Bekölce azok közé a Heves vármegyei falvak közé tartozik, amelyek mellett könnyű úgy elhaladni, hogy közben nem is sejtjük, milyen régi történetet őriznek. A Bélapátfalvai járás északi részén fekvő település múltja legalább a középkorig vezet vissza, története pedig különösen érdekes azért, mert földrajzi helyzete miatt évszázadokon át Heves és Borsod határvidékéhez tartozott.
A Minden, ami Eger oldalán 2018-ban már bemutattuk Bekölcét. Az akkori cikk azonban elsősorban a történelmi adatokat sorolta fel. Nyolc évvel később érdemes újra végigjárni a falut: mit tudunk ma a múltjáról, milyen értékeket őriz, és miért lehet érdekes úti cél annak is, aki a Bükk ismertebb településein már többször járt?
Egy falu két vármegye határán
Bekölce történetének egyik legérdekesebb sajátossága valóban az, amelyre régi cikkünk címe is utalt: a település hovatartozása az évszázadok során változott.
A régi források szerint eredetileg a hevesi várbirtokhoz kapcsolódott, miközben határának egy része Borsod vármegyébe nyúlt. A Bélkő térségi turisztikai oldal is ezt a különleges földrajzi helyzetet emeli ki.
Korábbi cikkünkben egy 1300 körüli, Bukolche alakú említést idéztünk. A történeti adatok szerint a település hosszú ideig a Bekölczey család birtoka volt. 1484-ben, a család kihalása után Mátyás király más birtokosoknak adományozta a területet.
1492-ben még Borsod vármegyéhez számították, az 1546-os adóösszeírás viszont már Heves vármegye települései között sorolta fel. Akkor mindössze hat portát jegyeztek fel.
Ez nem pusztán közigazgatási érdekesség. Bekölce fekvése ma is jól érzékelteti, hogy itt valódi átmeneti tájon járunk: Heves északi részén, a Bükk és a Heves–Borsodi-dombság találkozásának közelében.
Bekölce és az egri vár kapcsolata
A falu történetében egy kifejezetten érdekes egri szál is felbukkan.
1589–1590-ben Rákóczi Zsigmond egri várkapitány számadásai szerint Bekölce az egri várba szolgáltatta be a tizedet. Vagyis a mai Egertől jóval északabbra fekvő apró település gazdasági kapcsolatai közvetlenül elértek az egri végvárig.
A török korszak természetesen ezt a vidéket sem kímélte. A 17. századi összeírások egyre kisebb adózó népességről tanúskodnak, a falu pedig több alkalommal elnéptelenedett. Az 1688-as dézsmalajstrom már elpusztult településként említette.
Bekölce azonban újra életre kelt.
1693-ban már ismét birtokosokat találunk itt, a 18. században pedig megkezdődhetett az a lassú újjászületés, amely a környék számos, a hódoltság idején elnéptelenedett falujára jellemző volt.
1777-ből fennmaradt a község pecsétjének említése is.
A templom a falu egyik legfontosabb jelképe
Bekölce meghatározó épülete a dombon álló Kisboldogasszony római katolikus templom.
A templom építési idejével kapcsolatban az interneten ma is találhatunk egymásnak ellentmondó adatokat. A Minden, ami Eger 2018-as cikke – korábbi történeti leírásokra támaszkodva – azt közölte, hogy a jelenlegi templom 1836 és 1840 között épült a romba dőlt korábbi templom helyén. A térségi Bélkő turisztikai oldal ugyancsak 1836-os építést említ.
Más mai egyházi adatbázis ugyanakkor 1735-öt tüntet fel, ezért ezt az adatot érdemes fenntartással kezelni. Abban viszont nincs vita, hogy a templom titulusa Kisboldogasszony, és a hagyományos templombúcsú szeptember 8-ához kapcsolódik. Az Egri Főegyházmegye jelenlegi nyilvántartásában Bekölce önálló római katolikus plébániaként szerepel, amelyet az egercsehi plébánia lát el.
Már maga az elhelyezkedése is különlegessé teszi: a falu fölötti magaslaton, fákkal körülvéve áll, így nem egyszerűen egyházi épület, hanem Bekölce hagyományos faluképének egyik meghatározó eleme.
Érdekesség: két harang lakik a toronyban
A templomnak egy kevésbé ismert különlegessége is van.
A toronyban két harang található. Egy 2025-ben készült harangbemutató szerint a kisebb, 105 kilogrammos Kisboldogasszony-harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban 1909-ben. A nagyobb, mintegy 250 kilogrammos Szent Mihály-harang Szlezák Ráfael műhelyéből került ki 1955-ben.
Ez az apró részlet jól mutatja, hogy egy kis falusi templom történetében is több korszak emlékei találkozhatnak.
1910-ben még több mint nyolcszázan éltek itt
A régi összeírások segítségével azt is láthatjuk, hogyan változott Bekölce népessége.
