Eger történelmi belvárosának egyik legmeghatározóbb épülete az Eszterházy téren magasodó Bazilika. Monumentális oszlopaival, széles lépcsősorával és két tornyával egészen más építészeti világot képvisel, mint a várost meghatározó barokk templomok. Nem véletlenül vált Eger egyik jelképévé: története csaknem ezer év egyháztörténetéhez kapcsolódik, mai formájában pedig a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alkotása.
A főszékesegyházról korábban már írtunk a Minden, ami Eger oldalán. A mostani összeállításban azonban érdemes továbbmenni: megnézni, mi állt a helyén korábban, hogyan született meg a mai templom, milyen művészeti értékeket őriz, és milyen kevésbé ismert történetek kapcsolódnak hozzá.
Az egri székesegyház története nem a mai Bazilikával kezdődött
Az egri püspökség alapítása Szent István király koráig vezethető vissza. Az egyházmegye központja eredetileg a mai egri vár területén volt, ahol már a középkorban hatalmas székesegyház állt.
A legkorábbi ismert részek a 12. század első felében épült román kori templomhoz tartoztak. A székesegyházat később többször átépítették és kibővítették, így évszázadok alatt az ország egyik legjelentősebb középkori egyházi épületévé fejlődött.
A hagyomány szerint 1204-ben itt temették el Imre királyt is.
Az 1241-es tatárjárás súlyos pusztítást végzett Egerben, de a székesegyházat újjáépítették. A későbbi évszázadokban újabb gótikus bővítések következtek, míg végül egy hatalmas templomegyüttes alakult ki a várban.
A török háborúk azonban alapvetően megváltoztatták a helyzetet. A vár katonai szerepe egyre fontosabbá vált, a középkori székesegyház pedig fokozatosan elveszítette eredeti funkcióját. Maradványai ma is megtalálhatók az egri várban.
A székesegyház leköltözött a várból
Kevésbé ismert, hogy a mai Bazilika helyének is hosszú egyházi múltja van.
Miután a várban álló székesegyház használata ellehetetlenült, az egyházi központ fokozatosan a városba került. A mai főszékesegyház területén korábban a Szent Mihály-templom állt, amely 1580-tól hivatalosan is székesegyházi szerepet töltött be.
Eger felszabadítása után, a 18. század elején már egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nagyobb és reprezentatívabb templomra van szükség.
Telekessy István püspök kezdte meg egy új székesegyház építését, amelyet Erdődy Gábor püspöksége idején jelentősen kibővítettek. Ez a barokk templom azonban még mindig nem a ma látható Bazilika volt.
A döntő változás a 19. század elején következett.
Pyrker János László nagy terve
1804-ben az egri püspökség érseki rangra emelkedett. Amikor 1827-ben Pyrker János László került az Egri Főegyházmegye élére, egy olyan főszékesegyház megépítését határozta el, amely méltó az érseki központhoz.
Pyrker rendkívül művelt, sokat utazott főpap volt, aki korábban velencei pátriárkaként is szolgált. Jól ismerte Itália művészetét és monumentális egyházi építészetét.
A tervezéssel Hild Józsefet bízta meg, a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakját.
Az építkezés 1831 februárjában kezdődött. A hatalmas épület szerkezetének elkészülése meglepően gyorsan haladt: 1836-ra lényegében befejeződött az építkezés, a főszékesegyház ünnepélyes felszentelésére pedig 1837. május 6–7-én került sor.
Alig néhány év alatt Eger városképe teljesen új meghatározó épülettel gazdagodott.
Monumentális méretek Eger közepén
A Bazilika körülbelül 93 méter hosszú és 53 méter széles, tornyai mintegy 54 méter magasak, kupolájának átmérője pedig körülbelül 18 méter.
Már a főhomlokzat is tudatosan monumentális hatást kelt.
A széles lépcsősor fölött nyolc hatalmas, mintegy 17 méter magas korinthoszi oszlop tartja a timpanonos előcsarnokot. A klasszicista homlokzat ókori templomokat idéz, miközben a környező Eger alapvetően barokk városképe különösen erős kontrasztot teremt.
A Bazilikával szemben álló Líceum ráadásul még hangsúlyosabbá teszi ezt a különbséget. Néhány évtized választja el a két monumentális épület megszületését, mégis két eltérő építészeti korszak találkozik az Eszterházy téren.
Kik állnak a hatalmas lépcsősor mellett?
A Bazilika elé érkezőket négy monumentális szobor fogadja.
A lépcsősor alsó részén Szent István és Szent László magyar királyok, feljebb pedig Szent Péter és Szent Pál apostolok alakjai állnak.
A szobrokat Marco Casagrande olasz szobrász készítette, akinek munkássága több ponton kapcsolódik Egerhez.
A homlokzat magasabb részén további szoboralakok jelennek meg. A monumentális szobrászati program nem egyszerű díszítés: az egész épület külső megjelenése tudatosan kapcsolja össze a magyar keresztény államiságot és az egyetemes katolikus egyház jelképrendszerét.
A templom elkészült – a díszítés azonban még generációkon át folytatódott
A Bazilika egyik legérdekesebb története, hogy miközben magát az épületet néhány év alatt felhúzták, belső művészeti kialakítása több mint egy évszázadon keresztül folytatódott.
A 19. század során sorra készültek az oltárok, festmények és egyéb berendezési tárgyak. Pyrker maga is jelentős szerepet vállalt a műalkotások beszerzésében, és saját vagyonából is vásárolt képeket.
A szentély és a szószék kialakítása a 20. század elejére esett, a mennyezeti festészet pedig még később is tovább gazdagodott.
Így a ma látható belső tér valójában több korszak egymásra rakódott művészeti öröksége.
