A mai Servita utcán végigsétálva kevesen gondolnák, hogy Eger egyik régi postaközpontjának emlékét is őrzi ez a városrész. A Szaicz Leó utca és a Dobó utca közötti szakaszt ugyanis a 19. században még Régiposta utcának nevezték. A név nem véletlenül született: hosszú időn keresztül itt működött a város postahivatala.
A történetet az Eger Cifra Hóstya közösségi oldalán Sajtos Attila Csaba elevenítette fel régi újsághirdetések és helytörténeti források segítségével. A nyomok egy olyan Egerbe vezetnek vissza, ahol a levél érkezése még esemény volt, a híreket lovak és postakocsik szállították, egyetlen épület pedig valódi kaput jelentett a külvilág felé.
Breznay Imre is megőrizte a Régiposta utca emlékét
A történet egyik fontos forrása Breznay Imre munkássága. Az egri helytörténetíró 1938 és 1944 között megjelent írásaiból állították össze az 1995-ben kiadott Eger a XIX. században című kötetet. A kiadványt a Dobó István Vármúzeum jelentette meg.
Breznay az egri utcanevekkel foglalkozva a mai Servita utca elődjéről is írt. A történeti adat szerint a Szervita utca neve még a 19. század hatvanas éveiben is Régiposta utca volt, mert hosszú időn keresztül a 12. számú, úgynevezett Devera-féle házban működött a postahivatal, egészen az 1850-es évekig. Ezt az adatot egy Breznay munkájára épülő helytörténeti összefoglaló is megőrizte.
Vagyis az utcanév valójában városi emlékezet volt: akkor is őrizte az egykori intézmény helyét, amikor maga a posta már elköltözött.
A postaház több volt egyszerű hivatalnál
A 19. század első felében a posta egészen mást jelentett, mint napjainkban. Nem volt telefon, internet vagy azonnali üzenetküldés. A távolabbi településekről érkező hírek, hivatalos iratok, üzleti levelek és magánüzenetek jelentős része a postai hálózaton keresztül jutott el Egerbe.
Ezért a Devera-ház környékén egykor egészen más lehetett az utca ritmusa. Lovak, fogatok, küldemények és utazók érkezhettek ide, miközben a postahivatal a város információs kapcsolatának egyik fontos pontja volt.
A mai Servita utca csendes házsorát nézve nehéz elképzelni ezt a mozgalmasságot.
Pedig éppen az ilyen történetek mutatják meg, hogy Eger belvárosának régi utcái nem pusztán közlekedési útvonalak voltak: mindegyiknek saját szerepe, közönsége és története volt.
A posta elköltözött, a ház története azonban folytatódott
Miután a postahivatal az 1850-es években elhagyta az épületet, a korabeli forrásokban már a Sőtér örökösök házaként találkozhatunk vele.
Egy régi lakáshirdetés különösen érdekes részleteket árul el az ingatlanról. Háromszobás lakást, nagy „masina konyhát”, zárható kocsiszínt, fáskamrát, pincét, két istállót és nagy magtárt is említ.
Ez már önmagában jelzi az épület egykori méreteit és funkcióját.
Nem egyszerű kisvárosi lakóházról beszélhetünk, hanem olyan ingatlanról, amelyben a lakófunkció mellett jelentős gazdasági háttér is helyet kapott. Az istállók és a kocsiszín a lovas közlekedés világát idézik, a pince és a magtár pedig arról mesél, mennyire szorosan összefonódott még a 19. századi városi élet a gazdálkodással.
1871-ben már eladó volt a régi postaház
A történet következő fordulópontja 1871.
A korabeli egri sajtóban ekkor már azt hirdették, hogy a Sőtér örökösök tulajdonában lévő régi postaház a Servita utcában eladó. Az év végére pedig árverési hirdetmény is megjelent az ingatlanról.
A 10 000 forintos kikiáltási ár, a telekkönyvi adatok és az árverés hivatalos nyelvezete már egy egészen más világot mutat, mint a korábbi postahivatal mozgalmas hétköznapjai.
Egy intézmény eltűnt, a tulajdonosi viszonyok megváltoztak, az épület pedig lassan elvesztette eredeti szerepét.
A városi emlékezet azonban ennél sokkal lassabban változott.
Az egriek tovább őrizték a Régiposta nevet
Ez az egyik legérdekesebb része a történetnek. Egy régi intézmény képes úgy beépülni egy város életébe, hogy még azután is meghatározza egy hely nevét, amikor már nincs ott.
Pontosan ez történt a Régiposta utcával.
A hivatal elköltözött, de a név tovább élt. A régi egri utcanevek jelentős része hasonló módon született: mesterségeket, nevezetes épületeket, családokat vagy egykori intézményeket őriztek meg.
A közelben található Harangöntő utca története is hasonlóan beszédes. A Minden, ami Eger korábbi összeállításában már bemutattuk, miként őrizte meg egy apró belvárosi utca az egykori egri harangöntők emlékét.
A Servita utca régi világa ma is felismerhető
A városrész különlegessége, hogy történeti szerkezete ma is jól érzékelhető. A Servita utca hivatalosan ma is Eger közterülete, és a történelmi belváros egyik jellegzetes útvonala.
A Minden, ami Eger oldalán korábban egy 1963-ban, a Minorita templom tornyából készített felvételen is megmutattuk ezt a környéket. A régi fotón jól követhető a mai Servita utca környezetének sűrű, alacsony házas városszövete, a Minaret, a vár és a templomtornyok együttese.
Egy korábbi egri sétánk pedig a Dobó tértől a Minareten át egészen a Servita templomig vezetett. A templom és rendház együttese ugyancsak meghatározó része annak a történelmi környezetnek, amelyben a hajdani Régiposta utca emléke tovább él.
Egy utcanév, amelyben egy egész korszak rejtőzik
A Régiposta utca története látszólag csak néhány régi névről, egy házról és néhány megsárgult újsághirdetésről szól.
Valójában azonban jóval többről.
Megmutatja azt az Egert, ahol a külvilágból érkező hírek még lóháton és postakocsin érkeztek; ahol egy postaház egyszerre jelentett hivatalt, találkozási pontot és kapcsolatot a távoli településekkel; és ahol egy fontos épület emléke olyan erős volt, hogy egy egész utcaszakasz nevét meghatározta.
Ma autók haladnak végig a Servita utcán, és néhány perc alatt elérjük innen a Dobó teret, a Minaretet vagy a várat. A régi postakocsiknak már nyoma sincs.
A történetük azonban ott maradt az utca múltjában.
Talán ezért érdemes Egerben időnként nemcsak az épületeket nézni, hanem a régi utcanevek mögé is betekinteni. Egyetlen név – Régiposta utca – néha egy egész eltűnt várost képes felidézni.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkek:
Eger 1963-ban a Minorita templom tornyából – egyetlen fényképen a régi belváros
Harangöntő utca Egerben – egy apró utca, ahol a vár és a régi mesterségek története találkozik
Séta a város szívében – Dobó tér, Minaret, Servita templom
További források:
Eger Cifra Hóstya – Sajtos Attila Csaba: Levelek nyomában – A Régiposta utca emlékezete – A Sőtér örökösök története
Museum.hu – Breznay Imre: Eger a XIX. században
Eger történeti ismerettára – Az egri utcák régi nevei
Eger város hivatalos közterületi nyilvántartása
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – történeti tanulmány Breznay Imre munkásságának hivatkozásával
Borítókép: Eger, Servita utca napjainkban. Forrás: Google Street View.