Magyarország természeti adottságai között kevés olyan érték akad, amely nemzetközi összehasonlításban is annyira különlegesnek számít, mint a termál- és gyógyvízkincs. A Kárpát-medence sajátos földtani múltjának köszönhetően hazánk alatt hatalmas melegvízkészletek találhatók, amelyekre az évszázadok során egész fürdőkultúra, később pedig jelentős gyógy- és wellness-turizmus épült.
Amikor magyar termálvizekről beszélünk, rendszerint Budapest, Hévíz vagy Hajdúszoboszló neve kerül elő elsőként. A hazai fürdővárosok sorában azonban Egernek is különleges helye van. Itt ugyanis nem egyszerűen mélyfúrásokkal felszínre hozott termálvízről beszélhetünk: a város történelmi központjának közvetlen közelében természetes források törnek fel, amelyek évszázadok óta meghatározzák Eger fürdőkultúráját.
Miért van ennyi termálvíz Magyarország alatt?
Magyarországon a 25 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletű felszín alatti vizeket nevezzük termálvíznek. A hazai gazdagság hátterében elsősorban a Kárpát-medence különleges földtani szerkezete áll.
A térség alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért a Föld belsejéből érkező hő hatása erőteljesebben érvényesül. A mélybe jutó víz felmelegszik, miközben kapcsolatba kerül a környező kőzetekkel, és különböző ásványi anyagokat old ki azokból.
Különösen fontosak ebből a szempontból a mészkő- és dolomitrétegek. Ezek a karsztosodásra hajlamos kőzetek jelentős mennyiségű vizet képesek tárolni. A mélybe süllyedt víztartó rétegekben a víz hosszú időn keresztül melegedhet és ásványi anyagokkal gazdagodhat.
Ez magyarázza azt is, miért található Magyarországon egymástól viszonylag kis távolságra több, összetételében mégis egészen eltérő gyógyvíz.
Egerben már több mint ötszáz éve ismerték a meleg forrásokat
Eger esetében különösen hosszú történetről beszélhetünk.
Az egri langyos források egyik legkorábbi ismert írásos említése 1495-ből származik. Bakócz Tamás egri püspök udvartartási számadáskönyvében már egy olyan fürdőépület javításának költségei szerepelnek, amely a langyos források vizét használta.
Vagyis az egriek már jóval a török hódoltság előtt ismerték és hasznosították a város természetes meleg vizeit.
A török korszak azonban új fejezetet nyitott Eger fürdőkultúrájában. A ma is ismert Török Fürdő elődje, Arnaut pasa ilidzsája a 17. század elején épült. A fürdő az évszázadok során természetesen jelentősen átalakult, de Eger azon kevés magyar város közé tartozik, ahol a török kori fürdőkultúra emléke és a természetes gyógyvíz napjainkban is ugyanazon a helyen találkozik.
Ez azért is érdekes, mert miközben az ország számos településén csak a 20. századi mélyfúrások során találtak termálvizet, Egerben természetes forrásokra épült rá a fürdőzés több évszázados hagyománya.
A Petőfi tér alatt különleges forrásrendszer húzódik
Az egri fürdőnegyed egyik legfontosabb sajátossága éppen a természetes források jelenléte.
A Petőfi tér környezetében több jelentős karsztforrás-feltörési hely ismert. Ide tartoznak a Bárány uszoda forrásai, a strand területén található források, valamint a Török Fürdő környezetében felszínre jutó vizek.
A gyógyforrások és kutak vize alapvetően kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű karsztvíz. Az egri víz egyik legismertebb sajátossága a radontartalom.
Ennek egyik leglátványosabb példája az Egri Termálfürdő legendás „Kavicsos” medencéje, amelyről korábban részletesen is írtunk a Minden, ami Eger oldalán.
A medence különlegessége, hogy a víz természetes módon, a medence kavicsos aljzatán keresztül tör fel. Emiatt egészen más élményt kínál, mint egy hagyományos, csővezetéken keresztül feltöltött termálmedence.
Generációk nőttek fel Egerben úgy, hogy a „Kavicsos” egyszerűen hozzátartozott a városhoz.
Az 1932-ben megnyílt strandból öt hektáros fürdő lett
A modern Egri Termálfürdő 1932-ben nyitotta meg kapuit.
Azóta természetesen óriási változások történtek. A mai létesítmény mintegy öt hektáros parkfürdő, amelyben 13 medence található. A kínálatban a radonos gyógyvíz mellett kénes termálvíz is szerepel, miközben a fürdő közvetlen kapcsolatban áll a Török Fürdővel.
A fürdő környezetének hangulata is különleges.
Közvetlenül mellette található az Érsekkert, Eger egyik legnagyobb és legszebb zöldterülete, a strand területén pedig ott áll a több mint 250 éves keleti platán, amely 2012-ben Magyarország, egy évvel később pedig Európa Év Fája lett.
Így Egerben a termálvíz, a történelmi környezet és a parkfürdő sajátos egységet alkot.
A nyár elmúlt, a termálvíz azonban maradt
A Minden, ami Eger oldalán néhány hete már beszámoltunk arról is, hogy a nyári strandszezon lezárása Egerben korántsem jelenti a fürdőzés végét.
