Több mint száz éve áll Eger főterén Dobó István monumentális szoborcsoportja, amelynek története számos meglepő érdekességet és kevésbé ismert eseményt rejt. Kiss Péter legújabb, Az egri Dobó szobor című kötete első alkalommal foglalkozik önálló könyvben a város egyik legfontosabb történelmi emlékművével. A kiadványt 2026. október 21-én, szerda este mutatták be az egri Városháza dísztermében.
Egy szobor, amelyről még mindig lehet újat mondani
Eger főterét ma már nehéz lenne elképzelni a vár felé tekintő Dobó István alakja nélkül. A szoborcsoport generációk óta a város egyik legismertebb jelképe, amely előtt ünnepségeket rendeznek, turisták fényképezkednek, és amely nap mint nap az 1552-es várvédelem hőseire emlékeztet.
A monumentális alkotás történetéről azonban még az egriek is viszonylag keveset tudnak. Kiss Péter új kötete éppen ezt a hiányt igyekszik pótolni.
A szerző kutatásai során olyan történeti adatokra és érdekességekre bukkant, amelyek számára is újdonságot jelentettek. A könyv nemcsak a szobor megszületésének körülményeivel, hanem annak több mint egy évszázados történetével is foglalkozik.
Kiss Péter saját bevallása szerint különösen fontos helyet foglal el munkásságában ez a kiadvány. Mint fogalmazott, bár a kötet mindössze egyetlen szobor történetét dolgozza fel, mégis egyik legfontosabb írásának tartja.
Amikor még Hősök szobra volt a felirat
A könyv egyik érdekes történeti részlete a szobor elnevezéséhez kapcsolódik.
A szerző kutatásai szerint volt olyan, éveken át tartó időszak, amikor az emlékművön nem Dobó István neve, hanem a „Hősök szobra” felirat szerepelt.
Ez a változás jól mutatja, hogy a köztéri emlékművek története nem feltétlenül ér véget a felavatásukkal. A különböző korszakok politikai és társadalmi szemlélete az emlékművek megjelenésére és felirataira is hatással lehetett.
A Dobó-szobor történetéhez Eger főterének névváltozásai is hozzátartoznak. A mai Dobó István teret korábban Piac térként, illetve Kossuth térként is ismerték. A szobor tehát ugyanazon történelmi városközpontban állt, miközben környezetének elnevezése és arculata többször megváltozott.
Hosszú út vezetett az 1907-es szoboravatásig
A Dobó-szobor felállításának gondolata jóval az ünnepélyes avatás előtt megszületett.
Balogh János főhadnagy már 1882-ben kezdeményezte, hogy Eger méltó emlékművel tisztelegjen az 1552-es várvédelem hősei előtt. A város képviselő-testülete támogatta az elképzelést, és bizottságot is létrehozott a megvalósítás érdekében, ám a terv hosszú ideig nem valósult meg.
A fordulatot a századforduló hozta el.
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye országosan is új figyelmet irányított az egri várvédelem történetére. Az író 1901-ben maga is szorgalmazta az emlékmű létrehozását, és adakozás indult a költségek előteremtésére.
A szobor elkészítésére végül Stróbl Alajost, a korszak egyik legjelentősebb magyar szobrászművészét kérték fel. A művész 1905-ben vállalta el a megbízást.
Az alkotás ünnepélyes felavatására 1907. augusztus 18-án került sor.
A szoborcsoport középpontjában a kivont karddal álló Dobó István látható. Mellette Mekcsey István, valamint az egri várvédelemben részt vevő asszonyok hősiességét megidéző nőalak kapott helyet.
A kompozíció különlegessége, hogy Dobó alakja a vár irányába fordul. A szobrász ezzel is összekapcsolta az emlékművet azzal a történelmi helyszínnel, amelynek védelme örökre ismertté tette a várkapitány nevét.
Titkos üzenetet rejtett a bronzszobor
A Dobó-szobor történetének egyik legkülönlegesebb felfedezése a 2014-es restaurálási munkálatokhoz kapcsolódik.
Amikor a szakemberek előkészítették az alkotás leemelését, a követ hajító nőalak lábánál található bronzlap mögött egy több mint százéves üzenetre bukkantak.
A bronzlap belső oldalán két név és egy 1907. augusztus 8-i dátum szerepelt. Az üzenetet Gally Mihály és Hovanecz János hagyta hátra, feltehetően a szobor felállításán dolgozó mesterek.
