Eger nevét legtöbbször a vár, a barokk belváros, a bor és a gyógyvizek kapcsán emlegetjük, pedig a városnak van egy másik, országos jelentőségű öröksége is: a sport. Az elmúlt több mint száz évben olimpikonok, Európa- és világbajnokok egész sora kötődött Egerhez, miközben a város különösen az úszás és a vízilabda egyik meghatározó magyarországi műhelyévé vált.
A történet azonban jóval többről szól, mint a medencék világáról. Egerhez kötődik az újkori olimpiai mozgalom egyik magyar úttörője, Kemény Ferenc, itt alakultak sportegyesületek, épültek legendássá vált sportlétesítmények, és a városból olyan versenyzők indultak el, akik később a világ legnagyobb sporteseményein képviselték Magyarországot.
Ennek a különleges örökségnek ma az egykori egri börtön történelmi épületében működő Sportmúzeum az egyik legfontosabb őrzője.
Eger már a modern olimpiai mozgalom születésénél jelen volt
Eger sporttörténetének egyik legérdekesebb fejezete még azelőtt kezdődött, hogy a város első olimpikonjai megszülettek volna.
Kemény Ferenc, a magyar olimpiai mozgalom egyik legfontosabb alakja 1891 és 1894 között az Egri Állami Reáliskola – a mai Dobó István Gimnázium jogelődje – megbízott igazgatója volt.
Kemény személyesen is kapcsolatban állt Pierre de Coubertinnel, az újkori olimpiai mozgalom kezdeményezőjével. Az egri sporttörténeti összefoglaló szerint a lausanne-i Olimpiai Múzeumban olyan eredeti Kemény-leveleket is őriznek, amelyeket Egerből küldött Coubertinnek.
Kemény Ferenc később a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára lett.
Vagyis Eger nem csupán későbbi olimpikonjai révén kapcsolódott az olimpiák történetéhez: a város már az újkori olimpiai mozgalom megszületésének időszakában jelen volt.
A víz teremtette meg Eger egyik legerősebb sporthagyományát
Ha Eger sportjáról beszélünk, megkerülhetetlen az úszás.
Ennek kialakulásában különleges szerepet játszottak a város természetes forrásai. A mai Bárány István Sportuszoda környezetében már a 19. század közepén működött fürdőmedence, a szervezett egri úszósport pedig a 20. század első évtizedeiben indult látványos fejlődésnek.
A Minden, ami Eger korábbi cikkében is felidéztük, hogy 1920 körül az Egri Torna Egylet és a MOVE Eger SE rivalizálása is hozzájárult az úszás és a vízilabda népszerűsödéséhez.
Az igazi áttörés azonban az 1920-as években következett.
1925-ben elkészült az egri Versenyuszoda. A forrásvízzel táplált medence olyan sportolói műhely központjává vált, amelyből hamarosan nemzetközi klasszisok kerültek ki.
Eger úszósportja ekkor már országos jelentőségű volt.
A Bitskey testvérek – egy egri úszódinasztia
A korszak meghatározó alakjai közé tartoztak a Bitskey testvérek.
Bitskey Zoltán a MOVE Egri SE versenyzőjeként már az 1924-es párizsi olimpián szerepelt. Két évvel később, az első úszó Európa-bajnokságon a magyar 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként ezüstérmet szerzett.
Öccse, Bitskey Aladár szintén a magyar úszósport nemzetközileg jegyzett versenyzője lett. Tizennyolc évesen már magyar bajnok volt, hátúszásban világcsúcsokat is úszott, 1927-ben és 1931-ben pedig Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett.
Az 1928-as amszterdami olimpián is rajthoz állt.
Bitskey Aladár neve azonban Egerben nem csupán a versenyeredmények miatt maradt fenn. Később generációkat tanított úszni, így az egri sportéletben egyszerre vált bajnokká, edzővé és legendás mesterré.
Ma a Bitskey Aladár Sportuszoda őrzi a nevét.
A Minden, ami Eger oldalán nemrég részletesen bemutattuk a Makovecz Imre tervei alapján épült uszodát is, amely napjainkra Eger egyik különleges építészeti és sporttörténeti emlékévé vált.
Bárány István – az egri fiú, aki megszorongatta Tarzant
Az egri úszósport első aranykorának talán legismertebb alakja Bárány István.
