Heves megye délkeleti részén, a Hevesi-sík nyugodt, mezőgazdasági tájában fekszik Mezőtárkány. A település első pillantásra tipikus alföldi falunak tűnhet, története azonban jóval régebbre vezet vissza, mint azt a mai utcakép alapján gondolnánk. Árpád-kori gyökerek, az egri káptalan évszázados jelenléte, török kori pusztulás és újjászületés, régi egyházi emlékek és a földműveléshez kötődő hagyományok egyaránt hozzátartoznak Mezőtárkány múltjához.
A falu Egertől mintegy 25, Füzesabonytól pedig körülbelül 6 kilométerre található. Területén keresztülhalad a Laskó-patak, amely innen továbbfolyva végül a Tisza-tóba érkezik. Ez a vízrajzi kapcsolat különösen érdekessé teszi Mezőtárkány helyét Heves megye térképén: a település már egyértelműen a síkvidékhez tartozik, miközben Eger, a Bükk és a Tisza-tó vidéke sincs messze.
Több mint 760 éve szerepel az írott forrásokban
Mezőtárkány történetének egyik legérdekesebb része maga a településnév. Az első ismert okleveles említés 1261-ből származik, amikor Tottarkan, illetve egyes történeti források szerint Oltarkan alakban is felbukkan. A Mezőtárkány név 1353-ban jelenik meg, 1423-ban pedig Mezewtharkan alakban jegyezték fel.
A környék azonban ennél sokkal régebb óta lakott. A település határából késő bronzkori, valamint szarmata kori régészeti leletek is előkerültek. A Nagyhalom nevű területen 1964-ben egy régi templom maradványaira, sírokra és kerámiatöredékekre bukkantak. A történeti kutatások szerint ezen a környéken állhatott a középkori Márkegyháza, amely a XVI. századra eltűnt. A Laposhalom területén pedig egy, az I. századra keltezett női sírt tártak fel kerámiaedénnyel és gyöngysorral.
Az egri káptalan birtoka lett
Mezőtárkány története több ponton szorosan kapcsolódik Egerhez. A község a XV. század végére az egri káptalan birtokába került. Már 1423-ban országos vásártartási jogot kapott, aminek köszönhetően mezővárosi jellegű településsé fejlődött, bár hivatalosan nem emelkedett mezővárosi rangra.
A török hódítás a falut sem kerülte el. 1552-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor Eger várának híres ostroma zajlott, Mezőtárkányt elpusztították. A település azonban újjáéledt: 1563-ra ismét lakott volt. 1687-ben újra elnéptelenedett, majd 1701-re ismét benépesült. A birtokos ezt követően újra az egri káptalan lett.
Ez az egri egyházi kapcsolat nem csupán a régi oklevelekben maradt fenn. A falu több ma is látható építészeti emléke őrzi az évszázadok örökségét.
A falu egyik legértékesebb épülete a templom
Mezőtárkány római katolikus temploma a település egyik meghatározó műemléki értéke. A mai templom építése 1773-ban kezdődött, védőszentje Olajbafőtt Szent János apostol és evangélista.
A belső tér különösen érdekes az Eger története iránt érdeklődők számára. Az 1776-ban készült főoltárkép, valamint a XVIII. század végéről származó mellékoltárkép Kracker János Lukács, az egri barokk művészet meghatározó festőjének alkotása. A copf stílusú, ugyancsak 1776-os szószék Steinhauser Antal munkája, a keresztelőmedencét pedig 1815-ben Giovanni Adami és Mózer József készítette.
Így Mezőtárkány temploma nem csupán helyi egyháztörténeti emlék: művészeti szempontból is közvetlen kapcsolatot teremt Eger XVIII. századi kulturális világával.
Kúria, magtárak, Kálvária és régi szobrok
Érdemes a faluban nemcsak a templomot megnézni. A helyi önkormányzat településtörténeti anyagai több figyelemre méltó emléket is felsorolnak: a Káptalani kúriát, a plébániaházat, a Kálváriát, a Tájházat, a Szürkemagtárt és a Vörösmagtárt, valamint a Millecentenáriumi Időkaput és a világháborús emlékművet.
Különlegesek a Nepomuki Szent János-ábrázolások is. A települési kiadvány két ilyen szobrot említ, amelyek egyike a Laskó-patak hídjának közelében található. A vízpartok, hidak és átkelőhelyek védőszentjeként tisztelt Nepomuki Szent János alakja nem véletlenül került ide: Mezőtárkány történetét az árvizek és a víz közelsége is végigkísérte.
A két világháború helyi áldozatainak emlékét szintén őrzi a község; a település honlapja 133 áldozatról tesz említést.
A föld mindig meghatározta Mezőtárkány életét
A település történetének talán legállandóbb eleme a mezőgazdaság. Már az 1771-es úrbérrendezés idején első osztályúnak minősítették a határ földjeit, és a lakosság döntő része földművelésből élt.
Erről árulkodik a község régi pecsétje is. Az 1772-ből fennmaradt pecséten szántó földműves látható: egyik kezében ostort, másikban az eke szarvát tartja, előtte két ökör húzza az ekét. Kevés jelkép mutathatná szemléletesebben, milyen szerepet játszott a termőföld Mezőtárkány életében.
1900-ban már 3045 lakosa volt a falunak. A századforduló környékén hitelszövetkezet, önkéntes tűzoltóegylet és olvasóegylet is működött, később pedig számos más helyi közösség és egyesület alakult.
A vasút is fontos változást hozott: a Füzesabony–Debrecen vasútvonal 1891-től halad át a településen, és Mezőtárkánynak ma is van vasúti megállóhelye.
Egy falu Eger és a Tisza-tó között
Mezőtárkány fekvése ma is érdekes. Észak felé rövid idő alatt elérhető Füzesabony és Eger, délkelet felé pedig már a Tisza-tó vidéke következik. A falut körülvevő táj egészen más arcát mutatja Heves megyének, mint a Bükk vagy a Mátra: itt a látóhatárt szántóföldek, fasorok, vízfolyások és messzire nyúló síkság határozza meg.
A településről készült magaslati felvételeken különösen jól látható ez a kettősség. A piros tetős házak és kertek mögött szinte észrevétlenül olvad bele a falu a hatalmas mezőgazdasági tájba.
Mezőtárkány talán éppen ezért érdekes. Nincsenek itt Egerhez hasonló monumentális látnivalók, de több mint hét és fél évszázad dokumentált története, Árpád-kori előzményei, az egri káptalanhoz fűződő múltja, Kracker János Lukács művei és a régi paraszti világ emlékei olyan örökséget alkotnak, amely mellett érdemes megállni.
A Hevesi-sík falvai sokszor háttérbe szorulnak a megye ismertebb turisztikai célpontjai mellett. Pedig Mezőtárkány története is jól mutatja: Heves megye múltját nemcsak a várak és városok, hanem az évszázadokon át újra és újra talpra álló falvak is őrzik.
Források
Mezőtárkány – a település hivatalos honlapja
Mezőtárkány – A település története
Mezőtárkány – A település földrajza
Mezőtárkány – Kulturális emlékek, nevezetességek
Borítókép: Mezőtárkány látképe. Fotó: Mezőtárkány Község Önkormányzata.