A Mátra déli oldalán akad egy várrom, amely egészen másképp őrzi a középkort, mint Sirok vagy Kisnána. Nincsenek hozzá látványos ostromleírások, híres várkapitányok vagy pontosan dokumentált csaták. Sőt, magát a várat a ma ismert középkori oklevelek egyáltalán nem említik. Mégis állnak a falai – és több mint hétszáz év után is ott kapaszkodnak a Markaz fölé emelkedő Várbércen.
A markazi várrom Heves vármegye egyik legkülönösebb középkori emléke. Történetének jelentős részét nem írott forrásokból, hanem a terepből, a megmaradt falakból, régi felmérésekből és néhány régészeti leletből próbálják összerakni a kutatók.
És van még valami, amiért érdemes felkapaszkodni ide: a várból lenyűgöző panoráma nyílik a Mátrára, Markazra és a hatalmas Markazi-víztározóra.
Egy vár, amelynek létezéséről alig beszélnek a történeti források
Markaz neve régi: a település már az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzékben is szerepel. A későbbi oklevelekből azt is tudjuk, hogy a környék az Aba nemzetségből származó Kompoltiak birtokai közé tartozott. Magáról a várról azonban meglepő módon nem maradt fenn biztos középkori okleveles említés.
Ez az egyik oka annak, hogy építésének pontos időpontját sem lehet teljes bizonyossággal meghatározni.
A vár területén talált késő Árpád-kori kerámiák alapján a szakirodalom egy része már a 13. század második felére teszi az erősség létrejöttét. Más kutatói vélemények szerint a vár a 14. században épülhetett. Abban viszont jóval nagyobb az egyetértés, hogy története az Aba nemzetség Kompolti ágához kapcsolódhatott.
Éppen ezért a markazi vár esetében különösen fontos különválasztani azt, amit biztosan tudunk attól, amit a kutatók a rendelkezésre álló adatokból valószínűsítenek.
Egy apró erősség a 460 méter magas Várbércen
A rom Markaz központjától mintegy másfél kilométerre északnyugatra, a 460 méter magas Várbércen található. A keskeny hegygerinc a Hegyes-hegy déli nyúlványa, oldalai több helyen rendkívül meredekek.
A vár nem tartozott a hatalmas magyarországi erődítmények közé.
A korábbi felmérések szerint alaprajza szabályos téglalaphoz közelít, nagyjából 32 × 25 méteres, teljes területe körülbelül 860–900 négyzetméter lehetett. A természetes adottságok három oldalról eleve jelentős védelmet biztosítottak, míg a könnyebben megközelíthető északi oldalt árokkal erősítették meg.
A leglátványosabb maradvány sokáig a keleti falszakasz volt. Korábbi leírások szerint egyes részei több méter magasan fennmaradtak, miközben az északi oldal szinte teljesen eltűnt.
Még mindig vannak kérdések a falak alatt
A markazi vár egyik legizgalmasabb sajátossága, hogy területén hosszú ideig nem történt olyan átfogó régészeti feltárás, amely egyértelmű választ adhatott volna az építéstörténet számos kérdésére.
A vár első részletesebb dokumentálásai a 20. század elejéről származnak. Pásztor József 1910-ben Heves megye várait járva Markazra is eljutott, Vargha Tivadar pedig néhány évvel később alaprajzi felmérést készített az erősségről. Pásztor az 1920-as és 1930-as években ismét foglalkozott a várral. Az 1992-es újabb felmérés megerősítette, hogy az erősség alaprajza lényegében szabályos téglalap volt.
Különösen érdekes, hogy 2025-ben egy részletes régészeti szakanyag is készült Markaz váráról, amely összefoglalta a korábbi kutatásokat és terepi vizsgálatokat. Ebben a több mint száz éve készült felmérések adatai is előkerülnek.
Vagyis a vár története ma sincs lezárva: a föld alatt és az omladékok között minden bizonnyal további információk rejtőznek.
Hogyan jutott víz a hegytetőre?
A régi leírások egyik legérdekesebb részlete a vár vízellátására vonatkozik.
Vargha Tivadar 1913-as ismertetése szerint a vár lakói a hegy nyugati lábánál folyó patak vizét egyfajta csigás szerkezettel juttathatták fel a magasban fekvő erősséghez. A későbbi szerzők ezt az elképzelést többször átvették.