1907-ben született Egerben, és már gyermekkorában a város medencéiben ismerkedett az úszással. Fiatalon kitűnt tehetségével, és hamarosan nemcsak Magyarországon, hanem Európában is a legjobbak között tartották számon.
1924-ben, mindössze 17 évesen már ott volt a párizsi olimpián.
Az igazi nagy sikert négy évvel később, Amszterdamban érte el.
A 100 méteres gyorsúszás döntőjében az amerikai Johnny Weissmüller mögött olimpiai ezüstérmet szerzett. Weissmüllert később a Tarzan-filmek tették világhírűvé, de ekkor még mindenekelőtt a világ egyik legjobb úszója volt.
Bárány István Európa úszósportjában is történelmet írt: első európaiként teljesítette egy percen belül a 100 méteres gyorsúszást.
Pályafutása során olimpiai ezüst- és bronzérmet, Európa-bajnoki címeket és számos magyar bajnoki győzelmet szerzett.
Egerben ma az 1925-ben épült történelmi versenyuszoda viseli a nevét.
A Minden, ami Eger oldalán korábban külön cikkben is bemutattuk Bárány István életét és olimpiai pályafutását.
Egerből az olimpiára
Bárány és a Bitskey testvérek sikerei nem egyszeri fellángolást jelentettek.
A következő évtizedekben újabb és újabb egri sportolók jutottak el az olimpiai játékokra.
A városhoz kötődő úszók között találjuk többek között Kádas Gézát, Frank Máriát, Ali Csabát, Katona Józsefet, Erdélyi Évát és Csatlós Csabát.
Eger olimpiai történetének nagyságát jól érzékelteti, hogy egy sporttörténeti adatbázis több mint negyven Egerben született olimpiai résztvevőt tart nyilván – sportolókat, edzőket és más közreműködőket is beleértve.
És nem csak úszókról beszélhetünk.
A vízilabda ugyancsak Eger egyik meghatározó sportágává vált.
A vízilabda Eger egyik védjegye lett
Az úszás mellett már az 1920-as években kialakult az egri vízilabda erős hagyománya.
Bitskey Aladár például tagja volt annak az egri csapatnak, amely 1924-ben kerületi bajnokságot nyert, majd az egri póló fokozatosan országos szintre emelkedett.
A következő évtizedekben olyan kiváló játékosok és szakemberek kapcsolódtak Egerhez, akik olimpiai, világ- és Európa-bajnoki szinten is szerepeltek.
Közéjük tartozott többek között Bodnár András, aki az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes magyar vízilabda-válogatott tagja volt, és az 1973-ban első alkalommal megrendezett vízilabda-világbajnokságon győztes magyar csapatban is játszott.
Az egri vízilabda hagyománya később is tovább élt. A város klubcsapatai országos bajnoki címekért és nemzetközi kupákban küzdöttek, az egri nevelésű vagy Egerben játszó pólósok pedig rendszeresen bekerültek a magyar válogatottba.
A Bitskey uszoda lelátói így az elmúlt évtizedekben nemcsak hazai rangadóknak, hanem nemzetközi kupamérkőzéseknek is otthont adtak.
Nem csak a vízben születtek egri sikerek
Eger sporttörténetét hiba lenne kizárólag az úszásra és a vízilabdára szűkíteni.
A városban komoly hagyományai alakultak ki többek között az ökölvívásnak, atlétikának, labdarúgásnak, tornának, vívásnak, kézilabdának, kosárlabdának, tájfutásnak és öttusának is.
Az Érsekkert környéke idővel valóságos sportnegyeddé alakult.
Az egykori korcsolyázótó környezetének átalakításával 1954-ben elkészült a városi stadion. Korábbi cikkünkben felidéztük, hogy az avatómérkőzésen Eger 1–0-ra győzte le Ózd csapatát.
A stadion történetének egyik legendás eseménye az 1967. május 14-i Egri Dózsa–Ferencváros mérkőzés lett, amelyet a korabeli adatok szerint mintegy 18 ezer néző követett.
Ma a létesítmény Szentmarjay Tibor nevét viseli.
A stadion, a sportcsarnok, az Érsekkert sportpályái, a Bárány uszoda és a közeli Bitskey uszoda együtt jól mutatják, milyen mélyen beépült a sport Eger városszerkezetébe is.
Egy börtönből lett az egri sport emlékeinek otthona
Eger sporttörténetének egyik legkülönösebb helyszíne kétségtelenül a képen látható Sportmúzeum.
