Hatvan történelmi belvárosának egyik legmeghatározóbb épülete a Grassalkovich-kastély. A barokk épületegyüttes a levegőből talán még látványosabban mutatja meg valódi méreteit: a kastély szárnyai, a belső udvar, a park hatalmas fái és a szökőkút együtt olyan zöld szigetet alkotnak a város közepén, amely mögött több mint két és fél évszázad története húzódik.
A kastély ma a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumnak ad otthont, de falai között korántsem csak a vadászat történetével találkozhatunk. Maga az épület is különleges történelmi emlék: középkori vár helyén emelték, főúri birtokközpont volt, később a Hatvany-Deutsch családhoz került, majd hadikórház, iskola és kórház működött benne.
Volt idő, amikor már az épület fennmaradása is kérdésessé vált.
Ma pedig ismét Hatvan egyik ékköve.
Középkori vár nyomaira épült a kastély
A mai kastély története valójában jóval korábban kezdődik a barokk kornál.
Hatvan a török hódoltság idején fontos erődített település volt. A későbbi Grassalkovich-kastély a középkori vár maradványainak helyére épült, és a múzeum történeti ismertetése szerint elképzelhető, hogy az építkezés során a korábbi erődítés egyes megmaradt elemeit is felhasználták.
Ez különösen érdekessé teszi a helyszínt: a ma látható elegáns barokk épület alatt és környezetében egy sokkal korábbi Hatvan emlékei rejtőznek.
A török korszak lezárulta után a város történetében új időszak kezdődött, amelyben meghatározó szerepet kapott a Grassalkovich család.
Grassalkovich Antal építtette Hatvan legjelentősebb műemlékét
Grassalkovich I. Antal a 18. századi Magyarország egyik jelentős főúri birtokosa volt. Hatvani uradalmának központjában 1754 és 1757 között építtette fel a kastély központi, emeletes részét.
Az építkezés Oraschek Ignác nevéhez kapcsolódik.
A kastély néhány évvel később tovább bővült: 1763-ban Jung József tervei alapján elkészült a két földszintes oldalszárny.
Az épület főhomlokzata a város főtere felé fordult, miközben a kastély néhány méterrel a közeli Zagyva ártere fölé emelkedett. Ez nemcsak gyakorlati szempontból volt fontos, hanem a településképben is kiemelt helyzetet biztosított számára.
Érdekes módon azonban a hatvani kastély nem vált a Grassalkovich család legfontosabb lakóhelyévé.
Bár Hatvan jelentős uradalmi központ volt, a család elsősorban gödöllői kastélyát használta rezidenciaként.
A kastélykert helyén egykor Fáczányos volt
A mai park történetében találunk egy különösen érdekes részletet, amely szinte előrevetíti a kastély jelenlegi funkcióját.
A Grassalkovichok idején a későbbi kastélykert területén az úgynevezett Fáczányos helyezkedett el. Ez a terület elsősorban vadászati célokat szolgált.
Vagyis a vadászat nem a 21. századi múzeummal jelent meg először ezen a helyen: már a kastély korai történetéhez is szorosan kapcsolódott.
Ez azért is érdekes, mert a „Minden, ami Eger” oldalán korábban már részletesen foglalkoztunk a régi magyarországi vadaskertekkel. Eger és Felsőtárkány történetében ugyancsak fontos szerepet játszottak ezek a területek.
A felsőtárkányi történet ráadásul közvetlenül összekapcsolódik a Grassalkovichokkal is. Pyrker János László egri érsek 1831-ben a gödöllői Grassalkovich-uradalomból hozatott két szarvasbikát és tizenkét szarvastehenet Felsőtárkányba tenyésztési céllal.
A hatvani kastély tehát egy olyan vadászati kultúra emlékét is őrzi, amelynek Heves megye más részein is megtaláljuk a nyomait.
A Grassalkovichok után új korszak kezdődött
Grassalkovich III. Antal halálával a család férfiága kihalt, a hatvani birtok pedig új tulajdonosok kezébe került.
Az uradalmat báró Sina György, majd fia, Sina Simon birtokolta.
1867-ben újabb jelentős fordulat következett: a birtokot megvásárolta a később Hatvany-Deutsch néven ismertté vált család.
