Szeptember 20-a Szent Euszták napja. A régi legenda erdőről, vadászatról és egy különleges szarvasról mesél – és aligha lehetne jobb időpontja ennek a történetnek. Heves vármegyében éppen ezekben a szeptemberi hetekben tölti be a Bükk és a Mátra erdeit a gímszarvasbikák mély hangja. Egy több mint ezeréves történet és a ma is megtapasztalható természeti jelenség különös módon találkozik ezen a napon.
A szarvas, amelynek agancsai között kereszt jelent meg
Euszták – latin nevén Eustachius – alakját elsősorban egy középkori legenda őrizte meg. A történet szerint eredetileg Placidusnak hívták, és Traianus római császár katonai parancsnoka volt.
Egy vadászat során különösen nagy és pompás szarvasbikát pillantott meg. Üldözőbe vette az állatot, amely végül egy sziklán állt meg. Placidus ekkor az agancsai között fénylő keresztet, illetve Krisztus alakját látta meg. A találkozás fordulópontot jelentett számára: a legenda szerint ezt követően keresztelkedett meg, és vette fel az Euszták nevet.
A történet történeti hitelességével azonban óvatosan kell bánni. Euszták életéről nem maradtak fenn megbízható kortárs adatok, története évszázadokon keresztül formálódott. A középkorban ugyanakkor rendkívül népszerűvé vált, és a szarvasos jelenet Európa képzőművészetének is visszatérő motívuma lett.
Nem véletlen, hogy Euszták az erdészek és vadászok egyik régi patrónusává vált. Később a hozzá nagyon hasonló szarvaslegendát Szent Hubertus személyéhez is kapcsolták, akinek kultusza idővel különösen erőssé vált a vadászok körében.
Szeptember 20. Heves vármegyében valóban a szarvasok ideje
A régi történetnek érdekes aktualitást ad, hogy szeptember 20-a éppen a szarvasbőgés időszakának kellős közepére esik a Bükkben és a Mátrában.
Erről néhány napja a Minden, ami Eger oldalán is írtunk: a gímszarvasbikák nászidőszakában hajnalban és alkonyatkor kilométerekre elhallatszó mély hangok járják át az erdőt. Az Északi-középhegységben a bőgés általában valamivel később kezdődik, mint Magyarország délebbi szarvasos területein.
Mi ez a hang az erdőben? – Megkezdődött a szarvasbőgés a Bükk és a Mátra erdeiben
A bőgés nem egyszerű „erdei koncert”. A bikák ezzel jelzik jelenlétüket és erejüket riválisaiknak, miközben a tehenek körül kialakuló csapatot igyekeznek megtartani. Az egymással versengő bikák hangjukból is információt szereznek vetélytársukról.
A régi Heves megyei újságokban is visszatérő szeptemberi téma volt
A szarvasbőgés természetesen nem napjainkban lett a szeptember egyik nagy eseménye.
A Heves Megyei Népújság 1978 augusztusában például már a közelgő szarvasbőgésről írt. A korabeli tudósítás szerint az ország északi részén később kezdődött a bőgés, és akár szeptember végéig is eltarthatott. A lap akkor elsősorban vadászati eseményként tekintett erre az időszakra, és a külföldről érkező vadászvendégekről, valamint a trófeabírálatról is beszámolt.
Még érdekesebb egy húsz évvel korábbi helyi emlék. A Népújság 1958 szeptemberében már humoros írást is közölt a szarvasbőgésről. A történetben a vadász a bőgő bikával kezd beszélgetni – jól mutatva, hogy a szeptemberi erdő jellegzetes hangja akkoriban is közismert élmény volt.
Vagyis miközben Euszták története az évszázados hagyományt képviseli, a régi Heves megyei sajtó is megőrzött valamit abból, milyen régóta hozzátartozik a szarvasbőgés az ősz képéhez.
Egy mátrai „csodaszarvas” története
Van ennél jóval közelebbi helyi történetünk is.