Éppen ellenkezőleg.
Ősszel egészen más arcát mutatja a fürdő. A nyári strandhangulat, a szabadtéri programok és a zsúfoltabb napok után egyre inkább a termálvíz kerül előtérbe.
A hűvösebb levegőben felszálló pára, az Érsekkert színesedő fái és a meleg víz együtt egészen más élményt jelentenek, mint egy júliusi strandnap.
A kénes termálvizes medencék és a fedett fürdőházi medencék révén Eger fürdőkultúrája nem csupán a nyári szezonhoz kötődik. Éppen ebben rejlik a város egyik jelentős turisztikai lehetősége is: a gyógy- és termálvíz egész évben vonzerőt jelenthet.
A termálvíz Eger turizmusának egyik alappillére
Eger idegenforgalmáról legtöbbször három nagy érték jut eszünkbe: a történelmi örökség, a bor és a fürdőkultúra.
Valójában azonban ezek nem különálló világok.
Aki Egerbe érkezik, ugyanazon a néhány négyzetkilométeren látogathatja meg a várat, járhatja végig a barokk belvárost, ülhet be egy Szépasszony-völgyi pincébe, sétálhat az Érsekkertben és pihenhet természetes gyógyvízben.
Nem új jelenségről van szó.
Egy korábbi cikkünkben egy 2002-es egri turisztikai ajánlót idéztünk fel. Már akkor is a város meghatározó vonzerejeként szerepelt a termál- és gyógyvíz, és egy akkori adat szerint az Egri Termálfürdőben abban az évben mintegy 314 ezer látogatót regisztráltak.
Azóta sok minden megváltozott, de a város alatt feltörő víz jelentősége nem.
Nemcsak Eger gazdag gyógy- és termálvizekben
Ha Egertől kissé távolabb tekintünk, még jobban látható, milyen különleges természeti adottságokkal rendelkezik térségünk.
Heves megye több településén találunk jelentős termál- vagy gyógyvízkincset. Egerszalók neve mára országosan ismertté vált, Bükkszék pedig különleges Salvus vizéről híres. Parádfürdő több évszázados gyógyászati hagyományokkal rendelkezik, Mátraderecskén pedig a természetes mofetta jelent különlegességet.
A térség értékét éppen a változatosság adja.
Nem ugyanaz a víz tör fel mindenütt, és nem ugyanolyan ásványianyag-összetétellel rendelkeznek a források. Ezért Eger és környéke nem egyszerűen több fürdő egymás mellett, hanem egymástól eltérő természeti adottságokra épülő gyógyturisztikai térség.
Olyan kincs, amelyre a jövőben is vigyázni kell
A termálvíz ugyanakkor nem korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás.
A felszín alatti vízkészletek fenntartható használata, a kitermelt víz és annak hőtartalmának minél hatékonyabb hasznosítása egyre fontosabb kérdés. A termálvíz ugyanis nemcsak fürdésre használható: energetikai szempontból is értékes.
Eger fejlesztési terveiben is megjelent már az elhasznált fürdővízben maradó hőenergia hasznosításának lehetősége. Ennek jelentősége a következő években tovább nőhet, hiszen egy fürdő működtetésénél komoly kérdés az energiafelhasználás és az egész éves üzemeltetés gazdaságossága.
A jövő tehát már nem kizárólag arról szól, hogy van-e termálvizünk.
Arról is, hogyan bánunk vele.
Eger egyik legősibb természeti értéke ma is ott tör fel a város közepén
Az egri termálvíz története jól mutatja, milyen különleges kapcsolat alakulhat ki egy város és természeti környezete között.
A víz már akkor feltört itt, amikor még nem állt a mai strand, nem létezett modern wellness, és természetesen senki nem beszélt gyógyturizmusról.
Használták a középkorban, fürdőt építettek rá a török korban, új fürdőkultúra alakult körülötte a 20. században, és ma is ugyanúgy része Eger mindennapjainak.
Magyarország valóban különleges helyet foglal el a világ termálvizekben gazdag országai között. Ennek a hatalmas föld alatti kincsnek pedig Eger az egyik legérdekesebb vidéki példája.
Itt ugyanis a termálvíz nem egyszerűen turisztikai szolgáltatás.
Több mint ötszáz éve része a város történetének.
Források
Minden, ami Eger – Egy kis nyár az őszi Egerben – véget ért a strandszezon, de a termálvíz továbbra is vár
Korábbi cikk megnyitása
Minden, ami Eger – Eger titkos kedvence: találkozzunk a „Kavicsosnál”, ahol a gyógyvíz a medence aljáról tör fel
Korábbi cikk megnyitása
Minden, ami Eger – Így ajánlották Egert 2002-ben – mi változott a városban 24 év alatt?
Korábbi cikk megnyitása
Magyar Nemzet – Magyarország termálvizeinek furcsa titkai
Forrás megnyitása
Egri Termálfürdő – A fürdő bemutatása
Forrás megnyitása
Eger – Egri gyógyforrások
Forrás megnyitása
Eger – Termálfürdő és Török Fürdő fejlesztések
Forrás megnyitása
Borítókép: Szinok Gábor