Hatvan modern kori fejlődésében ennek a családnak rendkívül fontos szerepe lett. Nevük nemcsak a kastélyhoz, hanem a város iparosodásához, a cukorgyártáshoz és később a magyar kulturális élethez is kapcsolódott.
Korábbi, Hatvan történetét bemutató cikkünkben már részletesebben foglalkoztunk azzal, hogyan találkozott itt a barokk örökség, a vasút, a cukorgyár és a Hatvany család története.
A Hatvany-Deutsch család újra főúri otthonná tette
Az új tulajdonosok az 1890-es évek táján a kastély középső részét lakókastéllyá alakították.
Az 1910-es években újabb jelentős átalakítás következett. Az épület emeleti részeit neobarokk stílusban átépítették, és a kastély környezetét is reprezentatívabbá tették.
1913-ban a korábbi fakerítést pillérek közé épített újbarokk vaskerítés váltotta fel.
A park ekkor már egészen más képet mutatott, mint a Grassalkovichok egykori Fáczányosa.
35 szobor állt egykor a parkban
A kastély történetének egyik legmeglepőbb részlete éppen a parkhoz kapcsolódik.
A múzeum történeti ismertetése szerint a kis arborétumnak is beillő kertet egykor 35 szobor, 13 faragott kőpad és szökőkút díszítette.
Ma már nehéz elképzelni ezt a gazdag szoborparkot.
A légifelvételen ugyanakkor jól látható, mennyire fontos része maradt a kert a kastélyegyüttesnek. A hatalmas lombkoronák között ma is ott húzódnak a sétautak, középen pedig jól felismerhető a különleges formájú medence és szökőkút.
A kastély tehát nem önálló épületként született: környezete, kertje és melléképületei együtt alkottak egységes főúri birtokközpontot.
A második világháború mindent megváltoztatott
A kastély egyik legsúlyosabb időszaka a második világháborúhoz kötődik.
Az épület gazdátlanná vált, berendezését széthordták vagy elpusztították. A park ugyancsak hatalmas károkat szenvedett: fákat és díszcserjéket vágtak ki, a szobrok, medencék és más díszítőelemek jelentős része megsemmisült.
A múzeum történeti összefoglalója szerint a német megszállás idején Gestapo-központot is berendeztek az épületben.
A front elvonulása után hadikórház működött a kastélyban.
Később középiskolát helyeztek el falai között.
Az új funkciók jelentős belső átalakításokat követeltek, így az egykori főúri enteriőrökből egyre kevesebb maradt fenn.
Kórház működött a kastélyban
1961-ben ismét gyökeresen megváltozott az épület szerepe.
Kórházat alakítottak ki benne, ami újabb átalakításokkal járt. Különösen a földszinti belső tereket építették át.
A kastély műszaki állapota azonban folyamatosan romlott.
Végül 1979-ben életveszélyessé nyilvánították és bezárták.
A ma gondosan helyreállított kastélyt látva különösen nehéz elképzelni, hogy alig néhány évtizeddel ezelőtt Heves megye egyik legjelentősebb barokk épülete ilyen állapotban volt.
Évtizedek kellettek a teljes újjászületéshez
A helyreállítás hosszú folyamat volt.
Az 1990-es években a főépület és az egyik melléképület külső homlokzatán már történtek felújítások, majd 2005-ben az udvari homlokzatot is helyreállították.
A döntő változás azonban 2011 után következett.
Ekkor született kormányhatározat az Országos Magyar Vadászati Múzeum létrehozásáról és a hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciójáról.
A nagyszabású beruházás során nem csupán magát a kastélyt újították fel. Megújult a park és több hozzá tartozó épület is, miközben az egész történelmi együttest új turisztikai és kulturális funkcióval látták el.
A fejlesztés 2014 tavaszára fejeződött be.
Ugyanebben az évben megnyílt a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum.
Nem egyszerűen trófeamúzeum
A név alapján sokan talán egy hagyományos vadászati gyűjteményre gondolnak, a hatvani intézmény azonban ennél jóval összetettebb.
A múzeum három szintjén természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti kiállításokat rendeztek be.
