Az Almagyar utcán végigsétálva ma elsősorban a történelmi belváros egyik csendesebb, régi házakkal szegélyezett utcáját látjuk. Pedig ez az útvonal jóval többet őriz Eger múltjából, mint első pillantásra gondolnánk. Neve egy mára eltűnt középkori település emlékét tartotta életben, nyomvonala évszázadokon át a város egyik fontos déli kijáratához vezetett, környékén pedig tímárok, mészárosok, ötvösök és más egri mesterek éltek.
Az Almagyar név ráadásul Eger egyik különösen régi helyneve: írásos emléke egészen a XIV. századig vezethető vissza.
Már 1331-ben felbukkan az Almagyar név
Az utca első ismert említése 1331-ből származik, amikor „Olmagari” formában jegyezték fel. A név azonban eredetileg nem egyszerűen az utcát jelölte.
Eger déli oldalán a középkorban Almagyar nevű település feküdt. A történeti kutatások szerint az egri káptalan birtokához tartozó falu lehetett, amelynek elnevezése valószínűleg az itt élő magyar lakosságra utalt. Érdekes párhuzamot jelent Felnémet neve: míg Eger északi oldalán a német telepesekhez kötődő Felnémet alakult ki, délen Almagyar neve őrizhette a magyar lakosság emlékét.
A középkori település idővel eltűnt, neve azonban nem veszett el. Megmaradt az Almagyar utca, az Almagyar-domb és az Almagyar-dűlő elnevezésében.
Ez Eger helyneveinek egyik szép példája: egy falu évszázadokkal ezelőtt eltűnhetett a térképről, de a neve tovább él a mai városban.
Tinódi is megörökítette Almagyart
Almagyar történetének egyik legérdekesebb részlete az 1552-es ostromhoz kapcsolódik.
Tinódi Lantos Sebestyén az egri vár viadaláról szóló énekében Almagyart is megemlíti. Az ostromló török seregek egy része ezen a vidéken, a várostól délre és délkeletre helyezkedett el. Ez azért különösen érdekes, mert az Almagyar név így nemcsak középkori oklevelekben maradt fenn, hanem az egri vár 1552-es ostromának irodalmi emlékezetében is.
Gárdonyi Géza szintén használta az Almagyar nevet az Egri csillagokban.
Vagyis amikor ma kimondjuk azt, hogy Almagyar utca, egy olyan helynevet használunk, amely már Dobó István korában is ismert volt.
Itt vezetett az út a városkapuhoz
Az Almagyar utca jelentőségét földrajzi helyzete adta. A régi Eger fallal körülvett belső városából dél felé ezen a környéken lehetett kijutni.
A kaput korábban Almagyari kapunak, később Maklári kapunak nevezték. Egy 1695-ből fennmaradt tanúvallomás még világosan őrzi a névváltozás emlékét: az egykor Almagyari kapuként ismert kijáratot ekkor már Maklári kapunak hívták.
A változás logikus volt. Az eltűnt Almagyar falu helyett egyre inkább az számított meghatározónak, hogy az út Maklár irányába vezetett.
A városkapun túl kezdődött a Maklári hóstya világa, majd továbbhaladva a kertek, szőlők és a környező települések következtek.
A mai utcaszerkezetben még mindig felismerhető ennek a régi útvonalnak a nyoma.
A Szarvas térnél egykor egészen más világ kezdődött
Az Almagyar utca története szorosan összekapcsolódik a Szarvas térrel. Erről a Minden, ami Eger korábban külön cikkben is részletesen írt.
A ma forgalmas közlekedési csomópontként ismert tér környéke évszázadokon keresztül a belső város és a hóstyák találkozási területe volt. Innen indultak tovább az utak Maklár és az Eger környéki területek felé.
Ez magyarázza azt is, hogy a Szarvas tér környezetében ma is feltűnően sok irány találkozik. A modern utcahálózat jelentős részben egy több száz év alatt kialakult közlekedési rendszer örököse.
Az Almagyar utca tehát nem egyszerűen két mai városi pontot köt össze. Egy hajdani országút városon belüli szakaszának emlékét is őrzi.
Maklári kapu utca is volt
Az utca neve az évszázadok során többször változott.
1802-ben például Maklári kapu utcaként is szerepelt. Régi forrásokban más elnevezések is feltűnnek, az Almagyar név azonban végül túlélte ezeket.
Az 1787-es Eger-térképen már megtalálható az Almagyar utcanév, egy 1887-es kataszteri térképen pedig ugyancsak a ma is ismerős elnevezések között szerepel.
A XX. században rövid ideig Balázs Ignác nevét is viselte, később azonban visszakapta történelmi nevét.
Érdekesség, hogy 1911-ben egy nagyszabású egri utcanév-rendezési tervben az Almagyar utcát Báthory István utcára akarták átkeresztelni. A korszakban számos régi, természetesen kialakult egri utcanevet történelmi személyiségek nevével kívántak felváltani.
