Egerben 1901 őszén öt siket gyermek tanításával indult el az a munka, amelyből a város egyik különleges oktatási intézménye nőtt ki. A kezdeti bérelt helyiségektől hosszú út vezetett a Klapka György utcai iskola felépítéséig: költözések, adománygyűjtések, háborús veszteségek és évtizedes szervezőmunka formálta az intézet sorsát. A történet középpontjában Mlinkó István áll, aki az oktatás mellett a gyermekek mindennapi életének feltételeit is igyekezett megteremteni.
Eger iskolavárosi múltjához a siket gyermekek oktatása éppúgy hozzátartozik, mint a közismertebb gimnáziumok, a tanítóképzés vagy a Líceum története. Az intézet létrejötte azt mutatja meg, hogyan találkozhatott egy felkészült pedagógus kezdeményezése a helyi közösség támogatásával.
A kezdetektől számítva 2026. október 15-én lesz 125 éve, hogy Egerben megkezdődött a siket gyermekek intézményes tanítása.
Egy iskola, amelyhez a város segítsége is kellett
Az intézet alapítása 1901-ben Heves vármegye és Eger közös ügyévé vált. A városi képviselő-testület április 13-án tárgyalta a kezdeményezést, és hat esztendőre évi 800 korona támogatást szavazott meg.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter június 4-ével Mlinkó István váci intézeti tanárt helyezte Egerbe, azzal a feladattal, hogy szervezze meg és vezesse az új iskolát. Augusztusban már a működés részleteiről tanácskoztak: a gyermekek elhelyezéséről, a felvétel rendjéről és az intézmény szabályzatáról. Kezdetben bérelt házban tervezték megoldani az oktatást.
Az iskola fenntartása több szereplő együttműködésére épült. Az állam biztosította a pedagógusok fizetését és az oktatás szakmai felügyeletét, miközben a mindennapi működéshez a vármegye, a város és az adományozó polgárok támogatása is kellett. Az alapítványok és felajánlások tehát nem pusztán kiegészítették az intézet lehetőségeit: működésének fontos feltételei voltak.
Öt növendék a Király utcában
A tanítás 1901. október 15-én indult a Király utca 14–16. szám alatt. Mlinkó István öt gyermekkel kezdte meg a munkát.
Az intézmény saját történeti összefoglalója egy szerény, kétszoba-konyhás vályogházat említ a kezdetek helyszíneként. Nehéz ennél nagyobb különbséget elképzelni a mai, tekintélyes iskolaépület és az indulás körülményei között.
A korabeli költségeket is megőrizték: egy növendék diákotthoni ellátása 240 koronába, tandíja 20 koronába került. Ezek mögött az összegek mögött nemcsak tanórák álltak, hanem szállás, étkezés és felügyelet is. A távolabbról érkező gyermekek számára az intézet az iskolai élet mellett a hétköznapok otthonát is jelentette.
Kertész utca, majd Káptalan utca
Az első helyszínt hamar kinőtte az iskola. 1902-ben a Kertész utca 38. szám alá költözött, ahol 1908-ig működött. Az ottani ház már tizennégy-tizenöt szobával, tágas udvarral és kerttel rendelkezett.
1908 őszén újabb költözés következett: az intézet a Káptalan utca 29. szám alatt, a mai Kossuth Lajos utcában kapott helyet. Öt tanterem, tanári szoba, igazgatói iroda, külön fiú- és leányháló, ebédlő és mosókonyha szolgálta az iskolai életet.
Ez a történet a Minden, ami Eger korábbi, Gólya utcáról szóló írásához is kapcsolódik, amely a közeli Buttler-ház egykori intézeti szerepét ugyancsak felidézte. A környék épületeinek múltja így az egri gyógypedagógia történetével is összefonódik.
Az 1926/27-es tanévben már 81 tanulója volt az iskolának. A rendelkezésre álló tantermek és bentlakásos férőhelyek ekkorra ismét kevésnek bizonyultak.
Mlinkó István a város elé vitte tanítványai eredményeit
Az alapító számára az oktatás megszervezése mellett az is fontos volt, hogy az egriek megismerjék a gyermekek képességeit és fejlődését.
A vármegyeháza nagytermében nyilvános év végi vizsgákat rendezett. Ezekre a szülők mellett a vármegye és a város vezetőit, az oktatás képviselőit és az érdeklődő polgárokat is meghívta. A tanulók munkáját rajzokkal, kézimunkákkal és tornabemutatókkal is bemutatták.
Az ilyen alkalmak az iskola támogatottságát is erősítették: a közönség személyesen láthatta, milyen eredmények születnek a tantermekben.
