Egerből a Bükk felé indulva sokan ismerik Várkút nevét, a fölötte emelkedő Várhegy azonban jóval titokzatosabb hely. Az erdő ma szinte mindent eltakar: nincsenek magas várfalak, tornyok vagy látványos romok. Emiatt könnyen megszülethet a kérdés: vajon valóban állt itt vár, vagy a Várhegy csupán egy régi földrajzi elnevezés?
A régészeti adatok alapján a válasz meglehetősen egyértelmű: a név nem puszta legenda. A Felsőtárkány határában, Egertől északkeletre fekvő Várhegyen valóban létezett erődítés, ráadásul több korszakban is használták a helyet. A történetének egy része azonban máig megfejtetlen.
Először érdemes tisztázni egy könnyen félreérthető részletet. Ez a Várhegy nem az egri vár dombja, hanem a Felsőtárkány fölé magasodó, a Bükk déli részén található, mintegy 659 méter magas hegy.
A Nagy-Egedtől északkelet felé húzódó gerinc egyik legmagasabb része. Két, közel azonos magasságú csúcsa van, amelyeket mindössze 6–7 méter széles nyereg választ el egymástól. A hegytetőt ma erdő borítja, ezért az egykori erődítés mérete első pillantásra szinte észrevehetetlen.
Pedig ami az avar és a növényzet alatt rejtőzik, egészen különleges.
Már évezredekkel a középkori vár előtt éltek itt
A Várhegy története nem a középkorban kezdődött.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a területet többek között településként, földvárként, erődítésként és várként tartja nyilván. A lelőhelyen a neolitikum, a bronzkor, a vaskor és az Árpád-kor nyomait egyaránt azonosították.
Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásokat a hegyen. A régészek különös időutazással találkoztak: a legalsó rétegben neolitikus település nyomai feküdtek, fölöttük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra emlékei, majd a legfelső rétegben középkori leletek kerültek elő.
A bronzkori településen házak, gödrök és tűzhelyek nyomait is megtalálták.
Vagyis a ma csendes, erdővel borított hegytető több ezer évvel ezelőtt lakott terület volt.
Az első „vár” valójában hatalmas földvár lehetett
A hegyet körülölelő sáncrendszer minden bizonnyal őskori eredetű. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetője szerint a ma is megfigyelhető sánc valószínűleg a késő bronzkori település későbbi időszakában épült ki.
Ez természetesen nem olyan várat jelentett, amilyennek ma az egri, a siroki vagy a diósgyőri várat elképzeljük.
Nem magas kőtornyok és paloták álltak a hegyen, hanem a terepet kihasználó sáncokkal és árkokkal védett erődített település.
A teljes erődített terület nagyságát a várkutatással foglalkozó szakirodalom mintegy 12 hektárra teszi.
Ez már önmagában mutatja, hogy nem jelentéktelen őrhelyről beszélünk.
Aztán évszázadokkal később visszatértek a Várhegyre
A történet legérdekesebb része azonban csak ezután következik.
Az őskori földvárat a középkorban ismét használatba vették.
A sánc külső oldalán habarcsba rakott, mintegy két méter széles kőfalat emeltek. A Bükki Nemzeti Park ismertetése szerint ennek erősen lepusztult maradványai helyenként ma is felismerhetők.
A régészeti leletek a középkori használatot nagyjából a 12–14. századhoz kapcsolják, a kőfal építését pedig általában az Árpád-korra teszik.
Tehát arra a kérdésre, hogy:
„Volt-e vár a Várhegyen?”
a válasz: igen.
Csakhogy nem egyetlen várról és nem egyetlen korszakról van szó. Előbb egy hatalmas őskori erődített telep létezett itt, majd évszázadokkal később a középkor embere ismét felhasználta a régi sáncokat, és kőfallal erősítette meg őket.
És itt kezdődik az igazi rejtély
A középkori vár történetének van egy feltűnő hiányossága.
Nem ismerünk róla középkori oklevelet.
A Bükki Nemzeti Park és a várkutatással foglalkozó szakirodalom egyaránt hangsúlyozza, hogy a középkori erődítésről nem maradt fenn olyan ismert írott adat, amely megmondaná, mikor épült, ki építtette, hogyan nevezték vagy pontosan milyen szerepet töltött be.
Ez azért különösen érdekes, mert a terület a középkorban az egri püspökség birtokához tartozott.
Innen ered a Várhegy egyik legizgalmasabb elmélete.
Lehetett az egri püspökség korai menedékvára?
Felmerült az a feltételezés, hogy a Várhegy középkori erődítése kapcsolatban állhatott az egri püspökséggel, sőt egyes értelmezések szerint akár Eger korai várának vagy menedékvárának szerepét is betölthette.
Ezt azonban fontos óvatosan kezelni.
A Varak.hu összefoglalása szerint Tóth Sándor vetette fel azt az elképzelést, hogy a falazott erődítés az egri vár egy korai elődje lehetett, amely a tatárjárásig állhatott fenn. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák: ezt közvetlen történeti vagy okleveles bizonyíték jelenleg nem támasztja alá.