Az épület eredetileg egyáltalán nem sportcélokat szolgált.
A történelmi épület 1761 és 1765 között készült, és 1908-ig börtönként működött. Múltjára ma is számos részlet emlékeztet.
Homlokzatán Krisztus és a két lator alakja látható. A szoborcsoport Singer Mihály alkotása. Az egykori rabok számára a feszületek a bűnbánat jelképei voltak.
Az épület alsó szintjén két egykori sötétzárka is fennmaradt.
Különös történelmi fordulat, hogy az egykori büntetés-végrehajtási épületből később Eger legnagyobb sportsikereinek emlékhelye lett.
1993-ban nyílt meg a Sportmúzeum
A gyűjtemény létrehozása elsősorban dr. Székely Ferenc nevéhez kapcsolódik.
Az egri úszás és vízilabda történetéhez kötődő relikviák szervezett gyűjtése már az 1980-as évek végén elkezdődött. Az első időszaki kiállítást 1989-ben rendezték meg az akkori Ifjúsági Házban.
A Sportmúzeum végül 1993-ban nyitotta meg kapuit jelenlegi történelmi környezetében.
Kezdetben elsősorban az egri és a megyei úszó- és vízilabdasport emlékeit gyűjtötték, de az anyag később folyamatosan bővült.
Ma már számos sportág történetéhez kapcsolódó dokumentumok, fényképek, érmek, kupák, sportfelszerelések és személyes tárgyak idézik fel az egykori bajnokokat.
Így egymás mellé kerül a helyi sport és az olimpiai történelem.
Az olimpikonok nevei Egerben maradtak
A múzeum környezetének egyik különleges része az egri olimpikonok emlékezete.
Az itt elhelyezett márványtáblákon azoknak a nevei szerepelnek, akik egriként vagy egri sportegyesület képviseletében eljutottak az olimpiai játékokra.
A névsor egyben több mint száz év egri sporttörténetének tömör lenyomata.
Kemény Ferenc olimpiai szervezőként kapcsolja össze Egert az első újkori olimpiával, majd következnek az úszók, vízilabdázók és más sportágak képviselői.
Generációk váltják egymást, miközben egy dolog változatlan marad: egy Eger méretű város feltűnően sok sportolót adott a magyar élvonalnak és a nemzetközi sportnak.
Egy város, ahol a sport is történelem
Eger sporttörténete azért különleges, mert ma is szinte végigsétálhatunk rajta.
Ott van az Érsekkert és a stadion. Néhány percnyire tőle a Bárány István Sportuszoda, ahol egykor az egri úszás első nagy generációi készültek. Mellette a Makovecz Imre tervezte Bitskey Aladár Sportuszoda, amely már egy újabb korszakot képvisel.
A belvárosban pedig ott áll az egykori börtönből kialakított Sportmúzeum.
Ezek nem egymástól független helyszínek.
Ugyanannak a történetnek a fejezetei.
Annak a több mint százéves egri sporttörténetnek, amelyben Kemény Ferenctől a Bitskey testvéreken és Bárány Istvánon át olimpikonok, világbajnokok, Európa-bajnokok, edzők és sportvezetők generációi követték egymást.
És amelynek talán az egyik legfontosabb tanulsága, hogy Eger sporttörténete jóval nagyobb annál, mint amit egy ilyen méretű várostól elsőre várnánk.
Források
Minden, ami Eger – korábbi cikkeink
Az egri úszóhős: Bárány István útja az olimpiai dicsőségig
Eger különleges „fa katedrálisa” – amit talán még az egriek sem tudnak a Bitskey uszodáról
1920 áll a hátoldalán – egy különleges régi fotó nyomában az egri strandon
Bárány István Sportuszoda rövid története
Ahol egykor víz folyt – a Stadion utca és az Érsekkert különleges története
Műemlék a Bitskey uszoda – közelebb az állami átvételhez
További források
Eger városa – Eger sporttörténete
Magyar Olimpiai Bizottság – 20 éves az Egri Sportmúzeum
Magyar Múzeumok – Sportmúzeum, Eger
Olympedia – Eger olimpiai kötődésű sportolói és szakemberei
Nemzeti Sport – Bárány István pályafutása
Borítókép: Eger – Sportmúzeum. Fotó: Szinok Gábor