Eger városképében vannak épületek, amelyek szinte belesimulnak a történelmi környezetbe, és vannak olyanok, amelyek már messziről jelzik: egy egészen más korszakban születtek. A Deák Ferenc utcai, az egriek által egyszerűen csak „Kilencemeletesként” emlegetett toronyház egyértelműen az utóbbiak közé tartozik.
A magasból készült felvételen különösen látványos ez az ellentét. A hatalmas lakótömb mögött ott sorakozik Eger történelmi városának számos jellegzetes épülete, távolabb pedig a Bükk vonulatai zárják a látóhatárt. A ház szinte beleékelődik ebbe a panorámába.
Nem véletlen, hogy a Kilencemeletes évtizedek óta megosztó része Eger városképének. Ugyanakkor ma már maga is történelem: annak az időszaknak az emléke, amikor egészen más elképzelések uralkodtak arról, milyen legyen a modern Eger.
Egy utca, amely önmagában elmeséli a 20. századot
A Deák Ferenc utca különösen alkalmas arra, hogy megmutassa, mennyit változott Eger az elmúlt bő száz évben.
Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a mai Deák Ferenc utca egykor a város egyik elegáns, polgárias útvonala volt. A keleti oldalán az 1910-es évektől előkertes villák épültek, amelyek közül sok ma is áll. Ez az a bizonyos egri Villasor, amelynek épületei egységes és különleges utcaképet alkotnak.
A másik oldalon azonban egészen más folyamat játszódott le.
A 20. század második felében a korábbi, alacsonyabb beépítés mellé többszintes társasházak kerültek. Ennek a változásnak messze a legfeltűnőbb eleme lett a Kilencemeletes.
Így alakult ki az a különös kettősség, amelyet ma is látunk: az egyik oldalon a századelő villasora, a másikon pedig a modern városépítés különböző korszakainak lenyomatai.
Amikor a magasság a modern várost jelentette
Ma talán nehéz elképzelni, de a hatvanas és hetvenes évek várostervezésében egy magas lakóház egészen más jelentést hordozott, mint napjainkban.
Az ország városaiban gyorsan kellett új lakásokat építeni, miközben a korszak építészei és várostervezői a történelmi településeket is modernizálni kívánták. Megjelentek a négyszintes lakótömbök, majd a jóval magasabb pontházak és toronyházak.
Eger sem maradt ki ebből a folyamatból.
A Hadnagy utcai lakótelep kialakítása alapvetően megváltoztatta a város déli részét, máshol pedig a korábbi beépítés közé kerültek új társasházak. A belvárosban és annak közvetlen közelében is megjelent a korszak modern építészete.
A Deák Ferenc utcai Kilencemeletes azonban különleges eset lett.
Nem egyszerűen magas – az alaprajza is különleges
A ház egyik legérdekesebb tulajdonságát az utcáról nézve nem feltétlenül vesszük észre.
Egy Eger városszerkezetét vizsgáló építészeti tanulmány külön is foglalkozik az épülettel, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a toronyház kereszt alaprajzú. A vizsgálat szerint Egerben nem találunk még egy ehhez hasonló kereszt alaprajzú magas lakóépületet.
Ez részben magyarázatot ad arra is, miért hat ennyire monumentálisnak.
Nem egy egyszerű, hosszú lakótömb áll az út mellett. Tömege több irányba kinyúlik, ezért attól függően, honnan nézzük, mindig kissé más arcát mutatja.
A mostani légi felvételen ez a különleges tömeg jól érzékelhető.
De miért éppen ide került?
Talán ez a legérdekesebb kérdés.
Ha valaki ma végigsétál a Deák Ferenc utcán, könnyen felmerülhet benne: hogyan kerülhetett egy ekkora épület éppen ide?
A választ elsősorban az adott korszak városépítészeti gondolkodásában kell keresni.
A történelmi városok fejlesztésekor akkoriban nem feltétlenül azt tekintették elsődleges célnak, hogy minden új épület magasságával, tömegével és formájával alkalmazkodjon a régi környezethez. A modern építészet sok esetben tudatosan vállalta az új és a régi közötti kontrasztot.
A magas épületek ráadásul városképi hangsúlyként is szolgáltak.
Ami azonban tervrajzon korszerű és határozott építészeti jelnek tűnhetett, az a történelmi város szövetében egészen másként működött.
Eger esetében ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a város látványát évszázadokon keresztül elsősorban a templomtornyok, a Líceum, a Bazilika, a vár és a környező dombok határozták meg.
