2026. szeptember 23-án, magyar idő szerint hajnali 2 óra 5 perckor következett be az őszi napéjegyenlőség. Ezzel az északi féltekén megkezdődött a csillagászati ősz. Egerben ennek különleges történelmi háttere van: a Líceum fölé magasodó Specula a 18. század óta őrzi annak az időszaknak az emlékét, amikor a város a kor egyik jelentős csillagászati központjává kívánt válni. A toronyban pedig ma is ott húzódik az a márvány délvonal, amelynek segítségével egykor magát a Napot használták az idő meghatározására.
Szeptember 23-án átlépünk a csillagászati őszbe
A naptárban már hetek óta szeptembert írunk, a meteorológiai ősz szeptember 1-jén elkezdődött, csillagászati értelemben azonban csak most érkeztünk el az évszakváltáshoz.
A 2026-os őszi napéjegyenlőség pontos időpontja szeptember 23. 00:05 UTC, vagyis Magyarországon a nyári időszámítás szerint hajnali 2:05 volt. Ebben a pillanatban a Nap középpontja északról dél felé haladva átlépte az égi egyenlítőt.
Innen kezdve az északi féltekén egyre rövidebbek lesznek a nappalok, egészen a decemberi téli napfordulóig.
A „napéjegyenlőség” elnevezés ugyan azt sugallja, hogy ezen a napon pontosan ugyanannyi ideig tart a világos és a sötét időszak, a valóság ennél érdekesebb. A légköri fénytörés, valamint az, hogy a napkeltét és napnyugtát a Nap korongjának széléhez viszonyítjuk, azt eredményezi, hogy a nappal még ilyenkor is valamivel hosszabb lehet 12 óránál.
Egerben azonban az őszi napéjegyenlőség jóval több egyszerű csillagászati érdekességnél.
Innen ugyanis szinte adja magát, hogy felnézzünk a Líceum tornyára.
Amikor Egerből az eget akarták megfigyelni
A mai Eszterházy téren álló Líceum története a 18. század egyik legnagyobb egri tudományos vállalkozásához kapcsolódik.
Eszterházy Károly püspök nem egyszerűen egy új iskolaépületben gondolkodott. Egy olyan felsőoktatási központ létrehozását tervezte Egerben, amelyben a kor legfontosabb tudományterületei is helyet kaptak volna.
Ebben pedig a csillagászatnak is komoly szerepet szánt.
Az építkezés Fellner Jakab tervei alapján indult meg, a csillagászati torony kialakításánál pedig Hell Miksa, a korszak egyik legjelentősebb csillagásza is közreműködött. A torony berendezéséhez Bécsből és Londonból szerezték be a korszak kiemelkedő csillagászati mérőműszereit.
A csillagásztorony régi neve lett a Specula – vagyis megfigyelőhely, csillagvizsgáló.
1776-tól már működött, és az akkori Kelet-Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálójának számított. A megfigyeléseket a hatodik emeleti helyiségekből, a teraszról és a kupolából végezték.
Vagyis amikor ma Egerben felnézünk a Líceum tornyára, nem egyszerűen egy különleges barokk építészeti részletet látunk. Egy közel 250 éves tudományos vállalkozás emléke magasodik előttünk.
Hell Miksa és az egri csillagvizsgáló
Eszterházy Károly a csillagvizsgáló kialakításához nem akárkitől kért segítséget.
Hell Miksa a bécsi császári és királyi udvari csillagvizsgáló igazgatójaként Európa elismert tudósai közé tartozott. Eszterházy kérésére közreműködött az egri torony felszerelésében, és segítségével a legjobb bécsi és londoni műhelyekből érkeztek műszerek Egerbe.
Hogy milyen rangot jelentett mindez, jól érzékelteti egy korabeli beszámoló.
A Magyar Hírmondó 1781-ben arról írt, hogy Hell Miksa véleménye szerint az egrihez fogható „nézőtornyot” alig lehetett találni Európában. A műszerek értékét akkor több mint 15 ezer forintra becsülték.
Ez hatalmas összeg volt.
A torony tehát nem dísznek készült.
Egerben valódi csillagászati megfigyelésekre alkalmas tudományos központot hoztak létre.
Egy márványcsík, amely megmutatta az „igazi egri delet”
A Specula egyik legkülönlegesebb emléke azonban nem egy távcső.
Hanem egy vonal a padlón.
A csillagászati múzeum nagytermében ma is látható az egri délvonal, vagy meridián. Hell Miksa jelölte ki, és kívánságára többek között carrarai fehér márvány felhasználásával alakították ki.
Működése mai szemmel szinte hihetetlenül egyszerűnek tűnik.
A Nap fénye egy apró nyíláson keresztül jutott a terembe. A falon, illetve a padlón megjelenő napkép lassan haladt, és amikor elérte a meridiánvonalat, bekövetkezett a helyi csillagászati dél.
Nem azt nézték tehát, mit mutat egy karóra.
