A Tisza-tó 2026 őszén ismét olyan arcát mutatja, amelyet néhány évvel ezelőtt még nehéz lett volna elképzelni. A MOHOSZ Tisza-tavi Kirendeltségének legfrissebb fényképein hatalmas, szárazra került mederrészek, repedezett iszapfelszínek, visszahúzódott vízfelületek és különös mintázatú zátonyok láthatók. A magasból készült felvételek egyszerre lenyűgözőek és nyugtalanítóak: a természet különleges formákat rajzol a tájba, miközben a képek egy rendkívül súlyos vízhiányos időszak következményeit dokumentálják.
A Tisza-tó, ahogyan ritkán látjuk
A Tisza-tavi Kirendeltség október 8-án közzétett fényképsorozata egészen szokatlan látványt tár elénk. Ahol máskor víz hullámzik, ott most szürkésfehérre száradt, sokszögű darabokra repedezett talaj borítja a medret.
A drónfelvételeken különösen jól megfigyelhető, mennyire összetett a Tisza-tó tája. A még vízzel borított mederrészek között világos iszapfelszínek, sötétebb üledékes területek, nádasok és keskeny vízfolyások húzódnak. A visszahúzódó víz nyomán olyan felszíni formák kerültek elő, amelyek a megszokott vízállás mellett rejtve maradnak.
Egyes képeken a meder szinte geometrikus mintázatot mutat. A világos és sötét sávok egymást váltják, máshol a kiszáradó iszap apró repedések ezreire töredezett.
A látvány különlegessége azonban nem feledtetheti, hogy mindez egy hosszú, csapadékszegény időszak következménye.
Már szeptemberben figyelmeztető jeleket láttunk
A Minden, ami Eger blog szeptember 16-án már részletesen beszámolt a Tisza-tó rendkívüli állapotáról. Akkor szintén a Tisza-tavi Kirendeltség drónfelvételei mutatták meg, hogyan változtatta meg az aszály a tó megszokott arculatát.
A szeptemberi képeken már nagy kiterjedésű száraz mederrészek, iszapos zátonyok és keskeny vízfolyások voltak láthatók. Az akkori beszámolónkban arra is kitértünk, hogy az alacsony vízállás miatt a tiszafüredi Mancsos Pancsolónál a szokásos ivadékvizsgálatot sem lehetett elvégezni.
A mostani októberi fényképek tehát nem egy hirtelen kialakult jelenséget örökítenek meg. Egy hónapok óta tartó folyamat újabb állomását láthatjuk rajtuk.
Mit mutatnak a legfrissebb vízügyi adatok?
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság október 6-i hidrometeorológiai tájékoztatója szerint a Tisza duzzasztásmentes szakaszain apadó, illetve alig változó vízállások voltak jellemzők.
A Kisköre-felső vízmércén aznap reggel 611 centiméteres vízállást mértek. A Tisza-tóban és a Kisköre, illetve Tiszalök közötti folyószakaszon együttesen megközelítőleg 114,55 millió köbméter vizet tároztak.
Ez első hallásra hatalmas mennyiségnek tűnhet, ám a legfontosabb adat a hasznosítható vízkészlet volt: mindössze 1,05 millió köbméter.
A 610 centiméteres szint feletti vízmennyiség azért különösen fontos, mert a vízügyi igazgatóság ezt tekinti a meghatározott üzemeltetési tartományban hasznosítható készletnek.
Október 7-én a Kisköre-felső vízmércén már 610 centiméteres vízállást rögzítettek.
A számok jól érzékeltetik, milyen szűk mozgástér maradt a vízkészlet-gazdálkodásban.
Miért alakult ki ilyen súlyos helyzet?
A 2026-os vízhiány hátterében elsősorban a tartós csapadékhiány és a rendkívül alacsony tiszai vízhozam áll.