A bemutatók a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyeivel és vadfajaival, a magyar vadászat és vadgazdálkodás hagyományaival, valamint a halászat és horgászat történetével is foglalkoznak.
Fontos szerepet kap a természetvédelem és a környezeti nevelés is.
A modern, interaktív kiállítások tehát nem csupán azt mutatják meg, hogyan vadászott az ember az elmúlt évszázadokban, hanem azt is, hogyan változott a természettel és az élővilággal kialakított kapcsolata.
De ki volt Széchenyi Zsigmond?
A múzeum névadója a magyar vadászati irodalom egyik legismertebb alakja.
Széchenyi Zsigmond vadász, utazó és író volt, akinek könyvei különösen népszerűvé tették az afrikai vadászutak és a magyar vadászati kultúra világát.
Nevének választása ezért jelképes: a múzeum egyszerre kívánja bemutatni a vadászat történeti hagyományát, annak kulturális hátterét és a természethez kapcsolódó ismereteket.
Maga a kastély is múzeumi tárgy
A hatvani intézmény egyik legérdekesebb része, hogy nem feledkezett meg saját épületéről sem.
Külön kastélytörténeti kiállítás mutatja be a Grassalkovich- és Hatvany-korszakot.
Archív fényképek, enteriőrök, történeti emlékek és egy, a 19–20. századi Hatvant bemutató városi makett segítségével idézik fel az épület és környezetének egykori világát.
Így a látogató tulajdonképpen két múzeumot járhat végig egyszerre.
Az egyik a vadászat, a természet és az ember kapcsolatáról mesél.
A másik maga a kastély.
A „Minden, ami Eger” oldalán már jártunk Hatvanban
Hatvan nem először jelenik meg oldalunkon.
Korábban önálló összeállításban mutattuk be a várost „Hatvan – ahol a barokk örökség, a vasút és a cukorgyár története találkozik” címmel. Abban már érintettük a Grassalkovich-kastélyt, a Fáczányos történetét, a Hatvany-Deutsch családot, a cukorgyárat és Hatvan vasúti múltját is.
A vadaskertekről szóló összeállításunk pedig egy másik érdekes kapcsolódási pontot mutatott meg: a gödöllői Grassalkovich-uradalomból 1831-ben szarvasokat szállítottak az egri érsekség felsőtárkányi vadaskertjébe.
A Grassalkovich név tehát nem csupán Hatvan vagy Gödöllő történetéhez kapcsolódik. Heves megye több pontján is találkozhatunk a család egykori birtokainak, gazdasági kapcsolatainak és vadászati kultúrájának emlékeivel.
A levegőből válik igazán érthetővé a kastély
A Civertan Grafikai Stúdió légifelvétele olyan részleteket mutat meg, amelyeket a földről járva nem könnyű egyszerre átlátni.
Fentről jól kirajzolódik az egész kastélyegyüttes szerkezete, a különböző épületszárnyak elhelyezkedése és a park kapcsolata a várossal.
És talán ez a kép mutatja meg legjobban azt is, miért több a Grassalkovich-kastély egyszerű múzeumi épületnél.
Hatvan történetének egyik túlélője.
Megélte a főúri világot, tulajdonosok és korszakok váltakozását, a háborút, a kifosztást, az iskola és a kórház éveit, majd azt az időszakot is, amikor életveszélyes állapota miatt bezárták.
Ma ismét megtelt élettel.
A kastély parkjában sétálva pedig talán kevesen gondolnak arra, hogy ugyanazon a helyen, ahol ma látogatók járnak a fák között, évszázadokkal korábban a Grassalkovichok vadászati célokat szolgáló Fáczányosa terült el.
Egy különös történelmi kör ezzel bezárult: a régi vadászati terület közepén álló kastély ma ismét a magyar vadászati kultúra egyik fontos otthona.
Források
Minden, ami Eger – Hatvan: ahol a barokk örökség, a vasút és a cukorgyár története találkozik
Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum – A Grassalkovich-kastély története
Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum – A múzeum története
Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum – Kastélytörténeti kiállítás
Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum – A rekonstrukció és a projekt megvalósulása
Borítókép: A hatvani Grassalkovich-kastély és parkja madártávlatból, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum otthona.
Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió – legifoto.com