A Bükk-fennsík egyik legszebb, ugyanakkor talán legkülönösebb nevű helye a Zsidó-rét. A hatalmas, hullámzó kaszálórét borókabokrai, mély töbrei és reggeli ködfátylai szinte magashegységi tájat idéznek. Neve mögött egy régi kereskedelmi történet sejlik fel, a közelében pedig még IV. Béla király emléke is felbukkan a helyi hagyományban.
A Bükkben járva vannak helyek, amelyekhez nem feltétlenül kell kilátótorony vagy látványos épített látnivaló. Elég maga a táj. A Zsidó-rét pontosan ilyen.
Kora reggel különösen lenyűgöző: a mélyedésekben összegyűlő hideg levegő fölött ködfoltok úszhatnak, miközben a környező erdők és a borókákkal tarkított rét lassan előbukkan a párából. A mellékelt felvétel is ezt a sajátos, szinte időtlen bükki világot mutatja.
Nem egyszerű rét, hanem hatalmas karsztforma
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Zsidó-rétet a Bükk-fennsík egyik legszebb, karsztjelenségekben gazdag kaszálórétjeként tartja számon.
A látszólag békés, lankás felszín alatt nagyon hosszú földtörténeti folyamatok nyomai rejtőznek. A Zsidó-réti-karsztvápa mészkövön kialakult széles, lapos völgymedence. Különlegessége, hogy területén számos víznyelőtöbör és karszttál helyezkedik el egymás mellett és egymás után.
A táj ezért olyan hullámos: amit messziről egyszerű rétnek látunk, az valójában mélyedések, töbrök és kisebb-nagyobb karsztformák egész rendszere.
Itt található a Bükk egyik rekordere is
A Zsidó-rét délnyugati részén található a Mohos-töbör. A nemzeti park leírása szerint ez a Bükk legnagyobb, víznyelő múltú, oldással tovább mélyített és tágított tölcsérszerű karsztformája.
Különösen érdekes, hogy nagyobb hóolvadások vagy rendkívüli vízbőség után a Mohos-töbörben időszakos víznyelőtó is kialakulhat.
Vagyis ugyanaz a táj egészen más arcot mutathat attól függően, mikor érkezünk.
De honnan ered a Zsidó-rét neve?
Ez talán a hely legizgalmasabb kérdése.
A név eredetéről nem érdemes bizonyosságként továbbadni olyan történetet, amelyet történeti dokumentumokkal nem lehet egyértelműen igazolni. Van azonban egy elterjedt helyi magyarázat.
A Magyar Krónika beszámolója szerint a név valószínűleg a régi fennsíki vásárokhoz kapcsolódik. A 20. század elejéig állítólag vásárokat tartottak ezen a vidéken, ahol a hegyen élők és dolgozók termékeit adták-vették, a felvásárlók között pedig jelentős számban lehettek zsidó kereskedők. Innen származhatott a Zsidó-rét elnevezés.
A történet jól illeszkedik ahhoz, hogy a Bükk-fennsík rétjei évszázadokon keresztül nem pusztán kirándulóhelyek voltak. Kaszáltak, legeltettek, erdőt műveltek, szenet égettek, fát termeltek ki, és emberek sokasága dolgozott a hegyen.
Fontos azonban: a név eredetére vonatkozó kereskedős magyarázatot inkább hagyományként, illetve valószínű eredetmagyarázatként érdemes kezelni, nem bizonyított történelmi tényként.
Királyi történet is kapcsolódik a környékhez
A Zsidó-rét közelében húzódik a Király út.
Ehhez már valódi bükki monda társul.
A hagyomány szerint IV. Béla király a muhi csata után, 1241-ben menekülve ezen a vidéken haladt keresztül, és a Király út elnevezését is az ő emléke őrizheti. A történetet a Magyar Krónika is megemlíti a Zsidó-rét és az Őserdő környékének bemutatásakor.
Hogy a király pontosan merre haladt, azt természetesen több mint hét és fél évszázad távlatából nem lehet ilyen pontossággal bizonyítani. A monda azonban jól mutatja, milyen régi történetek tapadnak a Bükk útjaihoz.