A KÖTIVIZIG augusztus 27-i közleménye szerint a Tisza vízgyűjtőjén az év első nyolc hónapjában a csapadékból származó lefolyás mennyisége az átlagos években megszokottnak mindössze körülbelül a negyedét érte el.
A helyzetet tovább súlyosbította a nyári hőség, amely az átlagosnál nagyobb párolgással járt.
A Tisza-tóba érkező víz mennyisége hosszabb időn keresztül kevesebb volt, mint amennyit Kiskörénél tovább kellett vezetni a folyó alsóbb szakaszai felé. A tározó vízkészlete egy ideig képes volt kiegyenlíteni ezt a különbséget, augusztus végére azonban a hasznosítható készlet gyakorlatilag elfogyott.
Fontos különbséget tenni a természetes vízhiány és a Tisza-tó szokásos őszi vízszintszabályozása között. A mostani rendkívül alacsony vízállás nem magyarázható pusztán azzal, hogy beköszöntött az ősz.
A tó vízháztartását hónapok óta alapvetően meghatározza a rendkívüli vízhiány.
Heves megye partjain is látványosak a következmények
A vízhiány hatásai különösen érzékenyen érintik a Tisza-tó Heves megyei településeit.
Szeptemberben már beszámoltunk arról, hogy Tiszanána-Dinnyésháton, az Álompartnál nagy területekről húzódott vissza a víz. A korábban fürdőzésre használt partszakasz egyes részein száraz, repedezett meder vált láthatóvá.
A dinnyésháti helyzet azért is figyelemre méltó, mert jól mutatja, hogy az alacsony vízállás nem kizárólag vízügyi kérdés. Hatással van a turizmusra, a strandolási lehetőségekre, a vízi közlekedésre, a horgászatra és a tó környékén működő szolgáltatásokra is.
Sarud, Poroszló, Kisköre és Tiszanána térségében a Tisza-tó nem csupán természeti érték, hanem a helyi gazdaság és az idegenforgalom egyik meghatározó alapja.
A vízszint tartósan alacsony volta ezért a tó környékének egészét érintő probléma.
Már a horgász-világbajnokság programját is módosítani kellett
A rendkívüli vízhiány egyik legfrissebb következménye, hogy a XVII. Csónakos Pergető Világbajnokság lebonyolítását is hozzá kellett igazítani a kialakult körülményekhez.
A Tisza-tavi Kirendeltség október eleji tájékoztatása szerint a tó vízállása augusztus közepe óta extrém alacsony, és a szokásos téli vízszintet sem éri el.
Emiatt az eredetileg tervezett versenyterület egésze nem használható biztonságosan. A világbajnokság versenyzésre kijelölt területe az Abádszalóki-medencére és az érintett élő Tisza-szakaszra korlátozódik.
A verseny idején, október 15. és 17. között, naponta 8 és 15 óra között horgászati korlátozások is életbe lépnek a kijelölt területen.
Mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a 2026-os vízhiány már a Tisza-tó jelentős rendezvényeinek megszervezésére is hatással van.
Mit jelent a kiszáradó meder az élővilág számára?
A Tisza-tó nem egyszerűen egy nagy vízfelület. Nádasok, sekély öblök, nyílt vízi területek, csatornák és változatos élőhelyek összetett rendszere.
A vízszint csökkenése különösen a sekély területeken okozhat gyors változásokat. A kisebb vízmélység miatt egyes vízfelületek megszakadhatnak, az élőhelyek közötti kapcsolat beszűkülhet, és a halak számára hozzáférhető vízterületek is csökkenhetnek.
A kiszáradó iszapfelszínek ugyanakkor egyes parti madarak számára átmenetileg táplálkozóhelyet biztosíthatnak. A mostani drónfelvételeken is megfigyelhetők madarak a sekély vízzel borított és a szárazra került területek határán.
A vízszintváltozás ökológiai hatásai tehát összetettek. Nem minden faj reagál egyformán, és egyetlen fényképsorozatból nem lehet megállapítani az élővilágot érintő veszteségek mértékét.
