Alig néhány hete írtunk arról a Minden, ami Eger oldalán, hogy a következő időszakban ismét erősebben érezhetjük az élelmiszerárak emelkedését a boltokban. Azóta újabb kedvezőtlen fejlemény érkezett: a világpiacon szeptemberben jelentősen megdrágult a búza és a kukorica, miközben a fekete-tengeri gabonaszállítás körüli bizonytalanság tovább fokozódott.
Mindez első hallásra távolinak tűnhet Egertől vagy Heves megye településeitől, valójában azonban nagyon is van helyi jelentősége. A 2026-os aszály ugyanis a Heves megyei földeken is súlyos károkat okozott, különösen a kukoricában. Ha ehhez most a nemzetközi gabonapiac drágulása is társul, annak hatása előbb-utóbb a takarmányokon, a feldolgozóiparon és végül akár a bolti árakon keresztül is megjelenhet.
Korábban már figyelmeztettünk a drágulás veszélyére
Szeptemberben a Minden, ami Eger oldalán már foglalkoztunk azzal, hogy a mezőgazdaság problémái nem állnak meg a földek szélénél.
A rossz termés, az aszály, a magas termelési költségek és a gazdák egyre nehezebb helyzete hosszabb távon a fogyasztók pénztárcáján is érződhet.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk azt is, hogy a magyar mezőgazdaság már 2025-ben gyenge évet zárt, 2026 pedig újabb komoly kihívásokat hozott. Heves megyében a szántóföldektől a gyümölcsösökön át a szőlőültetvényekig számos ágazat megszenvedte a rendkívüli időjárást.
Most ehhez társult egy olyan nemzetközi folyamat, amely tovább növelheti a bizonytalanságot.
Megugrott a búza és a kukorica világpiaci ára
A Világgazdaság október 5-én ismertetett adatai szerint ismét gyorsul a világpiaci élelmiszerárak emelkedése.
A FAO élelmiszerár-indexe szeptemberben 136 pontra nőtt. Ez egyetlen hónap alatt 1,5 százalékos, egy év alatt pedig 5,8 százalékos emelkedést jelent. Az index 2022 novembere óta nem állt ilyen magasan.
Még látványosabb a változás a gabonaféléknél.
A gabonaárindex egy hónap alatt 5,1 százalékkal emelkedett, és már 17,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A búza világpiaci ára szeptemberben 6,3 százalékkal nőtt, és 2023 augusztusa óta nem látott szintre jutott. A kukorica ára 5,6 százalékkal emelkedett, ezzel több mint hároméves csúcsra került.
Ez már olyan változás, amelyet Magyarországon sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mi történik a Fekete-tengeren?
A probléma egyik kulcsa a fekete-tengeri gabonakereskedelem.
Ukrajna és Oroszország a világ meghatározó gabonaexportőrei közé tartozik, ezért minden olyan esemény, amely akadályozza a térség kikötőinek működését vagy a hajózást, gyorsan megjelenhet a nemzetközi árakban.
Szeptember végén újabb kereskedelmi hajót ért támadás a Fekete-tengeren. Az ilyen események nemcsak közvetlenül akadályozhatják a szállítást. A kockázatok növekedése magasabb biztosítási díjakat, drágább fuvarozást és kisebb rendelkezésre álló hajókapacitást is eredményezhet.
A Világgazdaság friss összefoglalója szerint a fekete-tengeri exportútvonalak beszűkülése miatt az importőrök egyre inkább más termelőktől próbálják beszerezni a szükséges gabonát.
Ha azonban ugyanazért a búzáért vagy kukoricáért több vevő versenyez, az általában felfelé hajtja az árakat.
És itt kapcsolódik be Heves megye
Heves megyében azért különösen érdekes a mostani helyzet, mert az idei termés sem alakult jól.
A 2026-os aszály súlyosan érintette a vármegye mezőgazdaságát. Dél-Hevesben már nyáron jelentős vízhiány alakult ki, miközben a talaj nedvességtartalma több területen kritikusan alacsony volt.
Őszre pedig kiderült, mekkora kárt okozott mindez.