Mlinkó figyelme a beszédhibával élő gyermekekre is kiterjedt. 1904 szeptemberében hathetes tanfolyamot indított számukra. Tanítványainak kulturális programokat is szervezett; az egri színház és a mozi vezetőinek segítségével ingyenes belépőjegyekhez jutottak.
Egy épület terve, amelyet a háború késleltetett
Az önálló iskolaépület megteremtése hosszú ideig váratott magára. Mlinkó már 1902-ben telket kért a várostól, de kezdeményezése akkor nem járt sikerrel. Később Gampler Róza 1916-ban kelt végrendeletében telket hagyományozott az intézetnek.
Az építkezés tervei 1914-re elkészültek, megvalósításukat azonban az első világháború megakadályozta. Az összegyűjtött alaptőke hadikölcsönben veszett el, ezért a háború után az anyagi háttér megteremtését újra kellett kezdeni.
Mlinkó 1922-től ismét támogatásokat szervezett, kollégáival Heves és Borsod településein tartott előadásokat. Az új épület elkészültét azonban már nem érhette meg: 1924. március 30-án meghalt.
Wälder Gyula iskolája a Klapka utcában
Az építkezés 1927-ben kezdődött, és 1928 szeptemberében már az új intézetben indulhatott meg a tanítás.
A Klapka György utca 10. szám alatti épületet Wälder Gyula tervezte. A kivitelezést az egri Márkus testvérek irányították, a munkában helyi iparosok vettek részt.
A neobarokk homlokzatú iskola igényes kialakítása a város oktatási építészetének fontos emlékévé tette az intézetet. A százéves évfordulóra készült szakmai visszatekintés külön kiemelte, hogy az építtetők a korszak jelentős építészére bízták a tervezést.
A homlokzat szobordíszei ugyancsak figyelmet érdemelnek. Az épülethez Szalézi Szent Ferenc szobra és a bejárat fölötti dombormű is hozzátartozik. A Köztérkép összeállítása szerint a 2005-ös felújítás során a szent szobra ismét visszakerült az utcai homlokzatra.
Aki erre sétál, egy olyan iskola előtt halad el, amelynek megépítéséhez csaknem három évtizednyi előkészítés, közösségi támogatás és kitartás vezetett.
Hat évre el kellett hagyniuk az otthonukat
Az új épület sem jelentett megszakítás nélküli nyugalmat. 1950-ben az iskolát a Servita utcai egykori rendházba helyezték át.
Az intézmény visszaemlékezése kedvezőtlen elhelyezési körülményekről számol be. A gyermekek és pedagógusaik hat évet töltöttek ott, mielőtt 1956 decemberében visszatérhettek a Klapka utcába.
Ez az epizód különösen érzékelteti, mennyit jelentett a saját céljaikra tervezett iskola. A tantermek, a bentlakás és a közösségi helyiségek együtt biztosították azt a környezetet, amelyre az intézmény munkájához szükség volt.
Mlinkó István öröksége ma is folytatódik
Az intézmény ma Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium néven működik. Feladataihoz az óvodai és iskolai nevelés, a kollégiumi ellátás és az utazótanári hálózat munkája is hozzátartozik.
A honlapján közzétett, 2025/26-os tanévre vonatkozó adatok szerint az óvodában 16, az iskolában 103 gyermek tanult. Az utazótanári hálózat további 128 gyermek ellátásában vett részt. Ezek az adatok azt is megmutatják, hogy az intézmény tevékenysége túlér a Klapka utcai épület falain.
Az öt növendékkel induló iskola története ezért ma is eleven része Eger életének. Mlinkó István nevét az intézmény mellett az a mindennapi pedagógiai munka őrzi, amely több mint egy évszázada segíti a gyermekeket a tanulásban és az önállóbb életre való felkészülésben.
Források
- Minden, ami Eger: Gólya utca rövid története – kapcsolódó helytörténeti előzmény.
- Eger történeti ismerettára: 55. Siket – a téma kiindulópontja.
- Eger város honlapja: Mlinkó István munkásságának értéktári dokumentációja – az alapítás és a városi támogatás adatai. eger.hu
- Egri Mlinkó-iskola: Iskolánk története – az indulás, a költözések és a visszatérés története. mlinkoiskola.kisbiro.hu
- Egri Mlinkó-iskola: Mlinkó Istvánról – az alapító pedagógiai és szervezőmunkája. mlinkoiskola.kisbiro.hu
- Gyógypedagógiai Szemle: Százéves a siketek egri iskolája – a Klapka utcai épület tervezése és kivitelezése. epa.oszk.hu
- Köztérkép: Siketek Tanintézete szobordíszei – a homlokzati alkotások és a felújítás. Köztérkép
- Egri Mlinkó-iskola: Intézményi adatok – intézményi feladatok és a 2025/26-os tanév létszámadatai.