Az azonban bizonyos, hogy a tartósan szélsőséges vízviszonyok megváltoztatják a tó élőhelyeinek működését.
A repedezett föld a vízhiány egyik legbeszédesebb jelképe
A most közzétett fényképek közül talán azok a legmegrázóbbak, amelyek közvetlenül a kiszáradt meder felszínét mutatják.
A mély repedésekkel tagolt talaj olyan, mintha apró kőlapok ezreiből állna. A mintázat a nedves, finomszemcsés üledék kiszáradásakor alakul ki: a talaj veszít víztartalmából, zsugorodik, felszíne pedig szabálytalan darabokra repedezik.
A magasból fényképezve ezek a formák különleges természeti alkotásoknak tűnnek.
A látvány mögött azonban nagyon is valós folyamat húzódik meg. A víz visszahúzódása után a meder felszíne közvetlenül ki van téve a napsugárzásnak, a szélnek és a további kiszáradásnak.
A fényképek ezért egyszerre tekinthetők természeti dokumentumoknak és a 2026-os rendkívüli vízhiány látványos bizonyítékainak.
Milyen ősz és tél várhat a Tisza-tóra?
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy érkezik-e elegendő csapadék a Tisza vízgyűjtőjére, és miként alakul a folyó vízhozama.
Az október 6-i vízügyi tájékoztató szerint a meteorológiai előrejelzések a következő napokra több vízgyűjtőn is csapadékot jeleztek. A Felső-Tisza vízgyűjtőjére hat nap alatt átlagosan 28,2 milliméter csapadékot valószínűsítettek.
Ez önmagában még nem jelent biztos és tartós javulást. A vízkészletek helyreállása attól is függ, hogy a csapadék hol, milyen intenzitással hullik, mennyi jut belőle a folyókba, és hogyan alakul a következő hetek vízjárása.
A Tisza-tó vízszintjének rendeződése ezért nem egyetlen esős nap kérdése.
Egy rendkívüli év képei maradnak velünk
A Minden, ami Eger blogon 2026 nyara óta több alkalommal foglalkoztunk a Tisza-tó vízhiányával. Bemutattuk a dinnyésháti Álompart állapotát, a visszahúzódó víz nyomait és a szeptemberben készült drónfelvételeket is.
A mostani fényképsorozat újabb fontos dokumentuma ennek az időszaknak.
A Tisza-tó továbbra is különleges természeti érték, amelynek tájképe a vízszinttel és az évszakokkal együtt változik. A 2026-os év azonban olyan szélsőséges állapotokat hozott, amelyek túlmutatnak a megszokott évszakos változásokon.
A száraz meder, a repedezett föld és a víz helyén kirajzolódó különös formák ma még fényképeken láthatók. Hogy milyen gyorsan boríthatja ismét víz ezeket a területeket, azt a következő hónapok időjárása és vízjárása dönti el.
Egy biztos: ezek a felvételek sokáig emlékeztetnek majd arra, milyen rendkívüli próbatételt jelentett a 2026-os esztendő a Tisza-tó számára.
Források
Minden, ami Eger – Más arcát mutatja most a Tisza-tó – drónfotókon a rendkívüli vízhiány nyomai
Minden, ami Eger – Katasztrofális vízhiány Tiszanána-Dinnyésháton
Minden, ami Eger – In memoriam Tisza-tó
KÖTIVIZIG – Hidrometeorológiai tájékoztató, 2026. október 6.
KÖTIVIZIG – Rendkívül alacsony vízhozam, rendkívüli intézkedések a Tiszán
MOHOSZ – Tisza-tavi Kirendeltség, hivatalos Facebook-oldal
SZOLJON – A Tisza-tavi pergető világbajnokságot is érinti az aszály, 2026. október 7.
Borítókép: A Tisza-tó rendkívül alacsony vízállása miatt szárazra került, repedezett mederrészek 2026 októberében. Fotó: MOHOSZ Tisza-tavi Kirendeltség.