A napraforgó hozama több helyen alacsony lett, és az olajtartalommal is problémák jelentkeztek. A kukorica helyzete ennél is súlyosabb volt.
Akadtak olyan Heves megyei területek, ahol a kukorica nem hozott értékelhető csövet. A Füzesabonyi Agrár Zrt.-nél például a szemesnek szánt kukorica egy részét végül állattartóknak értékesítették silókukoricaként. A szakemberek szerint az idei tapasztalatok még a következő évek vetésszerkezetét is megváltoztathatják.
Ez már nem csupán mezőgazdasági probléma.
Ha drágul a kukorica, a húsnál és a tejnél is jelentkezhet a hatás
A kukoricára hajlamosak vagyunk egyszerűen szántóföldi növényként gondolni, pedig az élelmiszerárak szempontjából különösen fontos alapanyag.
Jelentős mennyiséget használ fel belőle az állattenyésztés.
Ha kevés a hazai kukorica, miközben a világpiaci ára is emelkedik, nőhetnek a takarmányozás költségei. Ezt elsősorban a sertés-, baromfi- és tejtermelő gazdaságok érezhetik meg.
A folyamat természetesen nem úgy működik, hogy ha öt százalékkal drágul a kukorica, akkor másnap öt százalékkal többe kerül a hús.
A takarmány azonban az állattartás egyik meghatározó költsége. Ha tartósan drágábbá válik, azt valahol ki kell gazdálkodni.
Éppen ezért a gabonapiac változásait nemcsak azoknak érdemes figyelniük, akik búzát vagy kukoricát termesztenek.
A kenyér ára sem csak a búzától függ
Hasonló a helyzet a búzával.
A világpiaci búzaár szeptemberi 6,3 százalékos emelkedése önmagában még nem jelenti azt, hogy ugyanennyivel drágul a kenyér az egri üzletekben.
A kenyér árában ugyanis a búza mellett az őrlés, az energia, a munkabér, a szállítás, a sütés, a csomagolás és a kereskedelem költsége is megjelenik.
A gabona azonban az egész folyamat kiindulópontja.
Ha az alapanyag ára tartósan magasabb marad, miközben az energia és a szállítás sem olcsó, előbb-utóbb nőhet a nyomás a malmokon és a pékségeken is.
Heves megye ebből a szempontból ráadásul maga is gabonatermelő térség. Korábbi cikkünkben a Magyarok Kenyere program kapcsán is bemutattuk, hogy a helyi gazdák és malmok milyen fontos szerepet töltenek be a térségben.
Az étolajnál egyelőre más a helyzet
Nem minden élelmiszer-alapanyag drágul azonban egyformán.
A növényi olajok világpiaci árindexe szeptemberben 0,9 százalékkal emelkedett, és éves összevetésben már 18,3 százalékkal állt magasabban.
A napraforgóolaj azonban kivételt jelentett: világpiaci ára már a harmadik egymást követő hónapban csökkent.
Ez elsőre jó hírnek tűnhet, de a magyar és ezen belül a Heves megyei termelők számára összetettebb a kép.
A térségben az idei napraforgótermés az aszály miatt gyengébb lett. A Heves megyei betakarítás során több helyen rendkívül alacsony nedvességtartalmat mértek, miközben a hozamok is elmaradtak a várttól.
Vagyis ugyanaz a helyzet két teljesen különböző módon érintheti a gazdát és a vásárlót.
A cukor ára is nagyot ugrott
A gabona mellett egy másik fontos alapanyag is erősen drágult.
A FAO adatai szerint a cukor világpiaci árindexe szeptemberben 6,1 százalékkal emelkedett. Az indiai és thaiföldi terméskilátásokat a száraz időjárás, Brazíliában a betakarítást a heves esőzések, Európában pedig a kisebb cukorrépa-vetésterület és a kedvezőtlen időjárás rontotta.
A cukor árának változása pedig nemcsak azt határozza meg, mennyibe kerül egy kilogramm kristálycukor.