1910-ben 836 magyar lakost jegyeztek fel a faluban. Közülük 835-en római katolikusnak, egy lakos pedig izraelita vallásúnak vallotta magát. A 20. század elején Bekölce Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
A későbbi évtizedekben – sok észak-hevesi kistelepüléshez hasonlóan – itt is megindult a népesség csökkenése. A KSH 2011-es népszámlálási adataiban már 648 lakos szerepel.
A 2022-es népszámlálás települési adatbázisa Bekölcét természetesen továbbra is önálló településként tartja nyilván.
Nemcsak történelmi emlék: a táj is érték
Bekölce igazi vonzerejét azonban nem egyetlen műemlék adja.
A település a Bekölcei-patak völgyében húzódik, lankás dombok övezik, és távol maradt a nagyobb átmenő forgalomtól. A Bélkő térségi turisztikai oldal szerint a környező magaslatokról kedvező időben a Bükk-fennsík, a Mátra, sőt messzebb fekvő hegyvonulatok irányába is megnyílhat a panoráma.
Ez az a vidék, ahol nem feltétlenül klasszikus turistalátványosságokat kell keresni.
Régi falukép, patakvölgy, domboldalak, erdők, keresztek, kutak és az ember által évszázadokon keresztül alakított táj együttese adja meg Bekölce karakterét.
És itt találunk még egy érdekes adatot.
Legalább 13 egyedi tájértéket mértek fel Bekölcén
A magyar állami természetvédelem nyilvántartásában található összesítés szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végzett felmérés során 2001-ben 13 egyedi tájértéket tartottak számon Bekölcén.
Az „egyedi tájérték” nem feltétlenül hatalmas vagy országosan ismert látványosságot jelent. Lehet egy régi kereszt, kút, építmény, fasor vagy más olyan természeti, kultúrtörténeti, illetve tájképi elem, amely egy adott település történetéhez és karakteréhez szorosan hozzátartozik.
Talán éppen ez mutatja meg legjobban, miért érdemes Bekölcét nem csupán egy kis pontként nézni a térképen.
Lovas hagyományok is kapcsolódnak a faluhoz
Bekölce környékének csendes, dombos tája a lovassport számára is kedvező. A térségi turisztikai bemutatkozás külön is megemlíti a település lovas életét és a Furioso–North Star fajtához kapcsolódó tenyésztést, valamint a túra- és sportlovaglási lehetőségeket.
Ez különleges színfolt egy alig ismert észak-hevesi faluban, és jól illik ahhoz a tájhoz, amelyet nem nagy turisztikai beruházások, hanem elsősorban a természetközeliség határoz meg.
Bekölce ma is élő falu
A 2018-as cikk óta eltelt nyolc év egyik fontos tanulsága, hogy Bekölcére nem érdemes kizárólag történelmi településként tekinteni.
Működik önkormányzata, óvodája, községi könyvtára, orvosi ellátása és más helyi szolgáltatása is. A község hivatalos oldalának aktuális önkormányzati tájékoztatója szerint a Balatoni Közös Önkormányzati Hivatalnak Bekölcén kirendeltsége működik.
A település közben megőrizte egyik legnagyobb értékét: nem vált zsúfolt turistaközponttá.
Aki Szilvásvárad vagy Bélapátfalva felől tesz egy kisebb kitérőt, egy egészen más világba érkezik. Nincs monumentális látogatóközpont és turisták tömege. Van helyette templomdomb, régi faluszerkezet, patak, dombok és egy olyan táj, amely sok helyen még őrzi az észak-hevesi falvak hagyományos hangulatát.
Egy régi magyar falu, amely túlélte az évszázadokat
Bekölce történetének talán nem is az a legérdekesebb része, hogy egykor hol Borsodhoz, hol Heveshez számították.
Hanem az, hogy még mindig itt van.
Átélte a középkori birtokosok változását, a török hódoltság pusztítását, többszöri elnéptelenedést, újjátelepülést, közigazgatási átszervezéseket, háborúkat és a 20–21. századi vidéki népességfogyást.
Közben a Bekölcei-patak ugyanúgy végigfut a völgyön, a templom továbbra is ott áll a falu fölött, a környező dombokról pedig ma is ugyanaz a Bükk rajzolódik ki a horizonton.
Bekölce nem Heves vármegye legismertebb települése.
Éppen ezért érdemes felfedezni.
Források
Bekölce község hivatalos honlapja
Bélkő – Bekölce település- és turisztikai bemutatása
Egri Főegyházmegye – Bekölce Római Katolikus Plébánia
KSH – 2022. évi népszámlálás, települési adatok
Magyar állami természetvédelem – egyedi tájértékek felmérése
Bekölce – a Kisboldogasszony-templom harangjai
Borítókép: Bekölce – Fotók: Neményi Márton.