Sötét füst emelkedik a mozdony fölé, a háttérben nyitott szín és műhelyépület, az előtérben egymásba futó vágányok. A régi fénykép Eger olyan arcát őrizte meg, amely mára eltűnt: az egri fűtőház világát, ahol a következő útra készítették fel a gőzmozdonyokat. A több mint egy évszázadon át működő vasúti telep története 1979-ben ért véget.
Egy munkanap a gőzösök mellett
A feltehetően 1974 körül készült felvételen a mozdonyok uralják a látványt. Hatalmas kerekek, rudazatok, sötét kazántestek és a jobb oldalon magasodó szerkocsi töltik ki a képet. Mögöttük egyszerű, a mindennapi munkához igazodó épületek állnak: széles kapunyílás, fedett munkaterület, a tetőt tartó szerkezetek.
Az előtér váltói és sínpárjai mutatják, hogy itt a mozdonyok mozgatásának, elhelyezésének is megvolt a maga rendje. A csarnok sötétjében újabb gép körvonalai rajzolódnak ki. A fénykép nem ünnepi alkalmat örökít meg, hanem egy működő vasúti telepet, ahol a gőzmozdony még a napi közlekedés természetes része volt.
Éppen ettől különösen értékes. Az állomásokról fennmaradt képeken gyakran az utasforgalmi épületet, a peront vagy egy induló szerelvényt látjuk. Itt viszont a vasút kevésbé szem előtt lévő oldala tárul fel: az a hely, ahol az indulást megelőző és az érkezést követő munka zajlott.
Eger vasúti történetének kezdetétől
A Füzesabony–Eger vasútvonalat 1872. november 3-án nyitották meg. Az országos hálózathoz kapcsolódó város életében ez új korszakot jelentett: a személyszállítás mellett az áruforgalom számára is rendszeres vasúti összeköttetés jött létre.
Az állomás helyét az Érsekkerttől délre jelölték ki. A választásnál számított, hogy a vágányok, az indóház és a kiszolgáló létesítmények elegendő területet kapjanak, ugyanakkor a belváros se legyen túlságosan messze. A környék fejlődésében ettől kezdve meghatározó szerepe lett a vasútnak.
A Minden, ami Eger korábbi, „Eger vasútállomás, egy Heves vármegyei fejállomás” című írása az állomás és környezetének kialakulását is bemutatta. Ehhez a történethez tartozik a fűtőház: az utasok fogadására szolgáló épület mellett szükség volt a vonatokat továbbító gépek ellátására is.
A helyi vasúttörténeti összefoglalók a fűtőház működésének kezdetét ugyancsak az 1872-es vonalnyitáshoz kötik. Megszűnéséig így mintegy 107 éven át szolgálta az egri vasútüzemet.
Mit jelentett valójában a fűtőház?
Az elnevezés a gőzmozdonyok üzeméhez kapcsolódik. A kazán felfűtése, az induláshoz szükséges gőznyomás előállítása időt és gondos munkát igényelt. Egy lehűlt gőzmozdonyt nem lehetett egyszerűen bekapcsolni és útnak indítani.
A fűtőház feladata azonban ennél jóval több volt. A mozdonyok elhelyezése, vizsgálata, karbantartása és kisebb javításai ugyancsak hozzátartoztak a működéséhez. A gőzüzem kiszolgálásában a víz- és tüzelőanyag-ellátás, a tisztítás és a kenés is alapvető szerepet játszott.
A fényképen látható kerekek és rudazatok mögött ezért rendszeres ellenőrzések és sok kézi munka állt. Egy gép állapota közvetlenül befolyásolta, hogy a rábízott vonat biztonságosan teljesítheti-e az útját. A fűtőházi munka jelentőségét az utas leginkább akkor érzékelhette, ha valamilyen hiba miatt nem indulhatott el időben a szerelvény.
A mozdonyvezetők és fűtők mellett a karbantartást, javítást és a telepi kiszolgálást végző dolgozók munkája is kellett ahhoz, hogy a vasút nap mint nap működjön.
A Bükk felé induló mozdonyok otthona
Az egri telep jelentőségét növelte az 1908-ban megnyitott Eger–Putnok vasútvonal. Az észak felé vezető pálya a Bükk nyugati oldalának településeit, bányáit és üzemeit kapcsolta össze. Történetét a blog „Hegymenetben: az Eger–Putnok vasútvonal története 1908-tól napjainkig” című cikke részletesen feldolgozta.