Rengeteg feldolgozott élelmiszerben megtalálható, ezért tartós drágulása az édességek, sütemények, üdítők, lekvárok és más termékek előállítási költségeiben is megjelenhet.
Két oldalról érkezik a nyomás
Heves megye szempontjából talán ez a mostani helyzet legfontosabb tanulsága.
Az egyik oldalon ott van a helyi probléma: a rendkívüli aszály, a gyenge kukoricatermés, az alacsonyabb napraforgóhozam és a gazdák növekvő költségei.
A másik oldalon pedig megjelent a nemzetközi probléma: a fekete-tengeri szállítás bizonytalansága, a világpiaci gabonaárak emelkedése, az energia és a fuvarozás költsége.
A kettő most könnyen összeérhet.
A magasabb világpiaci gabonaár bizonyos magyar termelők számára természetesen kedvezőbb értékesítési lehetőséget teremthet. Aki megfelelő mennyiségű terményt tudott betakarítani, annak a magasabb ár nagyobb bevételt jelenthet.
A kevés termést betakarító gazdának, az állattartónak és végül a vásárlónak azonban egészen más lehet a mérleg.
Nem holnaptól lesz minden drágább
Fontos ugyanakkor elkerülni a túlzó következtetéseket.
A mostani adatokból nem lehet azt állítani, hogy napokon belül jelentősen megdrágul a kenyér, a hús, a tej vagy a tojás Egerben és Heves megye üzleteiben.
A világpiaci árak változása nem automatikusan és nem azonnal jelenik meg a magyar boltok polcain.
A mostani helyzet inkább figyelmeztetés.
Több olyan tényező jelent meg egyszerre, amely a következő hónapokban felfelé tolhatja az élelmiszerárakat. A döntő kérdés az lesz, meddig maradnak magasak a gabonaárak, hogyan alakul a fekete-tengeri szállítás, milyen lesz az energia ára, és mekkora készletekkel rendelkezik a hazai piac.
Ami messze történik, azt Egerben is megérezhetjük
A Fekete-tenger több mint ezer kilométerre van Egertől, a globális élelmiszerpiacon azonban ekkora távolság már nem jelent valódi elszigeteltséget.
Egy megtámadott teherhajó, egy lezárt vagy nehezebben használható kikötő, egy gyenge amerikai kukoricatermés vagy egy európai aszály végül ugyanannak a piacnak az árait mozgatja.
Heves megyében ehhez most hozzáadódik a saját rossz mezőgazdasági évünk is.
Korábban már írtunk arról, hogy a 2026-os aszály és a gyenge terméseredmények miatt újabb élelmiszer-drágulás veszélye körvonalazódik. A legfrissebb nemzetközi adatok alapján ez a kockázat nem csökkent – inkább újabb tényezővel bővült.
Hogy ebből mennyit érzünk majd meg az egri, gyöngyösi, füzesabonyi vagy éppen hevesi boltok pénztárainál, azt ma még nem lehet pontosan megmondani.
Az viszont már látszik: a 2026-os rossz termés után a világpiac sem nyújt sok megnyugtató hírt a következő hónapokra.
Források
Minden, ami Eger – Jövőre újra megérezhetjük a boltokban…
Minden, ami Eger – Gyenge év után újabb csapások – Heves megye gazdáit is szorongatja az agrárválság
Minden, ami Eger – Elindult a Magyarok Kenyere 2026 program Heves megyében
Minden, ami Eger – GAZDASÁG rovat
Világgazdaság – Drágulás jöhet az élelmiszereknél: a fekete-tengeri káosz elérheti a magyar boltokat
Világgazdaság – Hajót ért támadás a Fekete-tengeren: a gabonapiac fizetheti meg az árát
HEOL – Nem termett cső a kukoricán: súlyos nyomot hagyott az aszály a Heves megyei földeken
Borítókép: 2026-ban az aszály Heves megye szántóföldjein is súlyos károkat okozott. A gyenge hazai terméshez most a világpiaci gabonaárak emelkedése és a fekete-tengeri szállítás bizonytalansága is társul. Fotó: H. Szabó Sándor