Különleges vendégek járták Eger történelmi utcáit: Törökországból érkezett diákok ismerkedtek a várral, az 1552-es ostrom emlékeivel, a török kor máig fennmaradt örökségével, majd a keresztény Eger templomaival és kulturális értékeivel. A séta ezúttal jóval többet jelentett egyszerű városnézésnél: két kultúra és két történelmi nézőpont találkozott ugyanazokon az utcákon.
Egy nap Egerben – török diákokkal
Kevés magyar város kínál annyira különleges helyszínt egy magyar–török találkozáshoz, mint Eger. A város történetében ugyanis évszázadok óta jelen van mindkét kultúra emlékezete.
Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető közösségi oldalán számolt be arról a különleges egri sétáról, amelyen török diákokkal járta végig a város nevezetes helyszíneit.
A program egyik legfontosabb állomása természetesen az egri vár volt. Itt az 1552-es ostrom története, Dobó István és a várvédők helytállása került előtérbe. Az esemény a magyar történelmi emlékezet egyik legismertebb fejezete, amelyet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye generációk számára tett felejthetetlenné.
Egy törökországi diákcsoport számára azonban mindez különösen érdekes lehetett: ugyanazt a történelmi korszakot ezúttal annak a városnak a falai között ismerhették meg, amely 1552-ben ellenállt az Oszmán Birodalom haderejének.
A történelem egykor szétválasztott, ma összekapcsol
A városi séta éppen ezért különleges jelképes jelentést is kapott.
Azok között a várfalak között, ahol közel ötszáz évvel ezelőtt magyar és oszmán katonák álltak egymással szemben, ma magyarok és törökök együtt járhatnak, beszélgethetnek és fedezhetik fel a múltat.
A történelem eseményeit természetesen nem lehet megváltoztatni, de azt igen, hogyan fordulunk egymás felé évszázadokkal később. Az egykori konfliktus helyszínei ma már a kulturális párbeszéd terei is lehetnek.
Eger ebből a szempontból különösen izgalmas város.
A minaret: az oszmán Eger egyik leglátványosabb emléke
A séta során természetesen a minaret sem maradhatott ki.
Az egri minaret ma Magyarország egyik legismertebb török kori műemléke. Karcsú tornya a város egyik meghatározó látványossága, és egy olyan korszak emléke, amely alapvetően formálta Eger történelmét.
Az 1552-es sikertelen ostrom után évtizedekkel, 1596-ban Eger végül oszmán kézre került, és 1687-ig török uralom alatt maradt. Ebből az időszakból több építészeti és fürdőkulturális emlék is fennmaradt.
Éppen ezért Eger történetét nem lehet kizárólag az 1552-es győzelemmel lezárni. A következő évszázad ugyancsak hozzátartozik a város múltjához.
Badacsonyiné Bohus Gabriella korábban maga is hangsúlyozta Eger török korának jelentőségét: a városban hagyománya van annak is, hogy megemlékezzenek az oszmán uralom 1687-es végéről és az azt követő új korszak kezdetéről.
A török Egertől a keresztény Egerig
A különleges városnézés másik fontos része a keresztény Eger bemutatása volt.
Ez azért is érdekes, mert a város arculatát ma meghatározó templomok, barokk épületek és egyházi intézmények jelentős része már az oszmán korszakot követő évszázadok történetéről mesél.
A török uralom után Eger ismét jelentős katolikus központtá fejlődött. A templomok, kolostorok, az egyházi oktatás, majd a későbbi nagy építkezések alapvetően meghatározták a város mai megjelenését.
Egyetlen séta során így több évszázad történelme bontakozhatott ki a diákok előtt: várfalak, török emlékek, minaret, keresztény templomok, kultúra és városi hagyományok.
Gaziantep – ahol a történelemhez különleges gasztronómia társul
A vendégek kapcsán Gaziantep neve is előkerült. A délkelet-törökországi nagyváros nemcsak történelmi múltjáról, hanem rendkívül gazdag gasztronómiai kultúrájáról is ismert.
Gaziantep 2015 óta az UNESCO Kreatív Városok Hálózatának tagja a gasztronómia területén. Az UNESCO szerint a város étkezési kultúrájának gyökerei egészen a vaskorig nyúlnak vissza, és a gasztronómia ma is Gaziantep kulturális identitásának egyik meghatározó eleme. A város földrajzi fekvése révén az egykori Selyemút kulturális és gasztronómiai öröksége is erősen jelen van.
A pisztácia szinte Gaziantep egyik jelképévé vált. Olyannyira fontos része a helyi kultúrának, hogy a városban külön pisztáciamúzeumot is létrehoztak.
És természetesen ott van a baklava. A pisztáciával készített gaziantepi változat Törökország egyik legismertebb édessége; az UNESCO dokumentációjában is külön megjelenik a gaziantepi mesterek által készített pisztáciás baklava.
Így a találkozásnak van egy másik érdekes párhuzama is: ahogyan Eger történelme, bora és gasztronómiája szorosan összekapcsolódik, Gaziantep identitásában ugyancsak meghatározó szerepet játszik a helyi kultúra és az étkezési hagyomány.
Amikor a múltból párbeszéd lesz
Talán ez volt az egri séta legszebb üzenete.
1552 történetét Magyarországon elsősorban a hősi várvédelem oldaláról ismerjük. A török diákokkal közösen végigjárt Eger azonban arra is lehetőséget adott, hogy ugyanazokra a történelmi helyszínekre évszázadok távlatából, békében és kíváncsisággal tekintsünk.
A várfalak ma már nem elválasztanak.
A minaret nem egy ellenséges hadsereg jelenlétéről mesél, hanem egy elmúlt történelmi korszak épített öröksége. A keresztény templomok pedig arról a következő időszakról beszélnek, amelyben Eger újraépült és barokk várossá fejlődött.
Két kultúra találkozott tehát egy városban, egy közös séta során.
A történelmet évszázadokkal ezelőtt még karddal és ágyúval írták. Ma ugyanazon helyszíneken fiatalok sétálnak együtt, kérdeznek, fényképeznek és megismerik egymás kultúráját.
Eger története pedig éppen ettől marad élő: nemcsak őrizzük a múltat, hanem újra és újra elmeséljük – egymásnak is.
Források és további olvasnivaló
A beszámoló alapja: Badacsonyiné Bohus Gabriella közösségi médiában közzétett beszámolója.
Megjegyzés küldése