A vasút teherforgalmában szén, faanyag, kő és cement is szerepet kapott. A környék iparának működéséhez hozzátartozott, hogy a rakományokat továbbító mozdonyok rendelkezésre álljanak.
Az új vonal megépítését követően az egri fűtőház öt korszerű, később a 375-ös sorozatba számozott gőzmozdonyt kapott. Ezek a gépek hosszú időre meghatározóvá váltak az Eger–Putnok vonalon: személy- és tehervonatokat egyaránt továbbítottak.
A két világháború között tovább gyarapodott az állomány, és más mozdonysorozatok is megjelentek Egerben. Különösen érdekes helyi kötődés, hogy a 375,562 pályaszámú gőzös évtizedekig az egri fűtőházhoz tartozott. A mozdonyok története tehát sokszor konkrét városokhoz, vasutas közösségekhez és megszokott szolgálati útvonalakhoz kapcsolódott.
A hetvenes évek hozták el a fordulatot
A fénykép feltételezett készítési ideje már a gőzvontatás utolsó egri évtizedére esik. 1975-ben villamosították a Füzesabony–Eger vonalat, a putnoki vonalon pedig dízelmozdonyok jelentek meg. Egy ideig többféle vontatási mód élt egymás mellett.
Az átállás fokozatosan csökkentette a gőzmozdonyok szerepét. A régi gépek még dolgoztak, miközben már megérkeztek az utódaik.
A helyi gőzüzem történetében 1979. október 31. volt az utolsó menetrend szerinti gőzvontatású közlekedés napja; a fűtőházat november 1-jével megszüntették. Ezzel lezárult az egri vasút egyik leghosszabb korszaka. A változás hátterét a Minden, ami Eger korábbi „Nem úgy van az, mint volt rég” című vasúttörténeti írása is bemutatta.
Ami az épületek eltűnése után megmaradt
A fényképhez társított helytörténeti leírás szerint az egykori telepből az irodaépület maradt fenn. Így pontosabb úgy fogalmazni, hogy a fűtőház régi együttese tűnt el: a mozdonyokkal teli színek és a gőzüzem mindennapi látványa már a múlté.
Az üzem megszüntetésének dátuma ugyanakkor nem feltétlenül azonos az épületek elbontásának időpontjával. A kettőt érdemes külön kezelni; a bontás pontos idejét a felhasznált források alapján nem lehet biztosan megadni.
A fennmaradt fénykép viszont közel hozza ezt az elveszett helyet. Láthatóvá teszi a szerény műhelyépületeket, a mozdonyok közötti szűk teret és a vágányok rendszerét. Eger múltjának olyan részletét őrzi, amely ugyanúgy hozzátartozott a városhoz, mint az állomásra érkező utasok vagy a belváros felé induló utcák.
A fűtőház eltűnt, de ez a felvétel megőrzött egy munkanapot abból az Egerből, ahol a gőzösök még a következő útra készültek.
Források
- Minden, ami Eger – Nem úgy van az, mint volt rég – a fűtőház és a mozdonyállomány története. Minden, ami Eger
- Minden, ami Eger – Egy kis vasúttörténet, Eger–Szilvásvárad–Putnok – a helyi gőzüzem utolsó napja. Minden, ami Eger
- Minden, ami Eger – Eger vasútállomás, egy Heves vármegyei fejállomás – az állomás elhelyezkedése és kialakulása. Minden, ami Eger
- Minden, ami Eger – Hegymenetben: az Eger–Putnok vasútvonal története – a környék vasúti és ipari kapcsolatai. Minden, ami Eger
- IHO – Nem úgy van az, mint volt rég; Boros Péter vasúttörténeti összefoglalója – mozdonyok, villamosítás és a fűtőház megszüntetése. iho.hu
- Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei – Eger – az egri állomás fényképgyűjteménye. vasutallomasok.hu
Borítókép: Gőzmozdonyok az egykori egri fűtőháznál, feltehetően 1974 körül. Fotó: Sándor Antal – a megadott képadatok szerint; forrás: vasutallomasok.hu.