Ehhez a látványhoz csatlakozott később a Kilencemeletes.
Egyetlen házban két teljesen különböző Eger találkozik
A Deák Ferenc utca talán legizgalmasabb sajátossága éppen az, hogy itt néhány tíz méteren belül egymás mellett láthatjuk a város fejlődésének különböző korszakait.
Ott vannak a századelő polgári villái.
Ott vannak az alacsonyabb, hagyományos lakóházak.
Megjelentek a négyszintes társasházak.
És föléjük emelkedik a Kilencemeletes.
Egy településépítészeti vizsgálat éppen emiatt emeli ki a Deák Ferenc utca különös kettősségét. A nyugati oldalt sűrűbb, tömbösebb beépítés jellemzi, míg a keleti oldalon megmaradt a lazább, előkertes Villasor. A tanulmány a magas toronyházat olyan épületként értékeli, amely egyedülálló ugyan Egerben, ám tömegével erősen eltér környezetének karakterétől.
Tulajdonképpen ugyanazon az utcán áll egymással szemben a 20. század elejének és második felének városépítészeti gondolkodása.
A Deák Ferenc utca neve is együtt változott a várossal
Maga az utca sem mindig a mai nevét viselte.
A városból Hatvan irányába vezető útvonalat korábban Hatvani útként is ismerték, később rövid ideig Sztálin út, majd Lenin út lett belőle. Régi fényképeken ezért a Kilencemeletes környezetét még Lenin útként találjuk meg.
Egy 1977-es egri felvétel leírásában például már kifejezetten a háttérben álló „kilencemeletes” lakóház szerepel tájékozódási pontként.
Ez is mutatja, milyen gyorsan beépült az egriek mentális térképébe.
Nem kellett hozzá hivatalos épületnév. Elég volt annyit mondani: a Kilencemeletes.
Eger már korábban is a magasba indult
A Kilencemeletes történetét érdemes összekapcsolni Eger másik nagy 20. századi lakásépítési hullámával is.
A Hadnagy utcai lakótelep az 1960-as években formálódott ki. Egy 1968 januárjából származó korabeli híradás már arról számolt be, hogy a város akkori legkorszerűbb lakónegyedében a hatszázadik család költözött új otthonába, és a területen négy- és kilencemeletes lakóházak is épültek.
A magas lakóépület tehát ebben az időszakban a modernizáció egyik jelképe volt.
A Deák Ferenc utcában azonban egészen más környezetben jelent meg ugyanez az építészeti lépték. Nem egy újonnan kialakított lakótelep részeként, hanem egy már kialakult, történeti utca közvetlen közelében.
Ezért sokkal erősebb lett a kontraszt.
A „kissé érthetetlen” ház
Mai szemmel valóban furcsa döntésnek tűnhet egy ilyen tömegű épület elhelyezése ezen a ponton.
De éppen ezért érdekes.
Ha egyszerűen csak építészeti hibaként tekintünk rá, elveszítjük történetének egyik fontos részét. A Kilencemeletes ugyanis nagyon pontosan mesél arról a korról, amely létrehozta.
Arról az időszakról, amikor lakásokra volt szükség, amikor a városok modernizálása országos cél volt, és amikor egy toronyház nem feltétlenül problémának, hanem a fejlődés látványos jelének számított.
Azóta a városépítészeti gondolkodás sokat változott.
Eger történelmi látképe ma már egészen másfajta védelmet és figyelmet kap, mint amikor ezek a nagy lakótömbök megjelentek.
Ma már hozzátartozik Egerhez
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de a Kilencemeletest ma már nehéz lenne kivonni Eger történetéből.
Több évtizede áll ugyanazon a helyen. Generációk nőttek fel úgy, hogy számukra mindig is része volt a Deák Ferenc utcának. Lakások százainak története, családok emlékei és hétköznapi egri élete kapcsolódik hozzá.
És közben tájékozódási ponttá is vált.
A magasból pedig különösen érdekes szereplője a városnak.
A mellékelt felvételen mögötte feltárul Eger egészen más léptékű világa: templomtornyok, kupolák, vörös háztetők, régi utcák, majd a távolban a hegyek.
Talán éppen ettől érdekes a kép.
Egyetlen felvételen találkozik rajta a történelmi Eger és az a 20. századi város, amely egy időben úgy gondolta: a jövő felé vezető út felfelé is vezet.
Források
Egykor.hu – Lenin út, Eger; archív felvétel a „kilencemeletes” lakóházzal
Borítókép: Eger, Deák Ferenc utca – a „Kilencemeletes”