A Bükk mélyén vannak olyan helyek, ahol szinte kézzelfoghatóvá válik a hegység több százmillió éves története. Az Ablakos-kő-völgy ezek közé tartozik: az egykor tengeri környezetben, közel vízszintesen lerakódott kőzetrétegek ma helyenként szinte függőlegesen magasodnak az erdőben. A Bükk-vidék Geopark most ezekre a látványos „ördögbordákra” és kialakulásuk történetére hívta fel a figyelmet.
Egy földtani tankönyv lapjai a Bükkben
Ha egy üledékes kőzetréteget eredeti állapotában vizsgálhatnánk, többnyire vízszintes vagy ahhoz közeli helyzetben találnánk. A földtan egyik klasszikus alapelve, az eredeti horizontalitás törvénye ezt fogalmazza meg. Az elvet a 17. században Niels Stensen dán természettudós – latin nevén Nicolaus Steno – írta le.
A Bükkben azonban a rétegek jelentős része ma már egyáltalán nem abban a helyzetben található, amelyben egykor kialakult.
A hegység földtörténete során hatalmas szerkezeti erők mozgatták, gyűrték és alakították át a kőzeteket. A Bükk karbon és jura időszak között keletkezett képződményeit a kréta időszakban többszörös deformáció érte. Egyes kőzetek palás szerkezetet kaptak, más rétegek redőkbe gyűrődtek, kibillentek, sőt helyenként szinte függőleges helyzetbe kerültek.
Ennek egyik legszebb példája az Északi-Bükkben található Ablakos-kő-völgy.
Mintegy 250 millió éves tengeri rétegek
Az Ablakos-kő környékén látható rétegek története nagyjából 250 millió évvel ezelőttre, a triász időszak kezdetére vezethető vissza.
A területet akkor egészen más táj jellemezte, mint napjainkban. A ma erdőkkel borított hegyvidék helyén tengeri környezetben rakódtak le azok az üledékek, amelyekből később a ma látható kőzetek kialakultak.
Az Ablakos-kő-völgy oldalait kora triász világosszürke mészkő alkotja, amelyet homokos agyagpala- és homokkőrétegek tagolnak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság leírása szerint ezeknek a viszonylag vékony rétegeknek az eredeti helyzete az évmilliók során gyökeresen megváltozott.
A hegységképző folyamatok az egykor közel vízszintes rétegeket meggyűrték és élükre állították.
A látvány ezért első pillantásra szinte hihetetlen: mintha valaki hatalmas kőlapokat állított volna egymás mellé az erdőben.
Innen kapták nevüket az „ördögbordák”
Az élükre állított rétegek azonban önmagukban még nem magyarázzák a ma látható különleges formákat.
Ehhez az erózió hosszú munkájára is szükség volt.
A különböző kőzettípusok ugyanis eltérően állnak ellen a pusztulásnak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ismertetése szerint az agyagpala és a homokkő négyszer-ötször könnyebben pusztul, mint a mészkő.
Az időjárás, a víz, a fagy és más felszínformáló folyamatok ezért fokozatosan eltávolították a puhább kőzeteket, miközben a keményebb mészkőrétegek tovább ellenálltak.
Így preparálódtak ki a környezetükből azok a meredeken álló kőzetbordák, amelyeket szemléletesen „ördögbordáknak” neveznek.
A legnagyobb ilyen képződmények az Ablakos-kő-völgy felső részén 10–30 méter magasak is lehetnek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Az Ablakos-kő valóban „ablakos”
A völgy névadó sziklaalakzata maga az Ablakos-kő.
Ez szintén egy hatalmas rétegborda, amelynek kemény mészkövét a környezetében található, könnyebben pusztuló kőzetek közül az erózió fokozatosan kipreparálta.
A szikla anyaga a Gerennavári Mészkő Formációhoz tartozó, jól rétegzett mészkő. Veres Zsolt geológiai ismertetője szerint a sziklában található kisebb természetes „kőablakok” az összetöredezett kőzet kipergésével vagy egykori kis barlangjáratok felszakadásával is kialakulhattak.
Éppen ezekről a természetes nyílásokról kapta nevét az Ablakos-kő, majd róla a völgy is. A kövek mesélnek
A völgy helyenként 220 méter mély
Nemcsak a kőzetrétegek teszik különlegessé ezt a területet.