Vagyis izgalmas elmélet – de nem bizonyított történelmi tény.
A biztos pont maga a régészet: a középkorban a Várhegyen ismét éltek, illetve erődítést használtak, és az őskori sáncrendszerhez kőfalat építettek.
A Várhegyet már Rómer Flóris is számon tartotta
A hely nem csak a 20. századi régészek figyelmét keltette fel.
A magyar régészet egyik úttörője, Rómer Flóris már a 19. században felfigyelt a Várhegyre. Később Bartalos Gyula is leírta az itt található sáncot és a mésszel kötött kőfalat.
1954-ben Galván Károly végzett megfigyeléseket, majd 1959-ben Chikán Zoltán kutatóárokkal vizsgálta a középkori falat. Az igazán jelentős ásatások Párducz Mihály nevéhez kötődnek 1962-ből és 1964-ből.
Később geofizikai és geodéziai vizsgálatok is készültek a lelőhelyről.
A Magyar Nemzeti Múzeum adatbázisa ma 25654-es lelőhely-azonosítóval tartja nyilván a területet.
Várhegyből Várkút – az egri turisták egyik régi kedvence
A történetnek van egy jóval közelebbi, már az egri turizmushoz kapcsolódó fejezete is.
A Várhegy és Várkút a 19. század végétől az egri természetjárók egyik kedvelt célpontjává vált. Már az 1800-as évek végén állt itt egy úgynevezett „védgunyhó”, később pedig turistaházak épültek.
Az MTE Egri Bükk Osztálya 1925-ben építette fel az Isaák Gyula Menedékházat, majd 1929-ben elkészült a Szmrecsányi-kilátó is. 1934-ben új emeletes üdülőház épült, és a Vár-kutat is újjáfoglalták.
A Várhegy így lassan nemcsak történelmi hely, hanem az egri természetjárás egyik központja lett.
A két világháború között még síterepként is számon tartották. Egy 1931-es bükki síkalauz az Egerhez közeli Várhegyet is ajánlotta, igaz, a fák miatt elsősorban gyakorlott síelők számára. Az 1950-es években pedig komolyan foglalkoztak egy várhegyi lesiklópálya kialakításával.
Így a Várhegy történetében különös módon egymásra rakódik az őskor, a középkor és az egri turistaság több mint százéves múltja.
Mit láthatunk ma a várból?
Aki romantikus várromot keres, könnyen csalódhat.
Nem találunk itt magas falakat vagy tornyokat.
A vár valódi maradványai sokkal visszafogottabbak: sáncok, feltöltődött árkok, terepalakulatok és az egykori habarcsos kőfal erősen lepusztult nyomai bújnak meg az erdőben. Aki azonban tudja, mit keressen, annak a hegy egészen más arcát mutatja.
És talán éppen ettől különleges.
Itt nem egy helyreállított vár meséli el helyettünk a történelmet. Az erdő talaján kell észrevenni azt a vonalat, amely több mint kétezer éve sánc volt, vagy azt a kősort, amely egy Árpád-kori fal utolsó emléke lehet.
Legenda tehát – vagy valóság?
Mindkettőből van benne valamennyi, de maga a vár valóság.
A Várhegy neve nem egyszerűen egy romantikus helynév. Régészeti ásatások igazolják, hogy a hegyen őskori erődített telep állt, majd a középkorban ismét használták a területet, és kőfalat emeltek az ősi sáncrendszerhez.
A legenda inkább ott kezdődik, amikor megpróbáljuk megmondani, kié volt a középkori vár, mi volt a neve és milyen kapcsolatban állhatott Egerrel.
Erre egyelőre nincs biztos válasz.
Talán éppen ez a Várhegy legnagyobb titka: Eger közelében, a Bükk erdejében egy valódi várhely maradt fenn úgy, hogy az építőinek történetét szinte teljesen elfelejtette az írott történelem.
Kapcsolódó cikk a Minden, ami Eger oldalán
A Várhegy újkori történetéhez szorosan kapcsolódik a környék bányászata és a felsőtárkányi kisvasút múltja. Korábbi cikkünkben a várhegyi márvány-, pala- és dolomitbányászat történetét is bemutattuk.
Források
Minden, ami Eger – A Várhegyi bánya és a felsőtárkányi kisvasút története
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Felsőtárkány, Várhegy
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Felsőtárkány, Várhegyi kőfejtő és a vár régészeti emlékei
Felsőtárkány község – Felsőtárkányi Várhegy
Varak.hu – Felsőtárkány, Várhegy
Eger Magazin – A Várhegy és Zsgyár
Kárpáti Lapok – Várkút és az egri természetjárás története
Borítókép-javaslat: a Várhegyen ma is felismerhető sánc és árok az erdei ösvénnyel – a Varak.hu helyszíni felvétele különösen jó lenne, mert magát a cikkben szereplő várhelyet mutatja, nem egy általános bükki tájat.
Borítókép: Felsőtárkány, Várhegy