A kupola különleges világa
A templomba belépve a hatalmas belső tér mellett minden bizonnyal a kupola ragadja meg leginkább a figyelmet.
A kupola festménye Takács István mezőkövesdi festőművész munkája, és az Apokalipszis látomásvilágát jeleníti meg. A kupola 12 ablaka között a tizenkét apostol alakja jelenik meg, a csegelyeken pedig a négy evangélista látható.
Takács István munkái különösen érdekes fejezetét jelentik a Bazilika történetének, hiszen a 20. század közepén, egészen más történelmi és politikai környezetben készültek, mint maga az épület.
A bejárat közelében található mennyezeti képen az egri főszékesegyház a római Szent Péter-bazilikával együtt jelenik meg.
Egy kegykép, amely mellett könnyű elsétálni
A hatalmas belső térben akadnak olyan kisebb részletek is, amelyek könnyen elkerülhetik a látogató figyelmét.
Az egyik oldalkápolnában található a híres máriapócsi kegykép 1699-ben készült másolata.
Ez azért is különleges, mert jóval idősebb magánál a mai Bazilikánál. Egy olyan egyházi emlék tehát, amely még abból az időből származik, amikor Hild József klasszicista főszékesegyházának gondolata sem létezett.
Az orgona története is külön fejezet
Az egri főszékesegyház zenei életének központja a monumentális nagyorgona.
A 19. században Ludwig Mooser salzburgi orgonaépítő készítette Bartakovics Béla érsek megbízásából. A hangszer azóta természetesen több változtatáson, átépítésen és felújításon ment keresztül.
Az orgonazene ma is hozzátartozik a Bazilika élményéhez. A főszezonban orgonabemutatókat is tartanak, amikor egészen másként érzékelhető a hatalmas belső tér akusztikája.
Pyrker szíve Egerben maradt
Talán a főszékesegyház legismertebb, mégis mindig különleges története Pyrker János Lászlóhoz kötődik.
Az érsek 1847-ben hunyt el. Testét az ausztriai Lilienfeldben helyezték örök nyugalomra, szíve azonban végakaratának megfelelően Egerben maradt.
Az érsek szívét ma is a Bazilika kriptájának központi részében őrzik.
Pyrker számára Eger nem egyszerűen egy állomás volt egyházi pályafutásában. Érseksége idején számos területen alakította a várost, de mind közül a főszékesegyház maradt a legmonumentálisabb öröksége.
A tornyokban egy másik Eger története rejtőzik
A közelmúlt nagy rekonstrukciója után a Bazilika egyik tornya is megnyílt a látogatók előtt.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már részletesen bemutattuk ezt a kevésbé ismert világot. A toronyban nem egyszerűen egy kilátó található.
Megmaradtak az egykori toronyőri szolgálat emlékei, látható a régi óraszerkezet, és a harangok történetével is megismerkedhetünk.
Az egykori mechanikus óraszerkezet több száz kilogrammos súlyok segítségével működött, és rendszeresen fel kellett húzni. Az elektromos rendszer csak 1980-ban váltotta fel.
Különleges látnivaló a hatalmas Szent Mihály-harang is. A jelenlegi harang elődjét a második világháború idején hadi célokra elvitték. A ma használatos, több tonnás harang Passauban készült.
Toronyőrök vigyázták Egert
A 19. század második felétől toronyőrök is szolgáltak a Bazilikában.
Feladatuk nem elsősorban az egyházi élethez kapcsolódott: magasból figyelték a várost, és többek között a tűzveszélyt lesték.
A toronyból ugyanis szinte egész Eger belátható volt.
Ez abban az időben, amikor a város házainak jelentős részében még sok éghető anyagot használtak, és a gyors riasztás létfontosságú volt, valódi városvédelmi feladatnak számított.
Ma már természetesen egészen más okból érdemes felkapaszkodni ide.
Több mint kétszáz lépcső Eger egyik legszebb panorámájáért
A látogatható torony kilátószintjéhez 226 lépcsőfok vezet.
Odafentről különleges perspektívából tárul fel Eger: jól látható a történelmi belváros, a Líceum, az egri vár, a templomtornyok sokasága, távolabb pedig a Bükk vonulatai.
A Bazilikát legtöbbször lentről fényképezzük.
A toronyból viszont éppen fordítva történik minden: maga a város válik látnivalóvá.
Egy épület, amely nélkül ma már nehéz elképzelni Egert
A Bazilika alig kétszáz éves, Eger több mint ezeréves történetéhez képest tehát viszonylag fiatal épület. Mégis annyira meghatározó részévé vált a városképnek, mintha mindig is ott állt volna.
Éppen ebben rejlik az egyik legnagyobb érdekessége.
A mai főszékesegyház történetében egyszerre van jelen Szent István egyházszervezése, a vár középkori katedrálisa, a török háborúk pusztítása, a barokk Eger újjászületése, Pyrker János László nagyszabású terve, Hild József klasszicizmusa és a 20. század művészete.
Aki tehát legközelebb végigsétál az Eszterházy téren, érdemes nemcsak Eger egyik legszebb épületét látni benne.
A hatalmas oszlopok és tornyok mögött csaknem ezer év egri története húzódik meg.
Források
Minden, ami Eger – Eger Főszékesegyháza, egy klasszicista remekmű
Minden, ami Eger – Az Egri Bazilika titkai – 7 különlegesség, amiről még sok egrinek sincs tudomása
Minden, ami Eger – Eger a magasból – lenyűgöző panoráma az Egri Bazilika tornyából
Minden, ami Eger – Eger tornyai évszázadokról mesélnek
Egri Főegyházmegye – Egri Bazilika
Egri Főegyházmegye – A középkori egri székesegyház története
Borítókép: Egri Bazilika, Eger. Fotó: Szinok Gábor.