Miért olyan különleges itt a növényvilág?
A rét nemcsak tájképi szempontból értékes.
A Bükki Nemzeti Park szerint több ritka növényfaj is megtalálható itt. Ilyen többek között a karcsú sisakvirág, a szártalan bábakalács, a réti kardvirág és a gömböskosbor, de előfordul a jégkorszakból fennmaradt reliktumfajnak számító havasi ribiszke is.
A töbrök külön világot teremtenek. A hideg levegő lesüllyed és megreked a mélyedésekben, ezért azok alján jóval hűvösebb mikroklíma alakulhat ki, mint néhány tíz méterrel távolabb.
Ez az egyik oka annak, hogy a Bükk-fennsík bizonyos részei növényföldrajzi szempontból is rendkívül érdekesek.
A mai rét részben az ember munkájának eredménye
A Zsidó-rétet könnyű teljesen érintetlen természeti tájnak gondolni, pedig mai képének kialakulásában az embernek is fontos szerepe volt.
A Bükk-fennsík rétjeit hosszú időn át kaszálóként és legelőként hasznosították. A nemzeti park ma természetvédelmi kezeléssel igyekszik megőrizni ezeket a nyílt gyepeket, mert használat nélkül az erdő idővel visszahódítaná jelentős részüket.
Így a Zsidó-rét tulajdonképpen egyszerre természeti és kultúrtörténeti táj.
Hogyan közelíthető meg?
Autóval közvetlenül a rétre hajtani nem szabad, és nem is ez a hely megismerésének megfelelő módja. A Zsidó-rétet gyalogosan, jelzett turistaútvonalakon érdemes felkeresni.
A Magyar Természetjáró Szövetség útvonalleírása szerint több irányból is megközelíthető. Bánkútról az Országos Kéktúra jelzését követve nagyjából 5,1 kilométeres út vezet ide. Répáshuta felől körülbelül 6,9 kilométerrel és 352 méternyi szintemelkedéssel lehet számolni, míg Szilvásvárad felől az egyik javasolt útvonal körülbelül 8,2 kilométer és 533 méter szintemelkedés.
Az Olasz-kapui tanösvénynek szintén része a Zsidó-rét, így egy hosszabb fennsíki túrába könnyen beilleszthető.
Egy fontos szabály: maradjunk a turistaúton
A Zsidó-rét fokozottan védett természeti terület.
Ez különösen fontos azok számára, akik egy látványos fotó kedvéért szeretnének besétálni a rét belsejébe. A terület turistaúton látogatható, ezért a kijelölt útvonalat nem szabad elhagyni.
A töbrök és a ritka növények miatt ennek valódi természetvédelmi jelentősége van.
Amikor köd ül a Zsidó-rétre
Talán hajnalban mutatja meg a hely legszebb arcát.
A hűvös levegő összegyűlik a karsztmélyedésekben, a pára pedig megülhet a rét fölött. A borókák és az erdőszegély ilyenkor szigetekként emelkednek ki a ködből.
Nem véletlen, hogy aki egyszer ilyen körülmények között látja a Zsidó-rétet, annak egészen más képe marad a Bükk-fennsíkról.
Itt nincs szükség épített látványosságra.
A Zsidó-rét különlegessége éppen az, hogy maga a táj mesél: ősi tengerek mészkövéről, víznyelőkről és töbrökről, évszázados kaszálásról, régi kereskedőkről, királyokról szóló mondákról – és arról a különleges világról, amelyet a Bükk-fennsík ma is őriz.
Borítókép: Zsidó-rét, Bükk-fennsík
Fotó: Borsodi Zóna
Források
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bükk-fennsík, Zsidó-rét
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Olasz-kapui tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – értékek a Kéktúra mentén
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – élőhely-kezelés a Bükk-fennsíkon
Magyar Krónika – páratlan helyek a Bükkben
Magyar Krónika – a Zsidó-rét és a Nagy-mező töbrei között
Magyar Természetjáró Szövetség / Outdooractive – Zsidó-rét, megközelítés