Titkos alagutak, bikavért ivó várvédők, egy mindent látó „városi szem”, föld alatti labirintusok és egy tragikus szerelmi történet. Egerhez évszázadok óta különös legendák kapcsolódnak. Némelyik mögött jól dokumentálható történelmi valóság áll, mások inkább a szájhagyomány és az irodalom világába tartoznak. Több mint tíz évvel egy korábbi összeállítás után érdemes újra végigjárni Eger misztikus helyeit – ezúttal azt is megnézve, hol húzódik a határ legenda és valóság között.
Egy régi történet, amely máig velünk él
2015 szeptemberében a Nők Lapja „Eger misztikus arcai” címmel mutatta be a város kevésbé ismert oldalát. A cikkben az Egri Bikavér legendája, az érseki pincerendszer, a Camera Obscura és az egri minarethez kapcsolódó történetek is helyet kaptak.
A témát a Minden, ami Eger oldalán is felidéztük 2025-ben a Városunk misztikus arcai című bejegyzésben.
Azóta azonban több történetnek részletesebben is utánajártunk. Kiderült, hogy Eger valódi múltja sokszor legalább annyira érdekes, mint a hozzá kapcsolódó legendák.
Tényleg Bikavért ittak Dobó katonái?
Talán Eger legismertebb legendája szerint az 1552-es ostrom idején Dobó István vörösbort adatott a várvédőknek. A bor végigfolyt a katonák szakállán, amit az ostromló törökök vérnek véltek. Úgy gondolták, az egriek bikák vérét isszák, ettől olyan félelmetesen erősek.
Remek történet – de történelmi tényként nem kezelhetjük.
A Bikavér elnevezés dokumentálható története jóval későbbi. Vagyis amikor Dobó és katonái 1552-ben megvédték Egert, az általunk ma ismert Egri Bikavér még nem létezett ezen a néven és ebben a formában.
A legenda ettől persze nem értéktelen. Éppen ellenkezőleg: annyira mélyen beépült Eger kulturális emlékezetébe, hogy ma már maga is a város történetének része.
Egy másik Eger húzódik a lábunk alatt
Ha valaminek valóban van misztikus hangulata Egerben, akkor az a föld alatti világ.
A történelmi belváros alatt pincék, járatok és tufába vájt üregek egész sokasága található. Közülük az egyik legismertebb az egykori érseki pincerendszer.
A török uralom megszűnése után Fenessy György püspök már nem a várban kívánt berendezkedni. Új palotája építéséhez a tufakövet a dombból termelték ki, a kitermelés helyén pedig hatalmas föld alatti terek alakultak ki.
A pincék később fontos gazdasági szerepet kaptak: többek között az egyházi birtokokról érkező borokat és a bordézsmát tárolták bennük.
A rendszer egyik legismertebb része az Oszlopcsarnok, ahol 7×7 pinceág sakktáblaszerű elrendezése különösen látványos.
A különböző hivatalos források az egykori érseki rendszer hosszát mintegy 3–4 kilométeres nagyságrendben adják meg. Ez azonban nem azonos Eger valamennyi pincéjének együttes hosszával.
Erről részletesen írtunk az Eger alatt egy másik város húzódik – milyen hosszú valójában a pincerendszer? című összeállításunkban is.
Titkos alagút vezetett ki az egri várból?
Itt már sokkal nehezebb elválasztani a bizonyítható tényeket a legendáktól.
Egerben generációk óta mesélnek a várból kivezető titkos járatokról. Egyes változatok szerint ezek a város különböző épületeihez vezettek, más történetek több kilométer hosszú menekülőutakról beszélnek.
A föld alatti járatok létezése természetesen nem mese. Az egri vár kazamatái nagyon is valóságosak, ahogyan a belváros alatt található számtalan pince és üreg is.
Arra azonban nincs megbízható történelmi bizonyíték, hogy egyetlen hatalmas titkos alagútrendszer kötötte volna össze a várat Eger távoli pontjaival.
A legenda kialakulása mégis érthető. Régi pinceajtók, befalazott járatok, egymásba nyíló üregek és időnként előkerülő föld alatti terek évszázadokon keresztül táplálhatták a történeteket.
Eger föld alatti világának titkairól korábban az Eger hét titka című összeállításunkban is írtunk.
A város „szeme” több mint két évszázada figyeli Egert
A föld alól menjünk egészen a magasba.
A Líceum tornyában található Eger egyik legkülönlegesebb műszaki-tudományos emléke, a Camera Obscura.
A szerkezet segítségével a külvilág képe egy elsötétített helyiségben jelenik meg. A háztetők, utcák és az arra járó emberek valós időben láthatók, ezért nem véletlenül ragadt rá az „Eger szeme” elnevezés.