Az Almagyar név azonban végül megmaradt – szerencsére, hiszen sokkal régebbi Eger modern utcaneveinek jelentős részénél.
Tímárok dolgoztak az Eger-patak közelében
Az utca múltjának talán kevésbé ismert érdekessége a tímárokhoz kapcsolódik.
A bőrfeldolgozás rendkívül vízigényes mesterség volt, ezért a tímárok számára létfontosságú volt az Eger-patak közelsége. Egykor az Almagyar utca nyugati oldalán is több tímár dolgozott, telkeik hátsó része pedig közel feküdt a vízhez.
A XVIII. században azonban jelentősen átalakították az Eger-patak medrét. A várost rendszeresen veszélyeztető árvizek miatt szabályozták a vízfolyást, egyes kanyarulatait kiegyenesítették.
Ennek az Almagyar utcára nézve meglepő következménye lett.
A patak távolabb került azoktól a telkektől, ahol korábban a tímárok dolgoztak. A mesterséghez szükséges vízhez így már nehezebben jutottak hozzá, ezért idővel fokozatosan eltűntek erről a környékről.
Egy városrendezési beavatkozás tehát nemcsak Eger térképét változtatta meg, hanem egy utca társadalmi és gazdasági életét is.
A Hauser–Bodnár-ház több mint 250 évet mesél el
Az Almagyar utca egyik legismertebb régi épülete a 13. szám alatt álló Hauser–Bodnár-ház, amelyről a Minden, ami Eger már 2014-ben önálló cikket közölt.
A telek története legalább a XVIII. század közepéig követhető. 1755-ben Faul Gáspár mészáros háza állt itt. Özvegyét később Hauser Mihály egri rézműves és ötvösmester vette feleségül.
Hauser tovább bővítette a birtokot, és a szomszédos telket is megszerezte.
A ma műemlékként számon tartott épület több építési periódus eredménye, és különösen értékes emléke annak a XVIII. századi polgári Egernek, amely a török uralom után néhány évtized alatt szinte teljesen újjászületett.
Van egy apró helytörténeti érdekesség is: az utca számozása egykor fordított volt. A mai Hauser–Bodnár-ház ezért régi dokumentumokban nem feltétlenül a ma ismert 13-as számon keresendő.
Egy írót is megihletett az utca
Az Almagyar utca az egri irodalomtörténetben is nyomot hagyott.
Remenyik Zsigmond Por és hamu című művében felidézte az Almagyar utcai házat és azt a különleges fekvést, ahonnan a városra lehetett tekinteni.
Ez ma is érthető annak, aki magasabbról néz végig ezen a városrészen.
A várból vagy a környék magasabb pontjairól különösen jól látszik, hogyan simul egymás mellé a történelmi belváros, az Almagyar utca házsora, a Szarvas tér környéke és a XX. században tovább növekedő Eger.
A mellékelt fotó is éppen ezt az érdekes rétegződést mutatja: előtérben a régi város háztetői, mögöttük pedig már egy egészen más korszak Egere jelenik meg.
Egy utcanév, amely túlélte a várost körülötte
Talán ez az Almagyar utca legérdekesebb tulajdonsága.
A középkori Almagyar falu eltűnt.
Eltűnt az Almagyari, majd Maklári kapu.
Eltűntek a városfalak jelentős részei.
Megváltozott az Eger-patak medre, eltűntek innen a tímárok műhelyei, átalakultak a házak és a telkek, megszületett a modern Szarvas tér, majd körben tovább terjeszkedett Eger.
Az Almagyar név azonban maradt.
Ma naponta autók és gyalogosok haladnak végig egy olyan útvonalon, amelynek története legalább hétszáz évre vezethető vissza. És valószínűleg kevesen gondolnak arra, hogy az utcatáblán szereplő név egy olyan települést őriz, amelynek házai már évszázadokkal ezelőtt eltűntek.
Egerben sokszor éppen ezek az utcanevek jelentik a legközvetlenebb kapcsolatot a régi várossal. Az Almagyar utca pedig ezek között is különleges: középkori falut, régi városkaput, mesterségeket, hóstyai életet és Eger évszázadokon keresztül változó városszerkezetét őrzi egyetlen névben.
Források
Minden, ami Eger – Hauser–Bodnár-ház és Almagyar utca története
Minden, ami Eger – Maklári hóstya – Almagyar utca
Minden, ami Eger – Ahol hat egri utca találkozik – a Szarvas tér évszázados története
Minden, ami Eger – Mi az a hóstya?
Magyar Névtani Dolgozatok – Almagyar történeti helyneve
Magyar Nyelvjárások – Eger régi városrészei és a Maklári hóstya
Egertörténeti Ismerettár – Az új utcanevek Egerben, 1911
Borítókép: Eger, kilátás az Almagyar utca és a déli belváros irányába. Fotó: Szinok Gábor.