Az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei kiadványa 2022-ben „A mátrai csoda szarvas története” címmel közölt visszaemlékezést egy Recsk környékén ismert bikáról.
A Parádi Várhegy Vadásztársaság területén éveken keresztül figyelték az állatot. A beszámoló szerint a vadásztársaságnál korábban úgy döntöttek, hogy öt évig nem ejtenek el koronás bikát, így több állatnak lehetősége volt magasabb kort megérni. A később különösen tekintélyes agancsot növesztő bika rendszeresen visszatért Recsk környékére a bőgési időszakban.
Ez már nem legenda, hanem a Mátra közelmúltjának vadgazdálkodási története – mégis érdekes párhuzamot teremt az évszázadok óta továbbadott szarvasos történetekkel.
Ma is megszólal az erdő
2026 szeptemberében sem kell régi újságokat lapoznunk ahhoz, hogy találkozzunk a jelenséggel.
Az EGERERDŐ Zrt. szeptember 14-i tájékoztatása szerint a Bükk és a Mátra erdeiben jelenleg is tart a gímszarvasok nászidőszaka. A társaság arra kéri az erdőlátogatókat, hogy lehetőség szerint 9 és 15 óra közé tervezzék kirándulásaikat, így hajnalban és este nagyobb nyugalom maradhat az állatok számára, és a vadászati tevékenység is biztonságosabban végezhető.
Idén külön szarvasbőgő kisvonatokat is szervezett az EGERERDŐ, ahol szakemberek segítségével ismerhették meg az érdeklődők a gímszarvasok életét és a bőgés jelentőségét.
A Minden, ami Eger már augusztus végén felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben az időszakban Heves vármegye közútjain fokozott figyelem szükséges, hiszen az őszi vadmozgás miatt az erdős területek közelében nagyobb eséllyel bukkanhatnak fel állatok az utak mellett.
Kezdődik a szarvasbőgés – Heves vármegye útjain is fokozott figyelemre van szükség
Euszták napja és az ősz kapuja
Szeptember 20. különös helyet foglal el a naptárban. Néhány nappal vagyunk az őszi nap-éj egyenlőség előtt, az erdők színei lassan megváltoznak, rövidülnek a nappalok, a hajnalok hűvösebbé válnak.
És ekkor szól a legerősebben az erdő egyik legősibb hangja is.
Talán ezért hat ma is olyan természetesen Euszták legendája. Nem azért, mert történetének minden részletét történelmi tényként kellene elfogadnunk, hanem mert olyan képet hagyott ránk, amelyet több mint ezer év elteltével is könnyű megérteni: egy ember áll az erdőben, előtte egy hatalmas szarvas, és egy pillanatra minden más jelentéktelenné válik.
Aki pedig szeptember második felében a Bükk vagy a Mátra erdeinek közelében jár, annak ehhez még középkori legendára sincs szüksége.
Elég néhány percre csendben maradni.
Ha messziről felhangzik egy gímszarvasbika mély bőgése, ugyanaz az erdő szól hozzánk, amely évszázadokon keresztül történeteket, legendákat és hiedelmeket adott az embernek.
Források
Minden, ami Eger:
Mi ez a hang az erdőben? – Megkezdődött a szarvasbőgés a Bükk és a Mátra erdeiben
Kezdődik a szarvasbőgés – Heves vármegye útjain is fokozott figyelemre van szükség
További források:
Hobbikert Magazin – Szeptember 20. Euszták legendája
EGERERDŐ Zrt. – Mi ez a hang? Szarvasbőgés
EGERERDŐ Zrt. – Szarvasbőgő kisvonatokkal várják az érdeklődőket
Hungaricana – Heves Megyei Népújság, 1978
Hungaricana – Népújság, 1958. szeptember
Országos Magyar Vadászkamara – Heves Megyei Vadász: A mátrai csoda szarvas története
Magyar Elektronikus Könyvtár – Szent Euszták megtérésének legendája
Borítókép: Szent Euszták látomása – Cornelis Cort metszete Girolamo Muziano után, 16. század. Forrás: Wikimedia Commons.