Maga a Nap mondta meg Egernek, mikor van dél.
A Speculában egy úgynevezett Hell-harangot is használtak: a Magyar Csillagászati Egyesület ismertetése szerint 1890-ig ezzel jelezték az egri dél időpontját a város lakóinak.
Ez ma már szinte elképzelhetetlen világ.
Az óráink, telefonjaink és műholdas időszolgáltatásaink előtt az égbolt mozgása nem pusztán érdekes látvány volt. A mindennapi élet egyik alapvető viszonyítási pontját jelentette.
A napéjegyenlőség ezért Egerben különösen érdekes
Éppen ezért különleges hely az egri Specula egy olyan napon, mint szeptember 23.
A napéjegyenlőség ugyanis ugyanannak az égi mechanikának az egyik látványos állomása, amelyet az egykori egri csillagászok nap mint nap tanulmányoztak.
A Nap helyzete, delelése, az év során változó pályája, az idő meghatározása és az égitestek mozgásának mérése mind része volt annak a tudománynak, amelynek Eszterházy Károly ilyen rangos otthont kívánt teremteni Egerben.
Nem véletlen az sem, hogy 2012. szeptember 22-én, az akkori őszi napéjegyenlőség idején éppen az egri Speculában rendezték meg a VIII. Napórás Találkozót. A Magyar Csillagászati Egyesület akkor úgy fogalmazott: ha valaki az egrihez hasonló 18. századi csillagvizsgálót szeretne látni, akár ezer kilométert is utazhatna Padováig vagy Bolognáig.
Ez sokat elmond arról, milyen értéket őriz Eger belvárosa.
Madarassy János – az egri csillagász, akiről kevesebbet beszélünk
A történetből gyakran Eszterházy Károlyt és Hell Miksát emeljük ki, pedig volt egy harmadik fontos szereplő is.
Madarassy János jezsuita csillagász lett az egri obszervatórium első asztronómusa. Az 1741-ben született tudós részt vett a csillagvizsgáló szakmai kialakításában is, és később a Specula munkájának meghatározó alakja lett.
Az egri csillagászat története később többször megszakadt. A 19. században még történtek kísérletek az oktatás és a megfigyelések újraindítására. 1851-ben Bartakovics Béla érsek Albert Ferencet nevezte ki a Specula igazgatójává, aki csillagászatot is tanított. Őt tartják a Líceum utolsó csillagászatanárának és a régi korszak utolsó egri csillagászának.
A régi műszerek egy része azonban szerencsére fennmaradt.
Éppen ez teszi különösen értékessé a tornyot.
A Specula ma sem halott múzeum
Az egri csillagászat története nem ért véget a 18–19. századdal.
1966-tól ismét csillagvizsgáló működik a toronyban, ma pedig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpontja várja az érdeklődőket a Líceumban.
A történelmi csillagászati műszerek mellett a helyhez kapcsolódik a planetárium, a Panoráma terasz és Eger egyik legkülönlegesebb látványossága, a Camera Obscura is.
A Magyar Csillagászati Egyesület egri helyi csoportja ugyancsak a Líceumban működik, így több mint két évszázaddal Eszterházy Károly nagy terve után ma ismét élő csillagászati közösség kapcsolódik az épülethez.
Ma érdemes egy kicsit más szemmel felnézni a Líceum tornyára
- szeptember 23-án tehát nem egyszerűen egy újabb őszi napra ébredtünk.
Hajnali 2 óra 5 perckor csillagászati értelemben is elkezdődött az ősz.
Egerben pedig talán kevés jobb hely akad ennek felidézésére, mint az Eszterházy tér.
Ott áll előttünk a Líceum, fölötte pedig a Specula, amelynek termeiben több mint két évszázaddal ezelőtt ugyanazt a Napot figyelték, amelynek égi útja ma az ősz kezdetét jelzi.
A toronyban ma is ott vannak a régi műszerek. Ott húzódik a márvány meridián. Ott van a Camera Obscura. És megmaradt annak az egri álomnak az emléke is, hogy a város ne csupán történelmi és egyházi központ, hanem a tudomány egyik magyarországi fellegvára legyen.
Talán ezért is érdemes ezen a szeptemberi napon felnézni az égre.
Az ősz ugyanis nem egyszerűen megérkezett Egerbe. Ma hajnalban a Nap járása szerint is elkezdődött.
Források
NASA Science – Embracing the Equinox
Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont – Hell Miksa Csillagvizsgáló
Magyar Csillagászati Egyesület – Az egri délvonal
Magyar Csillagászati Egyesület – Eger helyi csoport
Magyar Csillagászati Egyesület – Napórás találkozó Egerben
Az egri érseki Líceum történetéből – Magyar Elektronikus Könyvtár
Ma hajnalban csillagászatilag is beköszöntött az ősz – Egerben évszázadok óta figyelik az ég járását
Borítókép: Eger, a Líceum és a Specula ősszel. Fotó: Szinok Gábor.