A régi történetek ezt természetesen tovább színezték. Könnyű elképzelni, hogyan válhatott egy ilyen különleges szerkezet a titokzatosság forrásává abban a korban, amikor működését a legtöbb ember még egyáltalán nem értette.
A régi Nők Lapja-cikk játékosan még azt is felvetette, hogy talán a csillagjósok innen szerezhették meglepően pontos „értesüléseiket” az emberek életéről.
Erre természetesen nincs történelmi bizonyíték – jó egri történetnek viszont kétségtelenül kiváló.
A minaret és a szerelmes török fiú legendája
Eger egyik legkülönlegesebb török kori emléke a Kethüda-minaret. A körülbelül 40 méter magas torony erkélyéhez 97 csigalépcső vezet.
A minarethez egy romantikus, ugyanakkor tragikus történet is kapcsolódik.
A szájhagyomány szerint egy török ifjú beleszeretett egy egri keresztény lányba. Mivel szerelmük nem teljesedhetett be, a fiú bánatában levetette magát a toronyból.
Szép és szomorú legenda, történeti bizonyíték azonban nem ismert rá.
Maga a minaret viszont valódi túlélő.
A hozzá tartozó Kethüda-dzsámi eltűnt, a torony azonban évszázadokon át megmaradt. Történetével részletesen foglalkoztunk A „Csonkamecset” története – Az egri minaret és az eltűnt Kethüda dzsámi emlékezete című cikkünkben.
Ráadásul egykor nem ez volt Eger egyetlen minaretje. A török uralom idején több hasonló torony emelkedett a város fölé, amelyek közül napjainkra csak ez az egy maradt fenn.
Felnémetnek is megvan a maga föld alatti legendája
Eger misztikus történetei nem érnek véget a belváros határán.
Felnémet Templomdombja alatt szintén különleges pincevilág húzódik. Az úgynevezett Pincevárhoz egy török kori legenda kapcsolódik, amely szerint a föld alatti járatokban hajdúk rejtőztek el, akik rajtaütöttek a törökökön, majd a pincék között nyomtalanul eltűntek.
Hogy pontosan mennyi igaz a történetből, azt ma már nehéz megállapítani. A pincék azonban léteznek, és éppen ez adhatta a történet valós alapját.
A helyszínről külön is írtunk: A Felnémeti Pincevár – Eger rejtett föld alatti erődje.
Miért született ennyi legenda Egerben?
Talán azért, mert kevés magyar városban rakódott egymásra ennyi történelmi korszak ilyen kis területen.
Középkori falak, az 1552-es ostrom emlékei, kilenc évtizedes török uralom, barokk paloták és templomok, több száz éves pincék, elfalazott járatok és különleges tudományos eszközök maradtak fenn egymás mellett.
Ehhez társult Gárdonyi Géza regénye, amely generációk számára tette szinte személyes ismerőssé Dobót, Bornemisszát, Vicuskát és Jumurdzsákot.
Így Egerben néha valóban nehéz eldönteni, hol ér véget a dokumentálható történelem, és hol kezdődik a történet.
Talán éppen ettől különleges Eger
A titkos alagutak egy részét valószínűleg soha nem fogjuk megtalálni, mert talán nem is léteztek úgy, ahogyan a történetekben szerepelnek. Dobó katonái sem a ma ismert Bikavért itták, és a minaret szerelmes török ifjának történetét sem tudjuk történelmi dokumentumokkal igazolni.
De Eger alatt valóban hatalmas pincevilág húzódik. A vár kazamatái léteznek. A több száz éves Camera Obscura ma is különleges perspektívából mutatja meg a várost. A minaret pedig évszázadok óta ott magasodik Eger házai fölött.
A legendák és a valóság tehát itt nem egymás ellenfelei.
Együtt mesélik el azt a különleges Egert, amelyet a felszínen járva látunk – és azt a másikat is, amelyet csak akkor kezdünk felfedezni, ha egy kicsit mélyebbre ásunk a város történetében.
Források
Minden, ami Eger – Városunk misztikus arcai
Minden, ami Eger – Eger alatt egy másik város húzódik – milyen hosszú valójában a pincerendszer?
Minden, ami Eger – Eger hét titka: legendák, elfeledett történetek és rejtélyek
Minden, ami Eger – A „Csonkamecset” története
Minden, ami Eger – A Felnémeti Pincevár
Nők Lapja – Eger misztikus arcai
Magyar Nemzeti Levéltár – Az egri érsek borai, avagy a lábunk alatti világ
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Érseki pincerendszer, Eger
Eger város – Város a város alatt
Borítókép: Eger