Ma már nehéz elképzelni, milyen komoly feladatot jelenthetett egy ilyen magasan és meredek terepen fekvő épület folyamatos vízellátása.
Ez önmagában is mutatja, hogy a látszólag egyszerű kis vár fenntartása komoly szervezést igényelhetett.
Mikor pusztult el Markaz vára?
Erre sincs egyetlen biztos válasz.
Az egyik elképzelés szerint már a 14. század eleji belháborúk idején elveszíthette jelentőségét vagy elpusztulhatott. Más kutatások későbbre, a török hódítás időszakára helyezik pusztulását. A 16. század második felére azonban már bizonyosan romos, lakhatatlan építmény lehetett.
Markaz települését is súlyosan érintették ezek az évtizedek. Borovszky Samu vármegye-monográfiája szerint az 1547-es adóösszeírás már elszegényedett faluról tanúskodik, 1554-ben pedig Markaz az elpusztult települések között szerepelt.
A vár katonai jelentősége ekkorra már minden bizonnyal megszűnt.
Bél Mátyás még egy különös markazi mondát is feljegyzett
Amikor az írott történelem hallgat, gyakran megszólal a néphagyomány.
Bél Mátyás a 18. század első felében egy különös történetet jegyzett fel a markazi várról. A helyiek úgy mesélték, hogy az építők hiába dolgoztak rajta nappal, éjszakánként valaki szétszedte azt, amit előző nap felépítettek.
Természetesen ez már a mondák világához tartozik, mégis értékes részlete Markaz történetének. Azt bizonyítja, hogy a rom eredetét már évszázadokkal ezelőtt sem ismerték pontosan a környéken élők, ezért saját történettel próbálták megmagyarázni a titokzatos falakat.
A vár, amelynek ma talán a panoráma a legnagyobb kincse
A Turista Magazin 2025 végén ismét ráirányította a figyelmet a markazi romokra. Nem véletlenül: a helyszín történelmi értéke mellett a kilátás önmagában is megéri a túrát.
A Várbércről egyik irányban a Mátra erdős vonulatai emelkednek, másik irányban pedig szinte térképként terül el a Mátraalja. Lent Markaz házai sorakoznak, mögöttük pedig a Markazi-víztározó hatalmas víztükre uralja a tájat.
A Minden, ami Eger oldalán nemrég Heves vármegye legszebb őszi tavai között is bemutattuk a Markazi-víztározót. A tó és a Mátra együttese már lentről is látványos, a Várbércről azonban egészen más perspektívából tárul fel.
A várrom ezért különleges kirándulási célpont: egyszerre helytörténeti emlék, régészeti rejtély és természetes kilátóhely.
Egy vár, amelyet még mindig nem ismerünk igazán
Markaz vára talán éppen azért izgalmas, mert nincs minden kérdésre kész válasz.
Nem tudjuk pontosan, mikor épült. Nem ismerjük teljes bizonyossággal eredeti belső elrendezését. A pusztulásának időpontjáról is több elképzelés létezik. A középkori oklevelek pedig különös módon szinte teljesen hallgatnak róla.
A falak mégis ott vannak.
Túlélték a középkort, a török időket, az elnéptelenedést és az elmúlt évszázadokat. Ma pedig talán éppen ez a markazi vár legnagyobb vonzereje: nem helyreállított történelmi díszlet, hanem egy valódi, lassan eltűnő középkori rom, amelynek történetéből még mindig hiányoznak lapok.
És aki felkapaszkodik hozzá, nemcsak ezeket a megmaradt köveket találja meg, hanem Heves vármegye egyik legszebb mátrai panorámáját is.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikk:
Heves vármegye legszebb tavai ősszel – vízparti kirándulások a Bükk és a Mátra vidékén
További források:
Turista Magazin – A vár, amely eltűnt a történelemből
Magyar Nemzeti Múzeum Mátra Múzeuma – Mátrai Tanulmányok: Markaz–Markazvár
Várak.hu – Markaz vára
Dél-Mátra – Markaz várának régészeti szakanyaga
Mátra – Markazi várrom
Magyar Elektronikus Könyvtár – Borovszky: Heves vármegye, Markaz
Várak, Kastélyok, Templomok – Markaz vára segítségért kiált
Borítókép: Markazi várrom, háttérben Markaz és a Markazi-víztározó. - Turista Magazin