A különleges felirat azért is jelentős, mert több mint egy évszázadon keresztül rejtve maradt a nyilvánosság előtt.
A felfedezésről a Minden, ami Eger blog már 2015 januárjában részletesen beszámolt Az egri Dobó szobor titkos üzenete című írásában.
A történet jól érzékelteti, hogy még egy olyan ismert és sokat kutatott emlékmű is tartogathat meglepetéseket, amely több mint száz éve Eger központjában áll.
A főtér átalakulásainak állandó szereplője
A szoborcsoport története szorosan összekapcsolódik Eger városfejlődésével is.
A Dobó tér a 20. században több jelentős átalakításon ment keresztül. Változott a burkolata, a közlekedési rendje, a környező épületek használata és a közterület kialakítása.
A Minden, ami Eger korábban egy 1960-ban készült Bakó Ferenc-fénykép segítségével mutatta be a főtér akkori átépítését. A történelmi felvételen munkások, teherautók és építkezési munkálatok láthatók, miközben a Dobó-szobor továbbra is meghatározó eleme a térnek.
Két évvel később, 1962-ben maga az emlékmű is restaurálásra szorult.
A következő jelentős beavatkozásra a 2010-es évek belvárosi rehabilitációja során került sor. A szoborcsoportot 2014-ben ismét elszállították felújításra, majd restaurálva helyezték vissza a megújult főtérre.
Az alkotás elhelyezése ekkor kissé módosult: az új talapzattal közelebb került az Eger-patakhoz.
A felújítás során nemcsak az időjárás és az évtizedek okozta károsodásokat javították ki, hanem a szobor korábbi történetének újabb részletei is ismertté váltak.
Ünnepélyes könyvbemutató a Városházán
Kiss Péter Az egri Dobó szobor című kötetének bemutatóját október 21-én, szerdán 17 órától rendezték meg a Városháza dísztermében.
Az eseményt a szerző és a Bródy Sándor Könyvtár szervezte.
A rendezvény programja szerint köszöntőt mondott Vágner Ákos, Eger polgármestere, a beszélgetést pedig Tőzsér Istvánné Géczi Andrea könyvtáros moderálta.
A könyvbemutatón Szécsényi Orsolya, Bodó Boglárka Rita és Fajcsák Attila közreműködését is meghirdették.
A kötet megjelenése különösen időszerű, hiszen 2027-ben lesz 120 éve annak, hogy Stróbl Alajos alkotását ünnepélyesen felavatták Eger főterén.
Eger történelmének egyik legfontosabb jelképe
A Dobó-szoborcsoport jelentősége messze túlmutat művészeti értékén.
Az emlékmű egyszerre idézi fel az 1552-es várvédelem történetét, a 19. század végének és a 20. század elejének emlékműállítási törekvéseit, valamint Eger városának változó történelmét.
A szobor megszületésében katonatisztek, városi vezetők, művészek, írók és adakozó polgárok vállaltak szerepet. Létrejötte olyan közös ügy volt, amelynek célja a város történelmi örökségének megőrzése és továbbadása.
Kiss Péter új könyve ehhez az örökséghez ad újabb ismereteket.
A kiadvány jelentősége éppen abban rejlik, hogy egy mindenki által ismert alkotás mögött feltárja azokat a történeteket, amelyek a hétköznapi szemlélő számára láthatatlanok maradnak.
Mert a Dobó-szobor nem csupán egy bronzból készült történelmi emlékmű Eger főterén. Több mint egy évszázad várostörténetének tanúja, amelynek múltjáról még ma is kerülnek elő újabb adatok.
A most megjelent kötet pedig lehetőséget ad arra, hogy az egriek és a városba látogatók ezentúl ne csak az 1552-es hősöket, hanem magának a szobornak a történetét is jobban megismerjék.
Források
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezés és története – fotók (2014)
Minden, ami Eger – Az egri Dobó szobor titkos üzenete (2015)
Minden, ami Eger – Amikor munkások lepték el Eger főterét – így építették át a Dobó teret 1960-ban
Minden, ami Eger – Piacból Eger főtere – így változott a Dobó tér az évszázadok során
Bródy Sándor Könyvtár – Kiss Péter: Az egri Dobó szobor – kötetbemutató
Borítókép: A Dobó István-szoborcsoport Eger főterén. Fotó: Szinok Gábor