Az Ablakos-kő-völgy Bánkút nyugati oldalán, a Nagy-völgyből ágazik ki. Felső szakaszának oldalai általában 30 foknál is meredekebbek, legnagyobb mélysége pedig a Nagy István-erőse és a Tölgyes-orom között, a Nagy-párna-hegy alatt eléri a 220 métert.
Magyarországi viszonylatban ez is figyelemre méltó mélység.
A meredek völgyoldalak ugyanakkor kiválóan feltárják a hegységet alkotó kőzeteket. Mintha a természet hatalmas metszetet készített volna a Bükkből, amelyen egymás után válhatnak láthatóvá a különböző földtörténeti korszakok emlékei. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Nem ez az egyetlen „ördögbordás” hely a Bükkben
Az Ablakos-kő a legismertebb példák közé tartozik, de a jelenség máshol is megfigyelhető a hegységben.
A Bükki Nemzeti Park földtani ismertetője szerint a Bükk-fennsík pereméről lefutó szurdokvölgyekben több helyen felszínre kerülnek a hegységképződés során csaknem függőleges helyzetbe került mészkőrétegek. A környezetüknél ellenállóbb rétegek mészkőbordák és kőtornyok formájában maradtak meg.
Különösen szép példákat találunk az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy területén. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
A Bükk tehát valódi szabadtéri földtani múzeum. A mészkőszirtek, barlangok, töbrök, víznyelők és források mellett az ilyen rétegbordák is megmutatják, mennyire összetett folyamatok hozták létre a ma ismert hegységet.
A blogon is jártunk már a Bükk különleges köveinek nyomában
A Minden, ami Eger oldalán korábban a Bükk déli lábánál található különleges tufaalakzatokat és kaptárköveket is bemutattuk. Bár azok egészen más kőzetből és más folyamatok eredményeként jöttek létre, jól példázzák, milyen rendkívüli földtani változatosságot őriz Eger tágabb környezete és a Bükk vidéke. mindenamieger.blogspot.com
Az Ablakos-kő esetében azonban nem ember által kialakított fülkékről beszélünk. A látványos rétegbordák és természetes kőablakok földtani folyamatok eredményei.
Fontos: az Ablakos-kő-völgy nem szabadon látogatható
A látványos fényképek könnyen kedvet csinálhatnak ahhoz, hogy valaki személyesen is felkeresse a helyet, ám itt különösen fontos egy természetvédelmi szabály hangsúlyozása.
Az Ablakos-kő-völgy a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területén található, ezért nem szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint csak engedéllyel lehet belépni a területre. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Korábban a nemzeti park szakvezetéses transzbükki túrái során is érintették a völgyet. Ezeknek éppen az volt az egyik különlegességük, hogy természetvédelmi szakemberek vezetésével olyan fokozottan védett helyszíneket is bemutattak, amelyek egyébként nem járhatók szabadon. Régi BNPI
A védelem nem véletlen. A terület nemcsak földtani, hanem botanikai és zoológiai értékeket is őriz.
Több százmillió év története egyetlen fényképen
Az Ablakos-kő-völgy sziklafalai előtt állva – vagy akár csak Veres Zsolt felvételét nézve – nehéz elképzelni azt az időtávot, amelyet ezek a kőzetek képviselnek.
A történet egy ősi tenger fenekén kezdődött. Az üledékekből kőzet lett, a földkéreg mozgásai később meggyűrték és szinte függőlegesre állították a rétegeket, majd az erózió évmilliókon keresztül tovább formálta őket.
A puhább rétegek eltűntek, a keményebbek pedig megmaradtak.
Így állnak ma az erdőben a Bükk különleges „ördögbordái” – látványos bizonyítékaként annak, hogy a mozdulatlannak tűnő hegyek története valójában folyamatos változások története.
Források
Minden, ami Eger – A Bükk déli lábánál izgalmas tufaalakzatok rejtőznek az erdőkben
Bükk-vidék Geopark – Facebook-bejegyzés az Ablakos-kő-völgy függőleges rétegeiről
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Ablakos-kő, az Ablakos-kő-völgy és rétegbordái
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bükki Nemzeti Park
A kövek mesélnek – Az Ablakos-kő, mint a bükki „ördögbordák” tipikus példája
Borítókép: Az Ablakos-kő-völgy csaknem függőlegesre állított kőzetrétegei, a Bükk különleges „ördögbordái”. Fotó: Veres Zsolt / Bükk-vidék Geopark.