen ennél is változatosabb lehet, hiszen a gólyák nem egyenes vonalban repülnek.
A műholdas nyomkövetések például azt is kimutatták, hogy számos madár jelentős kitérőt tesz a Csád-tó térsége felé.
Nem minden gólya megy Afrikáig
A gólyák viselkedése az elmúlt évtizedekben változik.
Nyugat-Európában egyre több madár már nem repül át Afrikába, hanem például az Ibériai-félszigeten tölti a telet. A rövidebb vonulás kisebb kockázatot jelenthet, így ezeknek a madaraknak a túlélési esélye is kedvezőbb lehet.
Magyarországon is minden télen akad néhány áttelelő fehér gólya. Ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a madár beteg vagy sérült. Az MME fajismertetője szerint hazánkban minden évben megfigyelhetők áttelelő példányok.
A vonulás egyik legveszélyesebb időszaka már itthon elkezdődik
A nagy utazás azonban komoly veszélyeket tartogat.
Az MME 2026. augusztus 7-én külön figyelmeztetett a fehér gólyák úgynevezett „fekete heteire”. Nyár végén a tapasztalatlan fiatal madarak tömeges kirepülésével és a vonulás kezdetével megszaporodnak az áramütéses esetek.
Az egyesület adatai szerint 2018 óta minden évben több mint száz, Magyarországon fészkelő vagy hazánkon átvonuló fehér gólyát érintő áramütéses esetet regisztráltak. Az eddigi hatósági bejelentések alapján az áramütéses és vezetékkel való ütközéses esetek éves átlaga 142 gólya, a legsúlyosabb évben pedig 246 esetet jegyeztek fel.
Különösen veszélyeztetettek a fiatal madarak, amelyek még kevés tapasztalattal rendelkeznek a villanyoszlopok és vezetékek jelentette veszélyek felismerésében.
A Kárpát-medence nemcsak otthon, hanem fontos „gólya-autópálya” is
Magyarország földrajzi helyzete miatt nem kizárólag saját gólyáinkat láthatjuk augusztusban.
A Kárpát-medence fontos pihenő- és táplálkozóterület az északabbról érkező, a Boszporusz irányába tartó fehér gólyák számára is. Korábban például Svédországban gyűrűzött gólyát is megfigyeltek Magyarországon.
Ezért fordulhat elő, hogy a nyár végén egyik napról a másikra szokatlanul nagy gólyacsapat jelenik meg egy kaszálón vagy frissen művelt földterületen.
A madarak ilyenkor nem feltétlenül helyben fészkeltek: lehetnek északabbról érkező vándorok is.
Honnan tudjuk, merre járnak?
A gólyák vonulásának titkait korábban elsősorban a madárgyűrűzés segítségével kutatták. Ma már GPS- és műholdas jeladók is segítik a szakembereket.
Magyarországon a tudományos madárgyűrűzésnek több mint százéves hagyománya van. Az MME 1976 óta működteti a Magyar Madárgyűrűzési Központot; napjainkban országszerte mintegy 250–270 madárgyűrűző évente 220–260 ezer madarat jelöl meg.
A modern jeladók ennél is többet árulnak el: szinte napról napra követhetővé teszik egy-egy madár útját, így a kutatók pontosabb képet kaphatnak a pihenőhelyekről, a vonulási folyosókról és a veszélyes területekről.
Most érdemes az eget és a mezőket figyelni
A következő napokban érdemes körülnézni a határban.
Frissen kaszált réteken, mezőgazdasági területeken, legelőkön vagy sekély vizes élőhelyek közelében akár nagyobb gólyacsapatokkal is találkozhatunk. Meleg, napos időben pedig érdemes az eget figyelni: a termikben köröző madarak sokszor olyan magasra emelkednek, hogy szabad szemmel már csak apró pontoknak látszanak.
Aztán egyszer csak eltűnnek dél felé.
A gólyák távozása minden évben a nyár végének egyik legbiztosabb jele. Mire augusztus utolsó napjai elérkeznek, a tavasszal benépesült fészkek nagy része ismét üres lesz. Valahol több ezer kilométerrel délebbre pedig már folytatódik a történet – egészen addig, amíg jövő tavasszal ismét meg nem jelennek felettünk az első hazatérő gólyák.
Források
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Fehér gólya fajismertető
- MME – Fehér gólyák fekete hetei, 2026. augusztus 7.
- MME – Már Törökországban jár a jeladós Drnák gólya, 2026. augusztus 12.
- MME – Fehér gólya: vonulás és telelőterületek
- MME – Eurázsia–Afrika madárvonulási atlasz és a hazai madárgyűrűzés
- MME – Fehér gólya tájékoztató